Szakértők állítása szerint négy jellegzetes állapot jelezheti a demencia kezdeti szakaszát.

Amennyiben ezek a problémák felmerülnek, fontos, hogy komolyan foglalkozzunk velük, mivel összefüggésben lehetnek a demenciával.

Egy új, nagyszabású amerikai kutatás forradalmasíthatja a demencia felismerését és kezelését: a szakértők négy különböző kockázati útvonalat azonosítottak, amelyek mentén a betegség kialakulhat. Ez a felismerés lehetővé teheti a személyre szabottabb kezelést, és akár már a tünetek megjelenése előtt megelőző beavatkozásokat - írja a Daily Mail.

A kutatás során több mint 24 000 páciens egészségügyi információit vizsgálták, és négy különleges mintázatot azonosítottak, amelyek hozzájárulhatnak a demencia megjelenéséhez:

A kutatók szerint ezek az útvonalak demográfiai csoportokhoz is köthetők, ami segíthet az orvosoknak abban, hogy gyorsabban felismerjék a demencia kockázatát pácienseiknél.

A The Lancet orvosi szaklapban közzétett kutatás figyelemre méltó megállapításokra jutott, amelyek szerint az esetek több mint 25%-ában jól meghatározható egészségügyi minták álltak a betegségek hátterében. Például azoknál az egyéneknél, akik magas vérnyomás következtében depressziós tüneteket tapasztaltak, jelentősen megnövekedett a valószínűsége annak, hogy később Alzheimer-kórban fognak szenvedni.

Ez a felfedezés megerősíti azt az orvosi megközelítést, miszerint a kezelési stratégiákat az egyes betegek egyedi egészségi állapotának figyelembevételével érdemes megtervezni. Dr. Timothy Chang, a UCLA Health neurológusa, a következőképpen nyilatkozott:

- Ha nem elszigetelt diagnózisokra, hanem a panaszok sorrendjére összpontosítunk, azzal pontosabbá tehetjük az Alzheimer-kór felismerését.

A kutatók szerint még a nem közvetlenül az agyat érintő problémák - például elhízás vagy magas vérnyomás - célzott kezelése is csökkentheti a demencia kockázatát. Erre példa lehet a GLP-1 típusú gyógyszerek alkalmazása, amelyek segítenek a testsúly csökkentésében, ezáltal javítva a vérnyomást és a koleszterinszintet.

A demencia korai fázisában megjelenő tipikus jelek közé sorolható:

Korábbi kutatások rámutattak arra, hogy a betegség megjelenése gyakran együtt jár különböző érzékszervi módosulásokkal – így például a látás, hallás, tapintás vagy az egyensúlyérzék terén. Szakértők véleménye szerint ezek a tünetek kulcsszerepet játszhatnak a korai diagnózisban, ezért célszerű lenne őket a diagnosztikai eszköztár részévé tenni.

Egy másik friss kutatás szerint az aktív életmód és a megfelelő étrend képes megőrizni az agy "fiatalságát", ami védelmet nyújt a szellemi hanyatlással szemben. A kutatók azt javasolják:

Ezzel szemben a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a feldolgozott ételek rendszeres fogyasztása, valamint a hátrányos társadalmi helyzet hozzájárulhat az agy gyorsabb öregedéséhez.

Nem szükséges feltétlenül egyetemre jelentkezni ahhoz, hogy karbantartsuk szellemi frissességünket: akár egy egyszerű reggeli keresztrejtvény is jelentős mértékben hozzájárulhat agyunk éleslátásának fenntartásához.

A legfrissebb kutatások alapján a mérsékelt vagy intenzív fizikai aktivitás akár 41%-kal is csökkentheti a demencia kialakulásának esélyét. Ennek keretében a következő tevékenységek emelhetők ki:

Vannak olyan kutatók, akik úgy vélik, hogy a nagyobb intenzitású edzések, mint a HIIT (Nagy Intenzitású Intervallum Edzés), hatékonyabbak lehetnek, mivel ezek során a szív több vért juttat el az agyhoz. A HIIT edzésformája rövid, de intenzív mozgásszakaszokat váltogat pihenőidőkkel, amelyek különféle gyakorlatokat tartalmazhatnak, például:

Lényeges, hogy elkerüljük a túlzott fizikai aktivitást a lefekvés előtti időszakban, hiszen ez hátrányosan befolyásolhatja az alvásunk minőségét, ami viszont hozzájárulhat a demencia kialakulásának kockázatához.

Szakértők szerint a 45 és 65 év közötti életkor a legideálisabb időszak arra, hogy az életmódváltással megelőzzük az agyi hanyatlást. Ugyanakkor óvatosságra is intenek: a túlzásba vitt edzésnek is megvan a maga kockázata.