A 63-as főút egyre inkább megmutatja gyengeségeit, hiszen az intenzív használatot már nem képes elviselni. Állapota folyamatosan romlik, és a közlekedők számára egyre nagyobb veszélyt jelent. Az ország egyik legrosszabb állapotú útjaként tartható számon,
A Szlovák Közútkezelő Vállalat legújabb jelentése alapján aggasztó tendencia figyelhető meg a szlovákiai elsőrendű utak karbantartásában, különösen a délnyugati régióban. Különösen aggasztó, hogy a 63-as főút, amely Pozsonyt köti össze Komárommal, a legrosszabb állapotban van.
A 63-as főút teljes, 151 kilométeres szakaszának több mint fele mára már rossz állapotúnak minősül, és az elmúlt év során 3,5 kilométernyi útszakasz került a "nem megfelelő" kategóriába. Ez azt jelenti, hogy a 63-as út a legrosszabb állapotban lévő főút Szlovákiában, amely a közlekedők számára folyamatos kihívásokat és veszélyforrásokat jelent - hívta fel a figyelmet a Hospodárske noviny.
Bár az R7-es gyorsforgalmi út megépítése néhány éve részben enyhítette a Pozsony közeli szakasz forgalmát, a Gellétől délre eső területek továbbra is alternatíva nélkül maradtak. Ennek következtében az egész forgalom - beleértve a jelentős kamionforgalmat is - ezen a szakaszon összpontosul. A 63-as főút különösen kritikus a teherszállítás szempontjából, hiszen Dunaszerdahely környékén több logisztikai központ és átrakó található, amelyeket a kamionok rendszeresen használnak. Továbbá, a 2020-ban átadott új komáromi Duna-híd is hozzájárult a Magyarország felé irányuló tranzitforgalom növekedéséhez, ami miatt az út terhelése az utóbbi években drámai mértékben megnőtt.
A probléma nem csupán a 63-as utat érinti; a délnyugati térség más főútjain is hasonló nehézségekkel kell szembenézni. Az 75-ös út, amely Diószegtől Losoncig húzódik, szintén kritikusan rossz állapotban van. Emellett a 64-es út, amely Komáromot Zsolnával köti össze, szintén jelentős romlást mutat, és arányaiban a hetedik legrosszabb helyzetet tükrözi. Az elmúlt év során itt tapasztalták a legnagyobb mértékű romlást, ami aggasztó jelenség.
Vannak ugyanakkor pozitív példák is. A 61-es út, amely Pozsonyt köti össze Považská Bystricával, valamint a 18-as, amely az ország északi részét köti össze a kelettel és magában foglalja a Strečno alatti szakaszt, jobb állapotba került a felújításoknak köszönhetően. A legismertebb szlovák főút, a 66-os - amely északot és délt köt össze, és keresztülhalad Nyitra, Besztercebánya és Eperjes megyén - szintén javult az elmúlt években, mivel több szakaszát szélesebb körű rekonstrukciónak vetették alá.
A szakértők szerint a fő probléma, hogy a szocializmus idején épült főutak nem számoltak ekkora forgalommal, különösen nem a mai kamionos forgalommal. Akkoriban a járművek könnyebbek voltak, és az utak szerkezete nem bírja a mostani intenzív terhelést. Rastislav Cenký közlekedési elemző kiemelte, hogy a teherautók elsősorban ott kényszerülnek a főutakon közlekedni, ahol nincs autópálya vagy gyorsforgalmi út, és a déli országrészen éppen ez a helyzet. Ez magyarázza, hogy a 63-as és más délnyugati utak miért kerülnek egyre súlyosabb állapotba.
A legfrissebb jelentés alapján a szlovákiai elsőrendű utak állapota sajnos kedvezőtlen képet mutat, míg az autópályák és gyorsforgalmi utak, amelyek általában újabbak és a karbantartásukra nagyobb figyelmet fordítanak, viszonylag jó kondícióban vannak. Bár az autópályákon is találkozhatunk gyengébb minőségű szakaszokkal, ezek a problémás részek még mindig csak az utak kis hányadát érintik. A legrosszabb helyzetben a D2-es és D3-as autópályák állnak, különösen Pozsony, Liptószentmiklós, Vágbeszterce és Malacky térségében. A gyorsforgalmi utak közül a régebbi szakaszok, mint az R1 Nyitra mellett, az R3 egyes oravai részei, vagy az R4 keleti szakaszai kezdenek romlani, de összességében itt a helyzet még mindig kedvezőbb. Érdekes módon a legújabb, néhány éve átadott R7-es út szinte teljes hosszában kiváló állapotban van.
