Magyarország 2022 óta összesen 8,3 milliárd euróval támogatta Putyin háborús gépezetét.

Tsvetomir Nikolov, a bolgár Centre for the Study of Democracy intézet energiaügyi szakértője, aki korábban a bolgár energiaügyi minisztériumban a jogalkotás terén tevékenykedett, hangsúlyozza, hogy a Lukoil és a Rosznyeft orosz olajvállalatok ellen bevezetett szankciók komoly következményekkel járhatnak Európa számára. Különösen Magyarország és Szlovákia esetében, amelyek jelentős mértékben függenek az orosz energiahordozóktól. Ez a helyzet sürgeti őket, hogy mielőbb alternatív forrásokat keressenek. Az Adria olajvezeték jó megoldást kínálhat, mivel technikai szempontból már korábban is használták olaj szállítására. Ugyanakkor, a politikai változások, amelyek szükségesek lennének a váltáshoz, egyelőre nem mutatnak jeleket.

Nos, jelenleg nehéz elképzelni, figyelembe véve az orosz-párti hozzáállás makacsságát.

Ó, hát ez nagyon egyszerű. Azon oknál fogva, hogy nincs más választásuk. Merthogy Adriai olajvezetéknek nincs alternatívája. Ha akarják, ha nem, ezentúl Horvátországból kell szállítaniuk az olajat.

Biztos tudja, hogy Trump elnök és Orbán között állítólag jó barátságban vannak, szóval esetleg Trump megváltoztatja a szankciókat és kivételt tesz Magyarországgal. Esetleg Szlovákiával is.

Ez lehetséges, de véleményem szerint a két ember barátsága nem fogja előidézni a szükséges változásokat. Mindkét országot – politikai és gazdasági értelemben egyaránt – az oroszok szorításában tartják. A köztudottan szoros kapcsolatok, amelyeket Orbán kormánya ápol az oroszokkal, különösen a Lukoillal, nem elhanyagolhatóak. A kormánynak, még ha csekély részesedése is van a MOL-ban, a döntései jelentős hatással bírnak a helyzetre. Az orosz olajból származó, kedvezményes áron beszerzett nyersanyag révén 2022 óta milliárdos bevételekhez jutott a kormány, hiszen az olajbevételekből származó adók a kormányzati kasszába áramlanak. A Lukoil pedig nemcsak helyi, hanem globális szinten is jelentős exportpiacokkal bír, így az amerikai szankciók hamarosan a cég működését is komolyan érinthetik. A magyar kormány számára az idő sürgető, cselekednie kell, és ahogy már említettem, az adriai olajvezeték kivétel nélkül az egyetlen opció, ami maradt.

Külügyminiszterünk folyamatosan hangsúlyozza a nemzetközi fórumokon, hogy mivel országunk földrajzi helyzete miatt nem rendelkezik közvetlen tengeri kijárattal, elkerülhetetlen, hogy az oroszországi forrásokhoz forduljunk gáz és olaj beszerzése érdekében.

Ez így egyszerűen hazugság. Mi itt Európában minden szállal és így vezetékkel is kötődünk egymáshoz. Önök és Szlovákia is már régóta importál olajat az adriai vezetéken, tehát ez is bizonyítja, technikai akadálya nincs az átállásnak, csak politikai akarat kérdése.

A kormány másik érve, hogy az adriai vezetéken nem tudnak beszerezni annyi olajat, amennyire az országnak szüksége lenne

De hát ez ismételten nem helytálló. A vezeték kapacitása bőven elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a szükséges mennyiséget. Ezen nem lehet vitatkozni.

Akkor mondom az Orbán-kormány harmadik érvét is, miszerint felárat számolnak fel a horvátok, kihasználják a helyzetünket és visszaélnek vele. Szóval túl drága az olajuk nekünk.

Ez ismét egy politikai kihívás, amelynek megoldása nem tűnik egyszerűnek. Ha a horvátokkal sikerül közeledni, akkor valószínűleg egy kölcsönösen előnyös megállapodásra juthatunk. Ezen kívül az Európai Bizottság is fontos szereplő lehet az alkufolyamatban, hiszen az uniós érdekek is indokolják a váltást. Ez a téma nem csupán az uniós politika szintjén merül fel, hanem a regionális együttműködés szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír. A szomszédos országok gyakran találnak közös nevezőt, így ez a megközelítés is egyfajta kifogásnak tűnik a számomra. Érdemes megemlíteni a saját országom példáját is: Bulgária már átesett ezen a folyamaton, annak ellenére, hogy ők is jelentős mértékben fügtek az orosz olajtól és gáztól. A térség más országaival sikerült megállapodni, és ennek eredményeként kedvező áron jutnak energiához. A magyar helyzet ezzel szemben eltérő; a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy olcsón hozzák az orosz energiát, pedig valójában az orosz energiaforrások ára az átlag felett van, sőt, az EU-ban a legmagasabb. Így a magyar fogyasztók nem részesülnek kedvező árakban, míg az importőrök jelentős haszonra tesznek szert. Ha jól emlékszem, a háború első évében 2 milliárd eurós profitot realizáltak.

