Nem szükséges megvárni a szilvesztert, hiszen Sulyok Tamás államfő már karácsony utolsó napján megszólítja a magyar népet egy ünnepi beszéddel.

Sulyok Tamás köztársasági elnök idén merész lépésre szánja el magát: a megszokott újévi köszöntők helyett egy különleges karácsonyi beszámolóval készül. Ezzel a döntésével nemcsak a hagyományokat kívánja felülírni, hanem új színt is visz a közéleti diskurzusba, ünnepi hangulatban osztva meg az elmúlt év eredményeit és kihívásait.

Az újítás szükségességét a Mandinernek adott interjúban így indokolta:

Az újévi beszéd helyett most egy különleges karácsonyi üzenetet szeretnék megosztani veletek. Karácsony, mint a szeretet és a családi összetartozás megjelenési formája, kiemelkedő helyet foglal el a magyar családok életében, és nemzetünk egyik legfontosabb összekötő ereje. Míg Európa nyugati részein a karácsonyt sokszor másként értelmezik, mi itt, Magyarországon, még mindig komolyan és szívvel ünnepeljük ezt a csodálatos időszakot. Úgy érzem, hogy feladatom és felelősségem, hogy a karácsonyi elnöki beszéd keretében ne csupán a nemzeti közösségeink elért sikereit emeljem ki, hanem ezzel együtt a karácsony ünnepi jellegét is erősítsem.

Ha valaki érdeklődik az interjú további részletei iránt, de nincs ideje mindent átböngészni, itt egy kérdés-válasz formátumú összefoglaló, ami remekül összefoglalja a lényeget:

"Mi ma Magyarország legfontosabb problémája?

Ez egy rendkívül bonyolult téma, és nem biztos, hogy a köztársasági elnök feladata lenne a megoldás keresése. A legfontosabb társadalmi kihívásokra a politikai rendszernek, különösen a kormányzatnak és a parlamentnek kell reagálnia, hogy valódi megoldásokat találjanak.

A hosszú interjúban sok szó esik egyébként arról is, hogy szerinte milyen az ideális köztársasági elnöki hozzáállás. Például:

"Megválasztásakor azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni. Az ellenzéki pártok máshogy látják eddigi tevékenységét: pártkatonának, Orbán Viktor golyóstollának nevezték, az Alkotmánybíróság pedig szerintük Fidesz-hű tagokkal van feltöltve. Mit szól e vádakhoz?

Ezek a megnyilvánulások elfogult politikai kritikák, amelyek mögött hatalmi érdekek állnak. A köztársasági elnök feladata, hogy a politikai helyzet és a társadalmi környezet függvényében képviselje a nemzet egységét. Ez nem kis feladat, és komoly kihívásokkal jár. Hiszem, hogy kitartással és türelemmel, ahogy korábban is említettem, elérhetjük a kívánt eredményeket. Elkötelezetten fogok dolgozni a társadalmi béke megteremtésén.

Természetesen! Íme egy egyedi változat: Továbbá:

Milyen szerepet játszhat az államfő a politikai diskurzusban? Vajon szükséges-e, hogy egy adott helyzetben bírálja a kormányt a döntései miatt?

A magyar alkotmányos rendszer az államfőt egy visszafogott politikai szerephez köti. Hasonlóságot mutat a német modelllel, hiszen kancellária típusú kormányzás működik, ahol az elnök pozíciója viszonylag gyenge. Az elnök nem közvetlenül választott tisztségviselő, hanem a parlament által kerül kiválasztásra. A politikai hatalom a törvényhozás és a végrehajtó ág kezében összpontosul, míg az elnök inkább egy kiegyensúlyozó funkciót lát el. Ezt a felépítést helyesnek tartom.

A háborúról a következőképpen vélekedik:

A konfliktus árnyalt helyzetét jól tükrözi, hogy elődje határozottan bírálta Oroszországot, és határozottan támogatta Ukrajna területi integritását, míg a jelenlegi kormány eddig egy sokkal visszafogottabb, árnyaltabb megközelítést alkalmazott. Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy világos és következetes álláspontot alakítson ki a helyzetben, figyelembe véve a geopolitikai összefüggéseket és a nemzetközi kapcsolatok bonyolultságát. Milyen irányelvek mentén célszerű eljárnia?

Nem észleltem lényegi eltérést a végrehajtó hatalom és az államfő véleménye között. Magyarország geopolitikai helyzete alapján egyértelmű, hogy egyetlen úton haladhatunk: a béke irányába. Nem tudom mérlegelni, hogy a háború kimenetele miként alakulhat, de csupán Babits Mihály Húsvét előtt című versében foglaltakra tudok reflektálni: "legyen béke már! / Legyen vége már!" E szavak mélyen rezonálnak bennem, hiszen a béke vágya mindennél fontosabb.

Kiderült, hogy a kinevezése után mélyen bántotta, hogy szembesítették azzal a ténnyel, hogy az apjáról tett állításai nem egészen felelnek meg a történészek által feltárt valóságnak.

Az édesapámra vonatkozó vádakat méltatlan, nemtelen támadásnak tartom. Az, hogy a családomról van szó, különösen fájdalmas helyzetet teremt. Azt hiszem, sok magyar családhoz hasonlóan a miénkben is tabuként kezeltük a múltat a rendszerváltozás előtt. Ennek ellenére létezik egy családi legendárium, amely megőrzi az édesapámmal kapcsolatos emlékeket, ahogy arról korábban is beszéltem. Ezt nem szeretném újra részletezni, hiszen nem akarom, hogy értelmetlen viták terheljék a közéletet. A parlament engem választott meg köztársasági elnöknek, nem pedig az édesapámat, aki már a rendszerváltozás előtt eltávozott.

Karsai László édesapját náci kollaborációval vádolta meg, hivatkozva egy 1944-es megyei lapban megjelent szélsőjobboldali cikkre. Azonban, egy későbbi bírósági eljárás során három tanú vallomása azt mutatta, hogy az írás valójában nem az édesapjáé volt. Felmerül a kérdés, hogy vajon Sulyok Lászlónak milyen szerepe volt ebben az ügyben?

Édesapám egy olyan ember volt, aki mélyen érzett a társadalmi igazságosság iránt, hazaszeretete és a zsidó közösség iránti tisztelete határozta meg életét. Számomra szinte felfoghatatlan, hogy ő írta volna azt a cikket, amiről szó van.