Teljesen megújul a Diákváros, és három év múlva már lehetőség nyílik a beköltözésre!

A legfrissebb tervek szerint három éven belül megkezdődhet az első hallgatók beköltözése a Diákvárosba, amely az eredetileg kijelölt helyszínen, az atlétikai stadion szomszédságában valósulhat meg - tájékoztatta a közvéleményt Varga-Bajusz Veronika, a felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért, valamint a fiatalokért felelős államtitkár. Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szóvivője kiemelte: 15-20 ezer kollégiumi férőhely jelentős előnyöket hozna a felsőoktatás számára, mivel a diákok közösségi életének egyik alappillére a kollégiumi környezet biztosítása.

A Diákváros megvalósítása szempontjából kulcsfontosságú lépés volt a tavalyi törvénymódosítás, amely lehetővé tette a Tudás-Tér Alapítvány jogi keretbe foglalását. Ezzel a szervezet hivatalosan is átvette a Diákváros program végrehajtásáért, a kollégiumok fejlesztéséért, valamint a diákjóléti szolgáltatások megteremtéséért felelős feladatokat. A következő jelentős mérföldkő az ingatlanokkal kapcsolatos eljárások elindítása volt: 2025. január 1-jétől a fővárosi önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok állami kézbe kerülnek, majd ezeket a Tudás-Tér Alapítvány kapja meg vagyoni juttatás formájában. Az érintett terület nagysága körülbelül 30 hektár - emelte ki Varga-Bajusz Veronika az InfoRádióban, összefoglalva az elmúlt időszak jelentős eseményeit.

"Ezután bekértük az igényeket az egyetemektől és a hallgatóktól is, hogy kiderüljön, körülbelül milyen férőhelyszámmal kell kalkulálni, milyen szobabeosztásokban érdemes gondolkozni, milyen igényeket kell majd figyelembe venni a szobák kialakítása során, illetve milyen szolgáltatások szükségesek - gondolok itt akár közösségi, vallási, kulturális terekre, vendéglátásra, közlekedési lehetőségekre, egészségügyi, higiéniai, biztonsági szolgáltatásokra -, és emellett a különféle finanszírozási modelleket is megvizsgálta az alapítvány" - sorolta a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár.

Jelenleg egy újabb együttműködési lehetőség előtt állunk, mivel olyan beruházót keresünk, aki partnerünk lehet a Diákváros-fejlesztés megvalósításában a 30 hektáros területen.

A hallgatói igények között többféle élethelyzetre vonatkozó szempont is felmerült. Ilyen volt például, hogy a doktoranduszok esetében nem biztos, hogy egyetemekhez kell kötni a férőhelyet, lehetne olyan beosztást is csinálni, ami akár azt is elősegíti, hogy a különféle képzési területek, a különféle tudományágak együtt dolgozhassanak. De azt is figyelembe lehet venni, amikor egy doktorandusz-hallgatónál családalapításra kerül sor, vagyis számukra alkalmas férőhelyeket is ki lehetne alakítani.

A tervezett beruházás helyszíne továbbra is a Duna közelségében, a Nemzeti Atlétikai Központ szomszédságában valósulna meg. A tervek szerint a kollégisták beköltözése három év múlva kezdődhet, ami izgalmas lehetőségeket kínál a jövő generáció számára. Varga-Bajusz Veronika megjegyzése szerint a Diákváros megvalósításának költségvetése még nem végleges, hiszen a pontos számok a közelgő tárgyalások során kerülnek kialakításra. Az azonban biztosnak látszik, hogy egy több százmilliárd forintos projektről van szó, amely hosszú távú együttműködést és elkötelezettséget igényel a résztvevő felek részéről.

Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szóvivője az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy Budapesten legalább 10 ezer kollégiumi férőhely azonnali igénybevételre vár a Diákvárosban. Ezt az igényt egy 2017-es felmérés tükrözte, azonban az azóta eltelt nyolc év során a diákok lakhatási helyzete romlott, mivel az árak folyamatosan emelkedtek, miközben a felsőoktatásba felvett hallgatók száma is jelentősen nőtt. Jelenleg 320-330 ezer hallgató tanul, ami drámai emelkedést jelent a 10 évvel ezelőtti 270 ezerhez képest.

Mindez a HÖOK-szóvivő szerint abba az irányba mutat, hogy már nem nagyon lehet halogatni a budapesti kollégiumi infrastruktúra fejlesztését.

"A városrendezés kevésbé a mi területünk, de látva a belvárosi egyetemeket, amelyek minden oldalról körbe vannak véve lakó- és irodaépületekkel, látszik, hogy Budapesten valószínűleg

Nincs sok alternatíva, mint hogy egy olyan városrész alakuljon ki, mint amilyenek Debrecenben vagy Miskolcon találhatók.

ahol egy helyen vannak a diákok lakhatási lehetőségei mellett az üzletek, a sportlehetőségek, a kulturális helyek is, vagyis minden olyan, amit egy felsőoktatási hallgató kívánhat" - fejtette ki Budai Marcell.

Úgy látja, ha a Diákvárosban létrejönne egy 15-20 ezer férőhelyes kollégiumi kapacitás, az jelentős segítség lenne a felsőoktatásnak, de hozzátette: nem pusztán a tradicionális értelemben vett kollégiumokról van szó, hiszen itt akár PhD-hallgatók, akár frissen végzett egyetemisták számára is lennének lehetőségek, ilyenformán "nagyon diverz" elrendezése, kialakítása lenne a szobáknak is.

A hallgatók elsődleges igényeként a megfizethetőséget emelték ki, hiszen jelenleg egy állami kollégiumban mindössze 17 350 forintot kell fizetniük a férőhelyért. Ez az összeg jelentősen eltér az albérletek árszintjétől, és a HÖOK figyelmeztetése szerint nem lenne kedvező, ha az árak drasztikusan emelkedni kezdenének. Természetesen...

A lehetőségek széles skálája és az árak változása nagymértékben függ a szoba elrendezésétől, a közös lakók számától, valamint a rendelkezésre álló tér nagyságától.

Kiemelte még a mindennapi élethez tartozó dolgok meglétét, azok közül is a megfelelő közlekedést, hiszen ez még nincs kialakítva a Diákváros területén, viszont 20 ezer ember lakhatásához és a kiszolgáló létesítmények működtetéséhez jó infrastruktúra kell majd a jelenleg még rozsdaövezeti területen.

Beszélt Budai Marcell a hallgatói szolgáltatásokról is, hiszen a diákok a felsőoktatásban nem csak tanulnak.

"A diákok itt három, öt vagy akár hat évet töltenek az orvosképzés keretein belül. Ez az időszak nem csupán a szakmai tudás elsajátításáról szól, hanem arról is, hogy a személyiségük fejlődése is ezen a helyen zajlik. Bár talán közhelyesnek tűnik, de elengedhetetlen, hogy azok az emberi kapcsolatok, amelyek később életük során kulcsszerepet játszanak, itt kezdenek kialakulni. Az identitásuk formálódása is ebben az időszakban történik a legintenzívebben, hiszen a mindennapi szokásaik, valamint az együttélési normák is itt gyökereznek. Mindezeket figyelembe kell venniük a Diákvárosban működő hallgatói szolgáltatásoknak, amelyeknek széles spektrumot kell lefedniük: legyen szó sportról, kultúráról, önszerveződő közösségek létrehozásáról, zenéről vagy bármilyen más érdeklődési területről, ami a hallgatók számára fontos." - emelte ki a HÖOK szóvivője.

Egy másik lényeges szempontként a fenntarthatóságot hangsúlyozta, mégpedig abban az értelemben, hogy az épületeknek ne kelljen állandó pénzügyi támogatásra támaszkodniuk a létezésükhöz és a működőképességük megőrzéséhez.