Az űr felfedezése: Kapu Tibor őseinek csillagokkal teli kalandja - Galéria

Tudtad, hogy 2000 óta az űrhajósok folyamatosan lakják a Nemzetközi Űrállomást? Itt már nemcsak lebegve zenélnek és fotóznak, hanem még süteményeket is sütnek! Az űrkutatás korábbi mérföldköveit a Szaljut, Skylab és Mir űrállomások készítették elő. Az Apollo-program 1969-ben hozta el az első emberi lépést a Holdra, de ez csupán a kezdet volt! Nézd meg retró képösszeállításunkat, és fedezd fel, milyen volt az élet az űrben régen!

Hosszú és rögös út vezetett odáig, hogy Kapu Tibor és csapata végre három hetet tölthessen a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). A világűr mélyén eltöltött hetek főként szívós munkával és tudományos felfedezésekkel teltek, de a szigorú napi rutint időről időre egy kis szabadidő is színesítette. Az űrállomáson landoló asztronauták élete drámai átalakuláson ment keresztül az elődeikhez képest. Bár az űrbeli körülmények korántsem nevezhetők kényelmesnek, a helyzet mégis sokkal kedvezőbb, mint néhány évtizeddel ezelőtt volt. Fedezd fel retró képgalériánkat, amely bemutatja, milyen volt az élet az űrben Kapu Tiborék érkezése előtt!

Tudtad például, hogy Kapu Tibor és családja telefonon, illetve Teams videóchaten keresztül tudta tartani a kapcsolatot egymással? Vagy hogy olyan űrkajákból válogathatnak már az űrhajósok, mint a ravioli, a sült csirkeszárny, vagy a fahéjas tekercs? Sőt, 2019-ben csokis kekszet is sütöttek az ISS konyhájában, de akár egy közös kis zenéléssel is elüthetik az időt. Kapu Tibor például szintén magával vitte a gitárját.

Az ISS-en 2000. novembere óta landolnak az űrhajósok, azóta már 270 ember járt az űrállomáson és érdekesség, hogy azóta egy percre sem volt üresen hagyva az állomás, mindig tartózkodik ott asztronauta. De mi volt előtte? Hol landoltak korrában az űrhajósok és hogyan épültek ki ezek az állomások?

Az 1950-es évekre konkrét űrverseny kezdett kibontakozni a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az USA között. Miután a szovjetek feljuttatták a világűrbe a Szputnyik-1 névre keresztelt első műholdat, nem döltek hátra, gondolták dobbantanak még egy nagyot. 1961-ben feljuttatták az első embert, Jurij Gagarint is a világűrbe, aki a Vosztok-1 űrhajóval 108 percet töltött a galaxisban -400 km híján egy teljes fordulatot tett a Föld körül. Ezek után az USA-nak volt mit behoznia.

A szovjet űrhódítási sikerek láttán az Egyesült Államok azonnal mozgósította erőforrásait. John F. Kennedy elnök határozottan bejelentette, hogy az Apollo-program keretében embert juttatnak a Holdra. A NASA szinte szédítő tempóban dolgozott azon, hogy megvalósítsa az elnök ambiciózus ígéretét, miszerint "...még az évtized végéig embert küldünk a Holdra, és biztonságban visszahozzuk őt."

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) előtt is léteztek űrállomások, ám ezek kisebb méretűek voltak, és rövidebb időtartamú működéssel bírtak. A korábbi évtizedekben különböző országok, különösen Oroszország és az Egyesült Államok, saját űrállomásokat üzemeltettek. Az első ilyen létesítmény a szovjet Szaljut-1 volt, amelyet tudományos és katonai célú expedíciók lebonyolítására használtak. A következő mérföldkő az orosz Mir űrállomás volt, amely lehetővé tette az asztronauták számára, hogy hosszabb időt töltsenek az űrben. A Mir 1986-tól 2001-ig működött, és amerikai űrhajósok is ellátogattak rá, így itt alakultak ki a nemzetközi együttműködés első lépései az űrkutatás terén.