Emma Watson, a fiatalok kedvenc sztárja, tinédzserkorában komoly félelmekkel nézett szembe, amikor a hírnév árnyoldalai megjelentek az életében. Egy különösen emlékezetes pillanatban, mikor a paparazzik a szoknyája alá próbáltak fotózni, mélyen megijedt a
Emma Charlotte Duerre Watson 1990. április 15-én látta meg a napvilágot Párizsban, ahol Jacqueline Luesby és Chris Watson angol ügyvédek gyermekeként nőtt fel. Családja intellektuális és kulturális gazdagsága már korai éveiben érezhető volt, hiszen a francia és angol hagyományok keveredése formálta világát. Ötéves koráig élt bátyjával, Alexszel a Párizs melletti Maisons-Laffitte-ben, de a szülők válása után az életük egy új irányt vett: Angliába költöztek édesanyjukkal, Oxfordshire-be, ahol hétvégéiket apjuk londoni otthonában töltötték. Később a család bővült, hiszen apjának új házasságából három féltestvére született: Toby, Lucy és Nina. Emma a Dragon School diákjaként folytatta tanulmányait Oxfordban, és ekkorra már a Harry Potter-filmek révén világszerte ismert színésznővé vált.
"Mindig is lenyűgözött ez a világ. Gyerekként sok alkalommal szerepeltem iskolai előadásokban, és rendszeresen álltam a családom elé, hogy megmutassam a tehetségemet. De 9 éves koromban kaptam először egy valódi bepillantást a hivatásos színészetbe. Akkor még nem sejtettem, hogy ez az élmény örökre meg fogja formálni az életemet" - osztotta meg Watson a Vogue-nak egy 2018-as interjúban.
Tízéves korában már fellépett a Stagecoach produkcióiban és iskolai darabokban, de a Harry Potter-franchise előtt soha nem játszott hivatásszerűen.
A színészi útja aztán 1999-ben, kilencéves korában drámai fordulatot vett, amikor elkezdődött a szereplőválogatás J.K. Rowling Harry Potter-könyvsorozatának filmadaptációjához. Watsont a drámatanára bátorította, hogy próbálja ki magát a castingon, kezdetben azonban nem volt tisztában a projekt nagyságrendjével: "Nem éreztem az elején, hogy milyen nagyszabású dolgokról van szó. A könyvekről sem tudtam sokat, de azt igen, hogy Hermione karaktere zseniális. Amikor a drámatanárom azt javasolta, hogy jelentkezzek a meghallgatásra, azt gondoltam, hogy szórakoztató élmény lesz, de nem igazán számítottam arra, hogy bármi is lesz belőle. Csak a tőlem telhető legjobbat akartam nyújtani. Majd folyamatosan kérték, hogy jöjjek vissza, és kezdtem úgy érezni, hogy valami igazán különleges dolog részese vagyok. Amikor pedig felhívtak, hogy megkaptam a szerepet, akkor döbbentem rá igazán: az életem soha többé nem lesz ugyanaz, mint eddig."
Emma Watson, akit 2000-ben választottak ki a Hermione Granger szerepére, több ezer tehetséges lány közül, e döntés sorsfordító lett a karrierje szempontjából. Az első film, a Harry Potter és a bölcsek köve, 2001-ben debütált a mozikban, és Watson színészi teljesítménye széleskörű elismerést hozott számára. Az izgalmas fantasyfilmek hirtelen sztárrá emelték őt, azonban az újonnan szerzett hírnév rengeteg kihívást is maga után vonzott, amelyekkel meg kellett küzdenie a karrierje során.
Bár Watson már fiatalon a reflektorfény középpontjába került, eltökélt szándéka volt, hogy a hírnév ne homályosítsa el a színészet iránti szenvedélyét. A Harry Potter-filmek (nyolc epizód 2001-től 2011-ig) alatt folyamatosan próbálta egyensúlyba hozni iskolai tanulmányait, magánéletét és szakmai pályafutását. A világsztársággal járó nyomás ellenére is komolyan vette a tanulmányait, és mindent megtett annak érdekében, hogy megőrizze a normális életérzését. "Tudatos döntést hoztam: nem akartam, hogy az életem kizárólag a Harry Potterről szóljon. Fontos volt számomra, hogy folytassam a tanulmányaimat, és más érdeklődési területeken is tevékenykedjek. Nem szerettem volna, ha egyetlen szerep vagy film határozza meg az életem irányát" - osztotta meg tapasztalatait.
