Koszovó: A befejezetlen történet | #moszkvater Koszovó, a Balkán szívében elhelyezkedő kis terület, mindig is viharos politikai és kulturális események színhelye volt. Az itt zajló konfliktusok és harcok nem csupán a régió, hanem a nemzetközi közösség fi

Koszovóban a februári parlamenti választások óta máig nem sikerült kormányt alakítani, legutóbb pedig a helyhatósági választások első fordulójában 38 helyi önkormányzatból 21-ben egy jelöltnek sem sikerült 50 százalék fölötti szavazati arányt elérnie. Mindez az ország lakosságának megosztottságát mutatja, és a Koszovó valamint Szerbia közötti felszültség éleződését vetíti előre. Ne felejtsük el, Koszovó, ahogyan gyakorlatilag az egész exjugoszláv térség, be nem fejezett történet. Folyik az erőgyűjtés a "végjátékra".

Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára

A 38 önkormányzatból 17 esetében a november 9-i második forduló fogja eldönteni a választások kimenetelét. Eközben többen arra számítanak, hogy új törvényhozási választásokat kell kiírni, hiszen a februári voksolás óta nem alakult meg az új kormány, ami nem éppen a helyzet stabilizálódásának jele. A kulcskérdés most az, hogy a valós politikai erőviszonyok megváltoztak-e annyira, hogy új választásokat tartsanak. A "valós" jelző különösen fontos, mivel Koszovóban, akárcsak a világ számos más, konfliktusokkal terhelt területén, jelentős külső befolyás érvényesül. Az események mögött álló dinamika sokszor nem tükrözi a valóságot, és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a választásra jogosultak csupán 40 százaléka élt szavazati jogával, ami alacsonyabb részvételi arányt mutat, mint a téli törvényhozási választások során.

A februári megmérettetés legnagyobb nyertese Albin Kurti, aki jelenleg ügyvivőként vezeti az országot. A balközép Önrendelkezés (Vetëvendosje) Mozgalom elnökeként ismert, aki következetességével hívja fel magára a figyelmet. Diákvezérből, háborús múlt nélkül emelkedett a politikai színtérre, és népszerűségének titka abban rejlik, hogy képes volt hitelesen képviselni a fiatalok érdekeit. Amint a nyugati támogatóik és az északi riválisok megengedik, ő a kormányfői pozícióért is ringbe szállhat.

Bár az Önrendelkezés pártja a legnagyobb támogatottságot élvezte, ez nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a 120 fős parlamentben egyedül kormányt alakíthasson 48 mandátumával. A szükséges 13 mandátum megszerzése érdekében készen áll arra, hogy együttműködjön a nem szerb kisebbségek képviselőivel, valamint bármely olyan párttal, amely legalább 10 képviselővel rendelkezik a parlamentben. Ugyanakkor világosan kizárta a Koszovói Demokrata Párttal (PDK) való együttműködést, amely 24 mandátummal bír, és a Szerb Listával, amely 9 mandátumot szerzett. A Koszovói Demokratikus Liga (LDK), ami 20 mandátummal rendelkezik, valamint a Ramush Haradinaj által vezetett Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK), amely 5 mandátummal bír, szintén elutasítja az együttműködést a Kurti-féle Önrendelkezéssel.

"Ilyen körülmények között még a parlament megalakulása is nehézkes volt"

Csak az Alkotmánybíróság ultimátuma vette rá az ellenzék egy részét, hogy feladja a bojkottot, és megszavazza Kurti ötödik (!)jelöltjét a házelnöki posztra. A koszovói szerb népesség nevében megválasztott alelnököt viszont a Belgráddal szoros kapcsolatokat ápoló Szerb Lista nem fogadta el, miközben az általa jelölt személyek nem kapták mega szükséges támogatást. A neki nem tetsző jelölt miatt szerbek pártja az Alkotmánybírósággal fenyegetőzik. A parlament ennek ellenére megalakult, de még lehet folytatása a történetnek. Vjosa Osmani köztársasági elnök október 11-én Kurtit bízta meg kormányalakítással. Valószínűleg ez sem lesz könnyű, ráadásul csak 15 napja van rá. Ha nem sikerül, Osmani konzultál a pártokkal egy újabb kormányfő kijelöléséről. Ha ez sem jár eredménnyel, új választásokat ír ki.

