Lassan, de biztosan Közép-Európa más országaiba is megérkezik a kínai tőke. A G7 elemzése szerint ez a tendencia egyre inkább érezhetővé válik a régió gazdasági tájképeiben.

Hét év szünet után először tapasztalható növekedés Kínai működőtőke Európában történő befektetésében. A berlini Merics agytröszt és a Rhodium elemzőcég legfrissebb összesítése szerint tavaly a nagyobb projektek összértéke 10 milliárd euróra rúgott. 2023-ban ismét Magyarország került a kínai befektetők középpontjába, mivel a teljes befektetési volumen 31 százaléka hazánkba áramlott.

Felülnézet: lassan, de Közép-Európa többi országában is nőnek a kínai beruházások, 2024-ben (Magyarországot nem számolva) 20 százalék volt a régió részesedése a kínai befektetésekből, míg a korábbi kilenc évben csak egyszer érte el a 10 százalékos értéket.

Milyen kilátások elé nézünk? A magyar kormány a kínai gyárak működésének megkezdésétől reméli a 2025-ös gazdasági fellendülés kezdetét, ám elemzők körében ezzel kapcsolatban sok a kétség. Ezzel ellentétben az ECFR külpolitikai think tank legfrissebb jelentése alapján a kínai autógyártók megjelenése komoly veszélyt jelenthet Európa ipari bázisának leépülésére.

Valóban, a szuverenitási kérdések iránti aggodalmakat nem csökkentette az a hír, miszerint a belga hatóságok szerint a Huawei több Európai Parlamenti képviselőt is megvesztegetett. Eddig három néppárti, egy szocialista és egy liberális politikus mentelmi jogának felfüggesztését kérvényezték a nyomozók, akik a bizonyítékok gyűjtése érdekében még az Anderlecht futballstadionját is megfigyelés alá vonták.