A Dragon School, azaz az általános iskola 2003-as befejezése után Watson az oxfordi Headington Schoolba folytatta tanulmányait. A Harry Potter filmforgatásain töltött idő alatt őt és színésztársait, mint például Daniel Radcliffe-et (Harry Potter), Rupert Grintet (Ron Weasley) és Tom Felton-t (Draco Malfoy), napi szinten akár öt órán keresztül is korrepetálták.
Emma 2006 júniusában tíz tantárgyból állt helyt a záróvizsgákon, és az eredményei lenyűgözőek voltak: nyolc tantárgyból A* (csillagos ötös), míg kettőből A (ötös) minősítést szerzett.
Később megerősítette, hogy a Brown Egyetemet választotta Providence városában, Rhode Island államban. 2011 márciusában, 18 hónapos egyetemi tanulmányok után bejelentette, hogy "egy vagy két félévre" halasztani szeretne. Végül az utóbbi lehetőség valósult meg, így öt évbe telt, hogy angol irodalomból megszerezze a diplomáját, mivel színészi karrierje miatt nem tudott folyamatosan tanulni. 2014. május 25-én ünnepelte a Brown Egyetem keretein belül a diplomáját. Azonban ez nem volt elég számára; kilenc évvel később, 2023-ban belevágott a mesterképzésbe az Oxfordi Egyetemen, és idén sikeresen teljesítette a követelményeket, hogy aztán továbblépjen a PhD megszerzése felé.
Az utolsó HP-film, a 2011-es Harry Potter és a Halál ereklyéi 2. rész után Emma nagy kihívás előtt állt: hogyan lépjen tovább a karrierjében, miután eljátszotta azt a karaktert, amely egy évtizeden át meghatározta őt. Úgy döntött, másféle szerepeket keres, és próbálja elkerülni a beskatulyázást. A poszt-Harry Potter-éra első filmje a 2011-es Egy hét Marilynnel lett a számára, bár abban még csak egy nagyobb mellékszerepeket alakított. Korábban a Harry Potter-epizódokon kívül csupán egy tévéfilmben szerepelt (2007: Ballet Shoes), és egy animációs filmben szinkronizált (2008: Cincin lovag). Az első főszerepét a 2012-es Egy különc srác feljegyzéseiben játszotta, amelyet Stephen Chbosky a saját regényéből írt és rendezett. Watson alakította Samet, egy összetett és sebezhető tinédzsert, aki a kamaszkor megpróbáltatásai között próbál navigálni. A szerep merőben eltért Hermionétól, és lehetővé tette Emma számára, hogy megmutassa az érzelmi mélységét és sokoldalúságát színésznőként. Sokan máig a legjobb alakításaként emlegetik.
A következő években Emma Watson számos filmprojektben tűnt fel, köztük a "Lopom a sztárom" (2013), az "Itt a végében" (2013), a "Noé" (2014), "A kolónia" (2015), "Regression" (2015), "A kör" (2017) és a "Kisasszonyok" (2019) című alkotásokban. Ezek révén bebizonyította, hogy rendkívül sokoldalú, hiszen a drámai szerepektől kezdve a fantasy világokon át a pszichológiai thrillerekig mindegyik műfajban megállta a helyét. A Harry Potter-sorozatot követően talán a legnagyobb sikerét a 2017-es "A szépség és a szörnyeteg" című film hozta el számára, amely az 1991-es Disney-animáció élőszereplős feldolgozása volt, és világszerte több mint egymilliárd dolláros bevételt generált. A 2019-es "Kisasszonyok", amely Greta Gerwig rendezésében készült és hat Oscar-díjra jelölték, után azonban Watson úgy határozott, hogy egy időre visszavonul a színészet világából, hogy figyelmét más területekre, például tanulmányaira és aktivista munkájára összpontosíthassa.