A parlament megalakítása körüli huzavona közepette a helyhatósági választásokra való felkészülés nem éppen simán zajlott. A legutóbbi, 2023-as választások során a koszovói szerbek, Belgrád támogatásával, bojkottálták a részvételt. Ennek következményeként az észak-koszovói járások, ahol a szerb lakosság dominál, albán és bosnyák vezetők kezébe kerültek, akiknek a helyi közösség körében minimális volt az elfogadottságuk. Ez a helyzet azonban lehetőséget biztosított a prishtinëi kormánynak arra, hogy felszámolja a Belgrád által fenntartott párhuzamos intézményrendszert, ezzel új irányvonalat szabva a térség politikai jövőjének.

"A történtekből okulva a mostani önkormányzati választásokon a szerbek is részt vettek. Ez mindenképpen pozitív, de hogy nagy lépés lenne a normalitás felé, azt nem lehet állítani. Ezek a választások ugyanis nem tisztázták a pártok közötti erőviszonyokat. Többnyire mindegyik vesztett és nyert is egy kicsit"

Kurti pártja három önkormányzatban elérte az első fordulóban a 50 százalékot meghaladó szavazati arányt, amelyet a PDK is hasonlóan teljesített. Az AAK és az LDK két-két önkormányzatban bizonyultak sikeresnek az első körben. Az Önrendelkezés 10 önkormányzatban kénytelen lesz a második fordulóra támaszkodni, azonban csupán kettőben kezdheti meg a versenyt az élen. A leglényegesebb ezek közül Kosovska Mitrovica albánok által lakott déli részének vezetői posztja. Ez a helyzet aggasztóan hatott az Ibar folyó északi oldalán élő szerbekre, akik már jelezték, hogy rendbontásokra lehet számítani.

A választások lebonyolítása független megfigyelők szerint zökkenőmentesen zajlott. Igaz, hogy néhány, a pártatlanságukról vitatott nyugati és szerb média képviselője nem kapott akkreditációt a helyszíni tudósításhoz, ami miatt az EBSZ is hangot adott elégedetlenségének. Az albánok által lakott területeken tapasztalható belső ellentétek jól tükröződnek a Szerb Lista eredményeiben, hiszen a 10 szerb többségű önkormányzatból 9-ben már az első fordulóban diadalmaskodtak. A fővárosért viszont kiélezett küzdelem zajlott, amelynek kimenetele még kérdéses. Az első helyet a hivatalban lévő polgármester, Perparim Rama, az LDK jelöltje szerezte meg, de csupán minimális előnnyel tudta maga mögé utasítani az Önrendelkezés pártját képviselő Hajrulla Ҫekut.

"Bármit is hozzon a második forduló és a kormányalakítás, Kurti valamint az Önrendelkezés szénája külföldön nem áll jól"

A kampányát a gazdasági helyzet javulására, az új munkahelyekre vágyó lakosság körében aligha segítette, hogy az Egyesült Államok mindjárt az elején jelezte, egyelőre - értsd: amíg neki tetsző kormány nem alakul Kurti nélkül - elhalasztja a beharangozott stratégiai párbeszédet Prishtinëvel. Indoklása szerint azért, mert az ügyvivő kormány intézkedéseivel tovább mélyíti a szakadékot a kisebbségi szerb és a többségi albán lakosság között. Az Egyesült Államok koszovói nagykövetsége a közösségi médiában egyértelműen Kurtit tette felelőssé azért, hogy az amerikai és a koszovói lakosság számára kölcsönös gazdasági előnyökről szóló tárgyalások elmaradnak. Az ENSZ BT-ben némely európai országok közben a párhuzamos szerb intézményrendszer megszüntetése miatt bírálták. A kampány során Kurti többször felhozta, hogy a kettős rendszer fenntarthatatlan. Koszovói polgárok lévén a szerbek is vegyék igénybe a helyi egészség- és oktatásügy szolgáltatásait. Külügyminisztere, Dominika Gërvalla Schwarz cáfolta, hogy be is zártak egészségügyi intézményeket. Hangsúlyozta, a kormányzat nem akar gettókat, sőt párbeszédet kezdeményez a szerb közösséggel arról, hogy milyen egészségügyi és oktatási intézményeket akar. Rajta áll, hogy elfogadja-e a meghívást, vagy sem.

