George Simion, a Nagy-Románia párt vezetője, a román politikai élet egyik megosztó alakja, aki a magyarellenességéről ismert. A politikai nézetei és akciói sok vitát generálnak, különösen a magyar közösségek körében. Simion célja, hogy a román identitást

EU-, NATO- és ukránellenes politikát képvisel, ami nehezítheti a kétoldalú kapcsolatokat

A megismételt romániai elnökválasztás második fordulója május 18-án kerül megrendezésre, ahol George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldali pártok képviselője, valamint Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere mérkőzik meg egymással. Simion a szavazatok 40,96%-át, míg Dan 20,99%-át szerezte meg az első fordulóban. Érdemes megjegyezni, hogy a részvételi arány az első körben 53,21% volt, de a magyarlakta megyékben jelentősen alacsonyabb érdeklődést regisztráltak, 41 és 38% között mozogva.

Ki tehát ez az elnökjelölt, és mire számíthatnak tőle az erdélyi magyarok? Hogyan alakulhat a magyar-román kapcsolat, ha befut a második fordulóban is? Ennek jártunk utána.

George Simion, a 38 éves férfi, aki történettudományi és gazdasági végzettséggel rendelkezik, pártja a koronavírus-járvány alatt indult, mint egy jelentős tömegeket megmozdító oltásellenes csoport. Az idő múlásával azonban a megnyilvánulásai egyre inkább nacionalista irányba terelődtek, és a Nagy-Románia visszaállítását sürgető üzeneteiben a magyarellenes retorika is felerősödött. Ezt jól példázza az úzvölgyi incidens, amely során a feszültségek és a provokációk különösen éles formát öltöttek.

- Az RMDSZ nyomásgyakorlása miatt fennáll a veszély, hogy a nemzetközi katonai temetőben lebontják a román hősök keresztjeit. Azokról a keresztekről van szó, amelyekre a magyarok 2019 májusában szemeteszsákokat tettek, hogy etnikai feszültséget gerjesszenek, és ezeket a napokban ismét felszították - állította az 2022-es nyári, provokációs célzatú megemlékezésen Simion, aki korábban területi igényeket támasztott Ukrajnával szemben, és Moldovával való egyesülést szorgalmazott, emiatt ki is tiltották onnan.

George Simion esetleges elnöki győzelme nem ígér kedvező kilátásokat a magyar kisebbség és a magyar külpolitika jövője szempontjából.

Gyarmati István, a politikai elemző és egykori diplomata, hangsúlyozta a figyelemfelkeltés fontosságát.

Simion nyíltan szélsőséges nézeteket vall, kifejezetten elutasítja az EU-t, a NATO-t, valamint Ukrajnát, miközben a magyar érdeket is hátrányosan érinti, hiszen oroszbarát politikát képvisel. Többször is kifejezte szándékát, hogy bezárná a magyar oktatási intézményeket és az önkormányzatokat. Ezek a nézetek biztosan nehézségeket okoznak a kétoldalú kapcsolatokban, hiszen ezek olyan kérdések, amelyeket a magyar kormány nem ignorálhat. Ezzel szemben a szlovák kormányfő, Robert Fico a jó kapcsolatok reményében hajlandó volt elnézni hasonló problémákat.

A Blikk megkereste a Külügyminisztériumot, hogy megtudja, milyen esélyt látnak arra, hogy az alulmaradt jelöltek összefogjanak, és ezzel meghiúsítsák az AUR párt jelöltjének elnöki ambícióit. Továbbá érdeklődtünk arról is, hogy a választási eredmények tükrében milyen külpolitikai együttműködésre számítanak, és mennyire tartják aggasztónak az erdélyi magyar kisebbség helyzetét, amennyiben Simion nyerné meg a választásokat. Jelenleg azonban még nem érkezett válasz a kérdéseinkre.

- Az országot évtizedek óta irányító szociáldemokrata és nemzeti liberális váltógazdaság az egymás közötti és belső harcokban felőrlődött, a választók elitellenessége Simiont emelte fel - ebben látja a szélsőjobbos jelölt földindulásszerű, első fordulós győzelmét Pászkán Zsolt, elemző, a Külügyi Intézet román szakértője.

A parlamenti színtéren a 40%-os többséggel rendelkező koalíció már nem tudta átültetni tavalyi választási győzelmét a győztes elnökcsináló szavazatokba. Ennek következményeként a második helyre futott be Nicusor Dan, aki szintén radikális nézeteket képvisel, de globalista irányultsága miatt eltér a hagyományos pártoktól, melyeket ő is elutasít.

Az elemző véleménye szerint Simion legyőzésére csak csekély esély mutatkozik, amennyiben az elmaradott pártok képesek mobilizálni a passzív szavazókat, ezáltal javítva a részvételi arányt. A legvalószínűbb szcenárió az, hogy ha Simion nyer a második fordulóban, és a kormánykoalíció stabil marad, akkor 2029-ig egyfajta politikai együttműködésre kényszerülnek. Viszont ha a belső pártharcok következtében megbomlik a kormánytöbbség, az a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kiszorulását vonhatja maga után, ami egy AUR-kormány Simionnal a fedélzeten komoly visszalépést jelenthet a magyar kisebbség jogainak védelmében.