Hogyan befolyásolhatták a poloskák a beporzási folyamatokat a dinoszauruszok korában? | Demokrata

Az ELTE keddi közleménye szerint a kutatók eredményeikről a Scientific Reports című tudományos folyóiratban számoltak be augusztus 19-én.

A borostyánzárványok elemzése kulcsfontosságú eszköz a régmúlt biológiai sokféleségének és az evolúciós mintázatok megismerésében. Különösen az ízeltlábúak esetében gyakran tapasztalható, hogy a fosszíliák gyenge megőrződési állapotban maradnak, és részleteik is alig kivehetők. Ezen élőlények nyomai azonban a megkövült gyantában rendkívül jó állapotban konzerválódtak, lehetővé téve számunkra, hogy bepillantást nyerjünk egy távoli múltba.

A földtörténeti középidő, vagyis a mezozoikum egyik kiemelkedő lelete a burmai borostyán, más néven burmit. Ez a különleges anyag a késő kréta időszakban, körülbelül 99 millió évvel ezelőtt keletkezett a Nyugat-burmai terrán, amely már több mint százmillió éve elszakadt a Gondwana szuperkontinensétől. A késő eocénig a Tethys-óceán egyenlítői zónájában helyezkedett el. Bár a burmai borostyán élővilága a Gondwana örökségét hordozza, évmilliókon át izolált környezetben fejlődött, ami lehetővé tette, hogy egyedülálló növény- és állatfajok alakuljanak ki benne.

Egy különleges zárvány vizsgálata során bukkant rá Kóbor Péter, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének kutatója, valamint Szabó Márton, az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának és az ELTE Őslénytani Tanszékének munkatársa egy ritka kéregpoloskára, amely az Aradidae családhoz tartozik. Ez a felfedezés különösen izgalmas, mivel a poloskafaj az ősi jellegeket megőrző (pleziomorf) Prosympiestinae alcsalád első eddig ismert képviselője a burmai borostyánfaunából.

A közlemény szerint a rovar előkerülése a család viszonylatában is érdekes, hiszen a burmai borostyánból eddig ismert kéregpoloskák mind modern jegyeket mutató (apomorf) csoportok képviselői voltak, míg az ősibb csoportok hiányoztak a "fajkészletből". A Shaykayatcoris michalskii névre keresztelt poloskát igazán különlegessé azonban irizáló (színjátszó) köztakarója teszi, ilyet eddig még nem láttak ebben a családban.

Bár az irizálás nem ritka a poloskák közt, kifejezetten szokatlan az olyan rejtett életmódú csoportoknál, mint a kéregpoloskák. E poloskák nevükhöz méltóan többségében fák kérge alatt élnek, és gombafonalakon táplálkoznak. Ehhez az életmódhoz olyan alaktani adaptációk tartoznak, mint a háti-hasi irányban erősen lapított test, vagy az erőteljesen megnyúlt és a nyugalmi állapotban a fejtokban feltekerve tartott szúróserték. A Prosympiestinae alcsalád képviselői mind életmódjukban, mind morfológiájukban kilógnak a sorból: testük inkább hengeres, és főleg avarban vagy az avarban heverő rönkök, ágak alatt élnek.

Az irizálásásnak két funkciója lehet. Elrettentésként szolgálhat, amennyiben színe élénk (például piros) és mintázata feltűnő, de ez ebben az esetben nem valószínű, mert a poloska alapszíne barnás. Emellett álcázásként is funkcionálhat, segítve, hogy a rovar beleolvadjon a virágos környezetbe. Mint írták, ez a magyarázat valószínűbb.

A borostyánban növényi darabkák és nagy mennyiségű pollen volt az állat körül, sőt még a testére is tapadt a virágpor. Ez, valamint az irizáló színezet arra utal, hogy ez a poloska viráglátogató lehetett, tehát valószínűleg beporzó szerepet is betöltött.

"A lelet megerősíti, hogy a poloskák szerepe a viráglátogatásban és talán a beporzásban sokkal jelentősebb lehetett az evolúció korábbi szakaszaiban, mint ahogy ma látjuk. A mai poloskák többsége már nem viráglátogató, valószínűleg más, specializáltabb beporzók (például a méhek) kiszorították őket erről a 'piacról'" -írták a közleményben.

A felfedezés lehetőséget nyújt arra, hogy jobban átlássuk, miként formálódott a mai rovarvilág, és hogyan alkalmazkodtak az egyes fajok a versenyhelyzetekhez, valamint a környezeti változásokhoz. "E tudás birtokában könnyebben navigálhatunk a jelenlegi ökológiai és mezőgazdasági kihívások tengerében, különösen a beporzók számának csökkenésével kapcsolatban" - áll a közleményben.