Miért rendelkezik a győri egyetem húsz étteremmel, sörházzal és saját kézilabdacsapattal? Az intézmény célja, hogy gazdag és sokszínű diákkultúrát teremtsen, amely nemcsak az oktatásra, hanem a közösségi élményekre is fókuszál. Az éttermek és sörházak leh

A győri Széchenyi István Egyetem impozáns épületegyüttese 2023. szeptember 28-án készült el, a felvételt Krizsán Csaba örökítette meg az MTI számára.

A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) éves költségvetése körülbelül 40 milliárd forintot tesz ki, amelynek jelentős része, mintegy 60-70 százaléka, a teljesítményalapú állami támogatásokból származik. A fennmaradó összeg pedig a saját bevételekből ered, amelyek folyamatosan növekednek. Az intézményt mérete és sokszínűsége alapján egy olyan nagyvállalathoz hasonlíthatjuk, amely széleskörű szolgáltatási portfólióval rendelkezik.

A campus az elmúlt évtizedekben szép csendben a 130 ezres nagyváros életének meghatározó szereplője lett, mostanra legalább annyira, mint az Audi.

Az egyetemhez közel húszezer ember kapcsolódik hallgatóként, oktatóként vagy munkavállalóként, ami lenyűgöző közösséget formál. E helyszín nem csupán tudományos központ, hanem egy gazdag étkezési élményt nyújtó hely is, hiszen közel két tucat étterem várja az ínycsiklandó fogások kedvelőit. A sörház különleges italválasztéka mellett sajtműhelye is van, ahol a helyi ízek és hagyományok találkoznak. Az egyetem a jövőre is gondolva tervezi egy nyugdíjas otthon kialakítását, és már működtet egy szállodát, amely kényelmes pihenést kínál látogatóinak. Az oktatás területén négy általános és középiskola fenntartásával hozzájárul a fiatalok fejlődéséhez, emellett pedig több sportágat is aktívan támogat, beleértve a NBI-es férfi kézilabdacsapatot, amely a helyi közösség büszkesége. Az elmúlt öt év során a kreativitás és innováció jegyében 46 szellemi alkotást, 31 szabadalmat, használati mintaoltalmat és 34 védjegyet jegyeztek be, ezzel is bizonyítva, hogy az intézmény nemcsak a hagyományos oktatásban, hanem a tudományos kutatásban és a gyakorlati alkalmazásban is élen jár.

A kecskeméti Neumann János Egyetem esete mutatott rá a legnyilvánvalóbban arra, hogy a modellváltó egyetemek gazdasági helyzetének gránitszilárdsága - ha a kapott pénzzel nem gondos gazdaként bánnak - az alaptörvényével vetekszik. A kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány 2020-ban és 2021-ben összesen 144 milliárd forintot kapott az államtól különböző fejlesztésekre. A pénz kisebb részéből megvettek egy épületet, 127,5 milliárdot azonban az ÁSZ szerint "kirívóan alacsony" kamatra kölcsönadtak az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek. Az Optima a pénzüket azóta értéküket vesztett lengyel részvényekbe tette, és onnan nem is tudja kivenni, így most a kecskemétieknek egy félkész egyetemi campusuk van, miközben a tudásváros építését el sem tudják kezdeni.

Ennek ellenpéldája a győri Széchenyi István Egyetem, amely jól fektetett be, így csak a kamatokból 1,8-2,2 milliárd forint nyereséget könyvelt el az elmúlt években. Biztonsági játékosként tehetne úgy, hogy olyan bankot választ, amely tisztességes kamatot kínál, de ennél tovább ment: olyan üzemeltetési és szolgáltatási portfóliót, gazdasági társasági láncot épített ki, amelyre hasonló példát nemigen látunk Magyarországon.

"A modellt az önállóság és a függetlenség biztosítja, mely lehetővé teszi a rugalmasabb döntéshozatalt, ugyanakkor nagyobb felelősségvállalást is követel. Emellett fontos a körültekintő, hosszú távú stratégiai gondolkodás, valamint a befektetői szemléletmód is" - hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, dr. Lukács Eszter, a nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes, továbbá Dósa Gábor, az egyetem tulajdonában lévő Uni Inno Zrt. vezérigazgatója a beszélgetés során.

