Soňa Peková, a molekuláris genetika szakértője, kifejtette véleményét az mRNS-vakcinák témájában. Állítása szerint a Szlovák Tudományos Akadémia által végzett vizsgálatok nem azokat a mintákat elemezték, amelyeket ő tanulmányozott, ezért szerinte nem állj
Soňa Peková, a neves cseh molekuláris genetikus, nemrégiben videóüzenetben reagált a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) által végzett mRNS-vakcinákkal kapcsolatos elemzésre. Peková, akinek szakvéleményét Peter Kotlár kormánybiztos többször is idézte, hangsúlyozta, hogy ő és az akadémia különböző vakcinatípusokat vizsgáltak, így az akadémia által publikált eredmények nem kérdőjelezhetik meg az ő megállapításait.
A szlovák egészségügyi minisztérium világossá tette, hogy az Akadémia kizárólag azokat a hivatalosan nyilvántartott tételeket vizsgálta, amelyekhez Peková is hozzáférhetett. Ezen kívül más, a felhasználhatósági időn belül lévő tételeket is elemeztek - számolt be róla a Denník N.
Peková tanulmányát a Journal of Angiology & Vascular Surgery című folyóiratban publikálták, amelyet impakt faktoros szaklapként igyekeztek feltüntetni. Azonban a valóság az, hogy ez a kiadvány nem szerepel a Web of Science vagy a Scopus adatbázisokban, így hivatalos impakt faktorral nem bír. A Denník N kísérletének eredményeként kiderült, hogy a lap predátor jellegű, mivel egy mesterséges intelligencia által generált, fiktív szerzőtől és intézménytől származó cikket fogadtak el minden érdemi bírálat nélkül, csupán egy több mint 1500 dolláros díjért cserébe. Továbbá, a folyóirat korábban olyan nyelvtanilag hibás és abszurd írásokat is közölt, amelyek tovább rontották a szakmai hitelességét.
Peková videójában azt állította, hogy a világ különböző laboratóriumai alátámasztják az ő megállapításait, miszerint a vakcinák túlzott mennyiségű DNS-t tartalmaznak. Azonban nem nevezett meg konkrét laborokat vagy forrásokat, ami kérdéseket vet fel az állításai hitelességével kapcsolatban. Ezzel szemben a nemzetközi tudományos közösség egyértelmű konszenzusra jutott: bár az mRNS-vakcinák gyártási folyamata során valóban kerülhet DNS a készítményekbe, ez a mennyiség szigorúan szabályozott és minimális, így nem képes beépülni az emberi genetikai állományba. Ezt a tényt számos elismert tudományos folyóirat, például a Lancet, a New England Journal of Medicine és a JAMA is megerősítette kutatásaiban.
Peková és kollégái, köztük Kotlár és Richard Fleming, tanulmányukban arra mutattak rá, hogy a Pfizer és a Moderna vakcináiban jelentős számú DNS-kópia, milliós vagy akár számos milliós nagyságrendben található. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyártási szabályozás által meghatározott maximális határérték ennél jóval magasabb, több mint egymilliárd kópia. Így tehát még az ő általuk közölt adatok is bőven a megengedett szint alatt helyezkednek el.
A Denník N elemzése alapján Peková a tudományos tapasztalatait némileg felnagyítja. Noha több doktorátussal büszkélkedhet, a nemzetközi adatbázisokban nincsenek nyilvános, a Covid-19 vagy a vakcinák témájával foglalkozó jelentős publikációi. Legutóbbi, a Web of Science által nyilvántartott tanulmánya egy akváriumi halfajt érintő vibriózisról készült, amely nem kapcsolódik közvetlenül a koronavírus kutatásához.
A lap végső következtetése alapján Peková érvelése számos szempontból megtévesztő. Hamisan hivatkozik más tudományos munkákra, kétséges megbízhatóságú predátor folyóiratban publikál, és források nélkül állítja, hogy a DNS mennyisége túlzott. Emellett figyelmen kívül hagyja azokat a széles körben elfogadott tudományos bizonyítékokat, amelyek alátámasztják, hogy az mRNS-vakcinák alkalmazása biztonságos.
