Körözés alatt áll a dél-koreai különleges erők parancsnoka.
Egy dél-koreai katonai bíróság elfogatóparancsot bocsátott ki Kvak Jongkeun hadseregtábornok, a különleges műveleti parancsnokság volt vezetője ellen. Az eljárás hátterében az a gyanú áll, hogy Kvak kulcsszerepet játszott abban a döntésben, amelyet Jun Szogjol elnök a december 4-re virradóra kihirdetett szükségállapottal kapcsolatban hozott.
A vádak szerint a tábornok hatalmával való visszaélést követett el azzal, hogy katonai egységeket vezényelt a parlament épületének és környékének megszállására. Egy másik vádpont alapján pedig a Jun Szogjol irányítása alatt álló csoport tagjaként alkotmányellenes tevékenységekbe kezdett, köztük Kim Jonghjun volt védelmi miniszterrel. Kvak Jongkeun, akit azóta felmentettek a pozíciójából, a múlt héten a parlamenti képviselőknek elmondta, hogy az elnök utasítása nyomán indította el a parlament ellen irányuló akciót, amelyben azt kérte, hogy a szükségállapot ideje alatt távolítsák el a képviselőket az épületből. Kvak azonban állítása szerint mindent megtett, hogy ezt a parancsot meghiúsítsa.
Kvak Jongkeun, Dél-Korea harmadik katonai vezetője, akit körözés alatt áll, a közelmúltban a figyelem középpontjába került. A fejlemények vasárnap kezdődtek, amikor Jeo Inhjung tábornokot, a katonai elhárítás vezetőjét őrizetbe vették. December elsején pedig egy katonai bíróság elfogatóparancsot adott ki Li Jinvu tábornok ellen, aki a főváros védelméért felelt. Li Jinvu-t azzal vádolják, hogy a volt védelmi miniszter utasításainak engedelmeskedve, a szükségállapot kihirdetése után 211 katonát vezényelt a parlament körüli lezárásra. Az ügyészeknek tett nyilatkozatában Li kifejtette, hogy az akció során Szogjol elnök telefonon kérte, hogy távolítsa el a parlamenti képviselőket az épületből.
Jun Szogjol december 3-án bejelentette, hogy Dél-Koreában szükségállapotot hirdetett, válaszul az "észak-koreai kommunista erők által jelentett fenyegetésre".
A parlament többsége erre reagálva december 4-én éjjel olyan határozatot fogadott el, amelyben kinyilvánította, hogy törvényes jogának gyakorlásával, többségi szavazással megszünteti a szükségállapotot. Ezt követően a törvényhozás eljárást indított az elnök felmentése érdekében, amelyről az alkotmánybíróság fog dönteni a hónap végén.