Orbán Viktor a héten találkozott Georgia Melonival, és a Repubblica számára adott interjújában nem habozott megosztani véleményét Trumpról sem, kijelentve, hogy a volt elnök tévesen értékeli Putyin helyzetét, valamint a szankciók hatékonyságát is félreérti.

A szankciók hatása egyértelmű, de kérdéses, hogy Orbán Viktor szavai elegendőek lennének ahhoz, hogy Trump megváltoztassa álláspontját. Két orosz olajcég már most is több százmilliárd dolláros profitra tesz szert. Magyarország és Szlovákia eddig összesen 5,4 milliárd euróval támogatta az orosz háborút, ami körülbelül 1800 db Iszkander-M rakéta árának felel meg – ezekkel Oroszország Ukrajnát támadja, és ezrek életét oltja ki. Ezért sürgős váltásra lenne szükség a magyar kormány részéről. Ursula von der Leyen már egyeztetett Trump-pal az amerikai LNG beszerzéséről, és ha a magyarok, szlovákok, szerbek, görögök és románok összefognának, talán még az amerikai árakat is le tudnánk nyomni. Magyarország folyamatosan a Török Áramlatra hivatkozik, de a valóság az, hogy a Gazprom szállít. A Gazprom pedig az orosz állam kiterjesztése, amely a piaci viszonyok helyett saját érdekeit érvényesíti – figyelmeztet Tsvetomir Nikolov, a bolgár Centre for the Study of Democracy energiaügyi elemzője.

Ezt követően felkeltette az érdeklődésemet az Energy and Clean Air, vagyis a CREA, egy londoni elemzőcég szakértői véleménye. Isaak Levivel közösen mélyedtünk el a téma részleteibe, hogy feltérképezzük a helyzetet.

Azt hiszem, hogy sok mindent érdemes átgondolni. Elsősorban Magyarország és Szlovákia mielőbbi lépései kulcsfontosságúak: sürgősen le kell állítaniuk az orosz olajvásárlásokat. Érdekes, hogy mindkét ország kivételt kapott az uniós szabályozások alól, és türelmi időt kaptak az átállásra. Ezzel szemben a magyar kormány a háború előtt 61%-os orosz olajvásárlási arányát 2025-re 92%-ra növelte, mindezt a háború több mint három éve alatt. Igaz, hogy diszkontált áron jutottak az olajhoz, de a fogyasztók ebből nem sokat profitáltak, mivel a nyereséget a közvetítők, a MOL és Orbán körüli hivatalnokok zsebelték be. Ez magyarázza, miért ragaszkodnak Orbánék az orosz nyersolajhoz. Amikor Orbán azt állítja, hogy kiutat keres ebből a helyzetből, valójában arra biztatjuk az amerikaiakat, hogy ne tegyenek kivételt a háborút támogató országokkal.

Az olajvásárlások révén Magyarország mennyire járul hozzá Putyin háborús tevékenységeihez, az egy érdekes kérdés. A részletek megértéséhez fontos figyelembe venni a gazdasági és politikai összefüggéseket, amelyek a két ország kapcsolatát jellemzik.

Igen, a Drúzsba/Barátság vezetéken keresztül érkező olajért Magyarország 2022 óta 8,3 milliárd euróval járult hozzá Putyin háborús törekvéseihez, a legfrissebb, 2025 szeptemberi adatok szerint. Ezzel Magyarország Európa legnagyobb orosz olajvásárlójává vált. Azt feltételezem, hogy a magyar kormány keresi a lehetőségeket a szankciók megkerülésére, ami azt jelenti, hogy nemcsak az Egyesült Államokkal, hanem az EU-val és a britekkel is meg kell állapodnia, mivel mi is szigorú intézkedéseket hoztunk az orosz olajvásárlók ellen. Ráadásul emlékezzünk arra, hogy 2024 nyarán, amikor Ukrajna leállította a Lukoil szállításait, gyorsan átálltak a Tatnyeft szolgáltatásaira. Ez azt mutatja, hogy más olajcégek azonnal be tudják tölteni a piacot, elkerülve a közvetlen kifizetéseket a Lukoilnak és a Rosznyeftnek, habár ők továbbra is biztosítják a nyersolajat.

Ez a helyzet rendkívül szomorú számunkra, az egyszerű adófizetők számára, akik tehetetlenek a kormány döntéseivel szemben. Aggodalomra ad okot, hogy Trump esetleg visszavonja a hazánkra vonatkozó szankciókat?

Nos, nem lenne meglepő, ha Magyarország egy váratlan megoldást találna a helyzetére. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy Trump kiszámíthatósága messze nem garantált. Miután bejelentette a két cég ellen irányuló szankciókat, Orbánnak már mások előtt kellett magyarázkodnia arról, hogy milyen nehéz helyzetbe sodorta ezzel a magyar kormányt. Érdemes megemlíteni Csehországot is, amely sikeresen átállt az Adria kőolajvezetéken történő szállításra anélkül, hogy áremelkedést tapasztalt volna.