A győri egyetem története már a főiskolai korszak alatt is a menedzserszemlélet jegyében telt. Szekeres Tamás, a korábbi rektor, alatt a helyi vállalatokkal való együttműködések jelentős mértékben fellendültek. A campuson található laborok, amelyek különleges vizsgálatokra specializálódtak, új lehetőségeket teremtettek az üzleti működés irányába való nyitásra. Az Széchenyi István Egyetem (SZE) már 2016-ban, a modellváltás előtt elkezdte a céges környezet kiépítését, felismerve, hogy ez a lépés új perspektívákat kínálhat. A modellváltás során tapasztalták, hogy a folyamatok felgyorsultak, de tisztában voltak azzal is, hogy az új lehetőségek kockázatokkal is járnak. Az egyetem nem terhelt magát adósságokkal, és elkerülte a közszolgáltatásokra vonatkozó PPP-beruházásokat, amelyben az állami és a magánszektor közösen működik. Az új utakat keresés helyett inkább a világ vezető egyetemeinek gazdasági sikerességét tanulmányozták, hogy a legjobb gyakorlatokat alkalmazhassák.

"Nyugat-Európától Észak-Amerikán át Ázsiáig" utaztak a campus vezetői, a mintákat onnan hozták. Az is nyilvánvaló volt számukra, hogy a műszaki tudományi múltjukra kell alapozniuk. A SZE kilenc karából 5 most is gazdasági-mérnöki, de működik mellette jogi, művészeti, pedagógiai és egészségtudományi képzés is. Ez utóbbi azért fontos, mert a külföldi utak és a nagy egyetemek példái azt mutatták, hogy egy egyetem anyagi biztonságát a jól eltalált innovációk - például az egészségügy területén - meg tudják alapozni.

A győri egyetem jelenlegi helyzete izgalmas lehetőségeket rejt magában. Az intézmény az államtól kapott 20-25 milliárd forint mellé további 15 milliárdot fordít az éves költségvetésére. Ezen befektetések eredményeit kizárólag az egyetem céljaira használják fel. Fejlesztései és beruházásai két fő irányba mutatnak, amelyek kölcsönösen erősítik egymást:

Szétválasztva vizsgáljuk meg a két aspektust: először is fókuszáljunk a nemzetközi célokra, majd térjünk át a gazdasági beruházásokra.

A győri egyetem jóval később nyitotta ki kapuit a külföldi hallgatók előtt (2018-ban jött az első önköltséges diák), mint Pécs, Szeged vagy Debrecen, négy évtizedes lemaradást akar tehát behozni. De ahhoz, hogy hallgatók érkezzenek, szállást (is) kell biztosítani számukra. Jelenleg 2500 kollégiumi hely áll a diákok rendelkezésére, ebből ezer helyet már a külföldi hallgatóknak adnak ki.

A terv az, hogy a külföldiek számát megduplázzák, de ha újabb ezer helyet kivennének a meglévő rendszerből, akkor a magyar diákoknak nem maradna férőhely. Mivel a számok azt mutatják, hogy egyre többen jelentkeznek a megyén és a régión kívülről is Győrbe, az albérletárak pedig a kisalföldi megyeszékhelyen egy garzon esetében is 150-180 ezer forint/hó, ezzel az opcióval nem számolhat az egyetem. Magyar és nemzetközi hallgatóknak is kell tehát a hely.

Az SZE egy új kollégium megvalósításán dolgozik, amely 1100 új férőhelyet kínálna. Emellett a nemzetközi oktatók számára apartmanokat is terveznek, és a tanárok gyermekeinek angol nyelvű iskolát alapítanának. Továbbá, egy innovációs park kialakítása is szerepel a terveik között, amely a cégek számára nyújtana lehetőségeket. Ezzel a projekt összköltsége várhatóan 30-50 milliárd forint körüli összegre rúgna. Az évek során egyértelművé vált a campus számára, hogy Győr ideális helyszínt biztosít az egyetem számára, azonban az önkormányzat lehetőségei korlátozottak. Dézsi Csaba András, a korábbi fideszes polgármester, két évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy...

Dagobert bácsi kényelmesen hátradől, és a bőrszatyrok halk zörrenése kíséretében hullanak a földre.

Ez a pénz tehát a saját forrásaiból, esetleg az állammal közösen, kell hogy előteremtődjön. Az egyetem kft.-i között a szállodai és éttermi szegmens kiemelkedően van jelen, hiszen például a SZE üzemelteti a város egyik népszerű, négycsillagos szállodáját, a Hotel Famulust. Ezen kívül közel húsz különböző étterem és sörház található a portfóliójukban, amelyek közül néhány a bencésekkel közösen működik, sőt, van egy sajtkészítő műhelyük is. Jogosan merül fel a kérdés: miért van szükség ennyi étterem egy egyetem számára?