A sztárság mindig is megterhelte, bár tisztában volt azzal, hogy milyen mély hatással bír az emberek életére. "Találkoztam olyan rajongókkal, akik az arcomat tetoválták a bőrükre, és olyanokkal is, akik a Harry Potter-könyvek segítségével küzdötték le a rákot" - osztotta meg a színésznő, akinek karrierje kezdete óta, gyermekkora óta, kiemelkedő médiafigyelem övezi.
Emma szenvedélyesen állt ki számos fontos társadalmi ügy mellett. Különösen a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak védelme terén tett jelentős lépéseket, hiszen az ENSZ jószolgálati nagyköveteként is aktívan részt vett a témában. Elindította a HeForShe kampányt, amely arra buzdítja a férfiakat, hogy aktívan támogassák a nemek közötti egyenlőségért folytatott harcot. "Mindig is úgy gondoltam, hogy ha van egy platformod, akkor kötelességed kiállni az értékeidért. Ez nem csupán a színészi pályáról szól, hanem arról is, hogy a hangodat felhasználva változást idézz elő a világban" - mondta a színésznő. Emellett az oktatás, a fenntartható divat és a mentális egészség területén is aktív szerepet vállalt. Támogatta a Malala Alapítványt, amely a lányok oktatására fókuszál, és 2016-ban társalapítója lett a "Közös polcunk" feminista könyvklubnak, ahol az egyenlőség, identitás és társadalmi igazságosság kérdéseit boncolgató olvasmányokat állítottak össze.
2019-ben Emma fontos lépést tett, amikor csatlakozott a Kering francia luxusdivat-konglomerátum igazgatótanácsához. Itt szenvedélyesen küzdött a divatipar fenntarthatóságának és etikus működésének előmozdításáért. A Keringnél betöltött pozíciója tökéletesen tükrözi a fenntartható divat iránti régóta tartó elkötelezettségét, és rendszeresen együttműködik olyan márkákkal, amelyek prioritásként kezelik a környezetbarát anyagok használatát és az etikus gyártási folyamatokat.
"Hihetetlenül boldog vagyok, hogy elhagytam a színészkedést, mert most már érzem, hogy megtaláltam a saját hangomat, kreatív teret és autonómiát, amikről korábban nem is sejtettem, hogy léteznek." - osztotta meg érzéseit ezzel kapcsolatban.
Emma, aki már 35 éves, eddig sosem élt meg két évnél hosszabb romantikus kapcsolatot, és gyermeket sem vállalt még. Az interjúkban rendszerint hangsúlyozza, hogy a magánélete magánügy, így ritkán oszt meg részleteket arról, hogy kivel van együtt. Jellemzően csak akkor derül ki, hogy van valakije, amikor egy hivatalos eseményen megjelenik vele, vagy amikor a paparazzik elcsípik őket az utcán. Például 2015 és 2017 között két éven át a tech-vállalkozó, William Knight oldalán láthattuk, majd 2018 és 2019 között a Glee című sorozat sztárjával, Chord Overstreettel randevúzott. 2019-ben kijelentette, hogy szingli, sőt, az „önpartner” kifejezést használta magára, utalva arra, hogy nem csupán egyedülálló, hanem saját magának is a társa. Azután mégis érkeztek újabb férfiak az életébe: 2021-től 2023-ig az üzletember, Brandon Green volt a partnere, a legújabb udvarlója pedig egy oxfordi iskolatársa, Kieran Brown, akivel először 2024 júliusában kapták le őket csókolózni.
Az intenzív hírnévvel való megküzdésről egyébként fiatalkorától kezdve azt mondta, hogy a saját identitásában való gyökerezés segített neki végül "megtalálni a békét", ebben pedig hatalmas segítségére volt a jóga. Emmát tehát már hat éve hiányolhatják a rajongói, és számukra rossz hír, hogy továbbra sem kereshetjük őt filmekben, sorozatokban, egyelőre nincsenek színészi előjegyzései. Nagyobb az esély arra, hogy a PhD-je megszerzése után forgatókönyvíróként és/vagy rendezőként olvashatjuk majd a nevét egy-egy film stáblistáján.