Önnek van sejtése, fogalma arról, hogy miért ragaszkodik minden ellenkező és tiltó körülmény dacára a magyar kormány a putyini olaj- és gázszövetséghez?

Alapvetően azért, mert Orbán és barátai, illetve a MOL jó pár vezetője a mostani működési rendszerből jelentős profitra tesz szert. A mi adataink szerint a MOL profitja 30%-kal nőtt a háború kezdete óta. Másrészt úgy tűnik, Orbán valóban jó szövetségesre talált Putyinban, utóbbi számára pedig geopolitikai cél uniós tagországgal jó kapcsolatban lenni. No és az a profit, amit nyernek az üzleten, nem kis befolyással lehet a kapcsolatrendszerükre.

Ön szerint mennyire hatnak majd az orosz gazdaságra most kivetett trumpi szankciók?

Ahogy egyre több szankciót alkalmaznak Oroszország ellen, úgy a logisztikai hálózat fenntartása egyre költségesebb kihívássá válik e számára. Most a hírek szerint két jelentős vállalat szankcionálásáról döntöttek, amiért mi az Egyesült Királyságban kifejezetten örülünk. Tanácsadó cégünk javasolta, hogy Magyarországot és Szlovákiát se mentsék fel a szankciók alól. Ugyanakkor, és talán ez egy kicsit cinikusan hangzik, de ha valóban átütő hatást akarnának elérni az orosz gazdaság megbénításával, akkor Trump nem csupán ezt a két céget sújtaná, hanem általánosan betiltaná az orosz nyersanyagok Európába történő szállítását. Ha a jelenlegi intézkedéseket nézzük, megértem, hogy az elnök így próbálja Putyint tárgyalóasztalhoz kényszeríteni, remélve, hogy ez megakadályozza a drónok és rakéták küldését Ukrajnába. Azonban, őszintén szólva, biztos vagyok benne, hogy Magyarország számára találnak majd kiskapukat, így a szankciók végső célja nem fog megvalósulni.

Mit vélekedek arról, hogy újra találkozik Putyin és Trump? A magyar kormány nyilvánvalóan szorgalmazza ezt a találkozót, ami érdekes politikai játszmákra adhat lehetőséget. A két vezető közötti párbeszéd új dimenziókat nyithat, ugyanakkor felvet számos kérdést is a nemzetközi kapcsolatok és a geopolitikai egyensúly szempontjából. Az ilyen találkozók mindig hordoznak magukban kockázatokat és lehetőségeket – vajon sikerül-e komoly előrelépéseket tenniük a globális kihívások kezelésében?

Nem lenne meglepő, ha a közeljövőben egy újabb találkozóra kerülne sor, éppen Budapest szívében. Miközben más országok szigorú intézkedésekkel próbálják megakadályozni az orosz repülőgépek átrepülését légterükön, a magyar kormány nyitott karokkal fogadja Putyint. Teljesen elképzelhető, hogy Putyin úgy határoz, hogy a második megbeszélésük helyszíne Magyarország lesz.

Számunkra egyértelmű, hogy Orbán részéről ez csupán egy választási trükk lehet. Ön mit gondol, milyen hatással lenne ez a találkozó Orbán kampányára?

Képzeljünk el egy olyan forgatókönyvet, ahol Magyarország a béke közvetítőjeként lép fel a nemzetközi porondon, ami nemcsak a politikai képét formálja, hanem valódi előnyöket is hozhat az országnak. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az oroszellenesség egyre inkább megerősödik a közvéleményben, és ezt ön valószínűleg jobban átérzi, mint én. Emellett a hírek szerint az ellenzék magabiztosabb szerepvállalása is megfigyelhető, ami azt jelenti, hogy a kormányváltás lehetősége valóban felmerülhet. Ez pedig arra utal, hogy Magyarország Oroszországhoz fűződő kapcsolatai a jövőben esetleg csökkenhetnek.

Számunkra egyértelmű, hogy Orbán részéről ez csupán egy választási trükk lehet. Ön mit gondol, milyen hatással lenne ez a találkozó Orbán kampányára?

Képzeljünk el egy olyan forgatókönyvet, ahol Magyarország a béke közvetítőjeként lép fel a nemzetközi porondon, ami nemcsak a politikai képét formálja, hanem valódi előnyöket is hozhat az országnak. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az oroszellenesség egyre inkább megerősödik a közvéleményben, és ezt ön valószínűleg jobban átérzi, mint én. Emellett a hírek szerint az ellenzék magabiztosabb szerepvállalása is megfigyelhető, ami azt jelenti, hogy a kormányváltás lehetősége valóban felmerülhet. Ez pedig arra utal, hogy Magyarország Oroszországhoz fűződő kapcsolatai a jövőben esetleg csökkenhetnek.