A válaszban a korábbi nemzetközi törekvésekre utalva Filep Bálint kifejtette: „Az utóbbi időszakban egyre több ázsiai hallgató érkezett hozzánk, és eddig nem találtak olyan étkezési lehetőséget a városban, amely az ő nemzeti konyhájuk ízeit képviselné. Ahhoz, hogy vonzóbbá tegyük számukra a helyet, szükségünk van egy ilyen jellegű szolgáltatásra. Ezért létrehoztunk és üzemeltetünk egy indiai éttermet, amely nemcsak a hallgatók igényeit elégíti ki, hanem a turizmus-vendéglátás és a menedzsment szakok gyakorlati képzését is elősegíti.”

A befektetések világában gyakran a "nulla pluszos" eredmény a minimum elvárás, és nem meglepő, hogy a különböző intézmények saját cégeket alapítanak, főként a pénzügyi stabilitás érdekében, figyelembe véve az őrző-védő feladatokat. A magánegészségügy területén, ahol a profitmaximalizálás a középpontban áll, a Dzsudzsák Balázs által két éve felvásárolt egészségügyi vállalatoknak ez a fő céljuk. Ezzel szemben a férfi kézilabda NB I újoncaként a hatodik helyen végző ETO University Handball Team esetében a célok más irányt mutatnak. Itt a Széchenyi István Egyetem működteti a csapatot, és a befektetést presztízsnövelőként értelmezik. Ráadásul a csapatban egyetemisták is szerepelnek, ami különösen figyelemre méltó, hiszen tavasszal sikerült legyőzniük a Szeged csapatát, ami igazi meglepetésként hatott.

Az eddig említett területek csupán egy szeletét jelentik annak a széleskörű feladathalmaznak, amelyet a SZE, elsősorban Győrben, de például Mosonmagyaróváron is végez. Ott található az agrártechnológiai, élelmiszertudományi, valamint fenntarthatósági kar és kutatóközpont. A helyi lakosok valószínűleg meglepődnek, amikor felfedezik az egyetem által vállalt szerepet, hiszen az intézmény tevékenységeit nem hirdeti tolakodó módon a győriek előtt.

Különböző forrásokból értesülhetnek az emberek a legfrissebb fejleményekről, például arról, hogy Győrben, a régóta üresen álló Zrínyi utcai szellemkórház épületei végre megújulnak. Ez a jelentős beruházás az egyetem keretein belül valósul meg. Emellett egy új idősotthon is épül az egészségtechnológiai campus szomszédságában, a projekt összértéke pedig eléri a kétmilliárd forintot.

A sporthírek iránt érdeklődők számára valószínűleg feltűnt, hogy a Győri Jégsport Központ nevében mostantól ott szerepel az "egyetemi" kifejezés is. Ez a változás egyértelműen a helyi jégkorong közösség iránti elkötelezettségüket jelzi. "A kérdés csupán az, mikor és hol célszerű megállni? Mekkora üzemméret lenne a gazdaságos?" – töprengenek az egyetemi vezetők saját magukban.

Azt értik és érzékelik, hogy az évek során a trend változott, tehát már hozzájuk fordulnak egyre többen a vállalkozói, a civil és az egyházi szférából is. Együttműködést szeretnének velük. Így lett sörházuk is, amit a bencésekkel együtt üzemeltetnek Győr szívében. A világhírű, az idén hetedszer BL-t nyert női kézilabdacsapat szintén együttműködést kért az egyetemtől: speciális informatikai megoldást a profi sportolók hatékony egyéni fejlesztésére.

"A jövőnk a saját kezünkben rejlik, és most rengeteg támogató barát vesz körül minket" – osztotta meg Lukács Eszter, kiemelve, hogy az egyik legnagyobb kihívás jelenleg a haszonlesők kiszűrése. Olyan védelmi zónákat alakítottak ki, amelyek hatékonyan kiszűrik a szerencselovagokat. Kiemeli, mennyire fontos számukra, hogy széleskörű együttműködéseket alakítottak ki vállalatokkal és akadémiai intézményekkel. Az amerikai Stanford Egyetemtől a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetemig a világ legkiválóbb felsőoktatási intézményeiből érkező előadók gyakran vendégprofesszorként is csatlakoznak a csapatukhoz.