Belgrád, a maga megbízottain keresztül, folyamatosan kiszorítja a politikai párbeszédből azokat, akik nyitottak lennének az albánokkal való tárgyalásokra. Ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog, hiszen a terület, amely az Ibar folyótól északra található és főként szerb lakosságú, Belgrád ambícióinak középpontjában áll. E törekvésekhez az Egyesült Államok és bizonyos európai szövetségesek támogatását is élvezi.

Koszovó függetlenségi politikája, amelyet Kurt vezet, már régóta megosztja a véleményeket, és csak a helyi albán közösség jelentős része támogatja. Még Albánia is tartózkodik a nyílt támogatástól, mivel valószínűnek tartja, hogy a koszovói albánok területe végül Tirana irányítása alá kerül. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában jelenleg egy másik fontos téma is napirenden van: a KFOR nemzetközi erők visszavonása Koszovóból. Az Egyesült Államok és az Európai Unió ezt a lépést sürgeti, míg Oroszország és Kína a szerb lakosság védelmét hangsúlyozza. Amennyiben a KFOR ténylegesen elhagyja a térséget, a helyzet tovább bonyolódhat, és a helyi felek maguk kezdeményezhetik a következő lépéseket.

Koszovó, akárcsak az egész egykori jugoszláv terület, egy folytatásra váró történet. Az események továbbra is formálódnak, és a szereplők mindannyian az utolsó nagy összecsapásra készülnek.

Szerbia jelentős anyagi forrásokat fordít fegyverkezésre, jóval a szomszédai fölött, ugyanakkor feszültség alakult ki Koszovóval szemben a török drónok beszerzése miatt, amiért Erdoğan török elnök is felelős. Vucic elnök egy időben "visszakozott" és nagyszerű vezetőként méltatta Erdoğant, ám a török elnök azon ambícióját, hogy az oszmán birodalom dicsőségét kívánja visszaállítani, nem hagyta szó nélkül. A téli televíziós nyilvánosság előtt Vucic elismerte, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) egy 17 ezer fős, fiatalokból álló, elkötelezett és jobboldali érzelmű "rohamosztagot" tart fenn. Ez azt jelenti, hogy a 2023-as banjskai eseményekhez hasonló fegyveres fellépéshez könnyedén meg tudják tervezni az eszközöket. Koszovó közben Albániával és Horvátországgal együttműködve dolgozik a fegyvergyártás és -beszerzés összehangolásán, közös hadgyakorlatokat szerveznek, valamint titkosszolgálati információkat cserélnek, hogy megvédjék magukat a külső, ártó szándékú befolyásoktól.

Koszovó függetlensége kevesebb emberéletet követelt, mint Horvátország esetében; a konfliktus során körülbelül 11 ezer áldozat esett áldozatul, többségük albán származású volt.

Ezt az összecsapást hosszú évtizedek feszültsége előzte meg, melyek során a belgrádi hatalom először a koszovói albán lakosság cseréjére törekedett, majd különféle módszerekkel zaklatta őket. Idővel mindkét fél között egyre mélyebb megvetés és ellenszenv alakult ki, amely a felszín alatt még mindig ott bujkál. Ez a feszültség könnyen lángra kaphat, különösen, ha kiderül, hogy Koszovó függetlensége csupán ideiglenes kölcsön.