Fedezd fel, hova érdemes elkerülnöd a költözést az országban, ha szeretnéd elkerülni az átlagosnál alacsonyabb jövedelmet | Startlap Vásárlás

A 2023-as évben végzett felmérés rávilágít arra, hogy Magyarország települései között jelentős eltérések figyelhetők meg a jövedelmek terén. A legnagyobb nettó kereseteket a fővárosban, Budapesten regisztrálták, ahol a havi átlag 469 ezer forintot tesz ki. Ezzel szemben a legalacsonyabb jövedelmek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében találhatóak, ahol a nettó kereset mindössze 297 ezer forintra rúg.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése a 2023-as nettó keresetek területi különbségeit vizsgálta. A tanulmányból kiderült, hogy bár az év során országos szinten csökkent a reálkereset, ez a változás nem volt egységes a különböző települések között - írja a HVG.

A legmagasabb nettó jövedelem Budapesten volt, ahol az átlagos havi nettó kereset elérte a 469 ezer forintot (+13,7%). Ezt követték a megyei jogú városok és megyeszékhelyek 382 ezer forintos (+13,6%) átlaggal, majd a kisebb városok 338 ezer forinttal (+14,8%), végül pedig a nagyközségek és községek, ahol az átlagos nettó bér 296 ezer forintra (+16,4%) rúgott. Budapest és a legkisebb települések között így 173 ezer forintos különbség alakult ki.

Az országos nettó átlagkereset elérte a 372 ezer forintot, ami 14,8%-os növekedést jelent.

A legjobban fizető régiók Budapest, valamint Győr és Székesfehérvár agglomerációja. A legalacsonyabb nettó jövedelmek Baranya és Somogy kistelepülésein, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyék határ menti falvaiban találhatók. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye nettó átlagbére volt a legalacsonyabb (297 ezer forint), míg Békés és Somogy vármegyék alig előzték meg ezt az értéket (309 ezer forint). A legmagasabb nettó béreket Pest vármegye érte el (411 ezer forint), mögötte Győr-Moson-Sopron (399 ezer forint) és Komárom-Esztergom (398 ezer forint) következtek.

Érdemes figyelembe venni, hogy a budapesti kereseti statisztikák torzíthatják a valóságot, hiszen sokan, akik a fővárosban dolgoznak és albérletben laknak, hivatalosan vidéki településen vannak bejelentve. Ennek következtében az ő jövedelmük nem a budapesti átlagokat tükrözi, hanem inkább a vidéki jövedelmeket növeli.

A nettó keresetek emelkedése különböző területeken eltérő tendenciákat mutat, mind százalékos, mind nominális értékben. A reálkeresetek növekedése csupán néhány régióra jellemző, mint például Győr környéke, vagy Baranya és Borsod határ menti települései, ahol az itt tapasztalt gazdasági fejlődés kedvezőbb hatással volt a lakosság jövedelmeire.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése valószínűleg jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági növekedéshez.

A fővárosban az átlagos nettó kereset nominálisan 56 ezer forinttal emelkedett, ami túlszárnyalja az országos átlagot, amely 48 ezer forintra rúg. Ugyanakkor nem érte el a Győr és környéke által regisztrált, több mint 60 ezer forintos növekedést. Érdekes, hogy a százalékos emelkedés szempontjából Budapest a nemzeti átlagot nem tudta meghaladni.