Miközben a gazdasági dimenziókat alaposan feltérképeztük, az egyetem tudományos arculatának bemutatása is kiemelt jelentőséggel bír, hiszen ez szorosan összefonódik a gazdasági teljesítményével. A vezetőség elkötelezett amellett, hogy az intézmény polgárai és munkatársai számára a lehető legoptimálisabb munkakörülményeket teremtse meg. A Széchenyi István Egyetem a világ legjobb 1300 műszaki felsőoktatási intézménye között foglal helyet, és a hazai campusok rangsorában a tizenegyedik pozíciót tölti be. Ahogyan már említettük, az Uni Inno Zrt. célja startupok és spinoffok támogatása és fejlesztése; jelenleg 17 szellemi terméket hasznosít, és 10 vállalkozásban rendelkezik részesedéssel. Kiemelkedő sikerének alapját pedig a dróntechnológia területén elért eredményei adják.

A vállalati hálózat kiemelkedő szerepet játszik abban, hogy a hallgatók és oktatók ötleteiket a gyakorlatban is kipróbálhassák. "Ha van egy ígéretes ötlet, támogatjuk azt néhány millió forinttal, amiből a pályázó kidolgozhatja a projektet, majd megmérettetheti magát a vállalati szektorban. Amikor a hallgatók kikerülnek innen, már tapasztalatot szereztek a valós kihívásokról" - fogalmazott az elnök. Dósa Gábor hozzátette: a céges érdekeltségek, szabadalmak és védjegyek jelentős hatással vannak az oktatás minőségére is. Az ipari szakemberek bevonása a képzési folyamatokba és a közös kutatási projektek elősegítik a végzett hallgatók munkaerőpiaci elhelyezkedését és sikerességét.

Az egyetem egy innovatív megközelítést alkalmazott a tudományos tevékenységek ösztönzésére, amikor "felülről nyitott" költségvetést szavazott meg munkatársainak. A legmagasabb, D1-es kategóriába tartozó cikkekért nettó 2,3 millió forintot kínálnak, ami évente akár tíz alkalommal is kifizethető a sikeres pályázók számára. Az alacsonyabb, Q1-es szintért 2 millió forint jár, szintén hasonló feltételekkel. Ezek a tudományos eredmények jellemzően nemzetközi együttműködések révén jönnek létre, három különböző ország kutatói közreműködésével. A kifizetések elosztása az érintett kutatók feladata, az egyetem pedig nem avatkozik bele a folyamatba.

De hogyan alakult a SZE története? Győr városának 700. évfordulóján, 1971-ben helyezték el a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola alapkövét, amely három évvel korábban indult működésnek Budapesten és Szegeden. Az idősebb generációk még ma is gyakran KTMF-ként utalnak a győri campusra, amely 1986-ban vette fel Széchenyi István nevét, és 2002. január 1-jétől egyetemi rangra emelkedett. Az első győri tanévet 1974/1975-ben 400 hallgató indította el, jelezve a város felsőoktatási életében bekövetkezett jelentős fordulatot.

A hetvenes években a KTMF valódi modernitás és ragyogás szimbólumának számított, ám a kétezres évekre ez a csillogás - főként az épületek esetében - megfakult. 2009 óta azonban egy átfogó átalakítás és bővítés keretében folyamatosan új életet lehelnek a campusba, amely mostanra újra elnyerte azt a modern vonzerőt, amiért egykoron alapították. Az Audi is jelentős szerepet játszott ebben a megújulásban, hiszen önálló tanszéket hozott létre, és nemrégiben kiderült, hogy a helyi legendák szerint az autóipari óriás hozzájárult ahhoz is, hogy a főiskola az összes szükséges kritériumnak megfelelve egyetemmé válhasson.

Az "Ez már a mi 50 évünk" című könyvben, amely 2021-ben látott napvilágot, bemutatásra került egy emlékezetes cetli, melyen Orbán Viktor aláírása díszeleg. A történet a kormányfő első miniszterelnöki ciklusához köthető, amikor is egyik rendszeres audis látogatásán a német vezetők ismét felvetették, hogy Győrnek szüksége lenne egyetemre, hiszen ez a város komoly fejlődés előtt állt. Orbán a kérés hallatán azonnal írt egy papírdarabra, de sajnálatos módon a cetlit a gyárban hagyta, így a javaslat valahogy elveszett.

A győri Audi illetékesei el akarták küldeni neki Budapestre, de azt a választ kapták, hogy nem szükséges, mert a rajta szereplő mondatot "a miniszterelnök úr megjegyezte."

A parlament 2001. december 12-én 308 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett szavazta meg a Széchenyi István Főiskola Egyetemmé válását. Idén csaknem 12 ezren jelentkeztek a győri székhelyű egyetem kilenc karának valamelyikére, ez az országosnál magasabb, 15,9 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.