Niveus: Otthoni munka a tengerpart varázsában? Vigyázat, könnyen milliós adócsapdákba léphetünk!

A nyár nem csupán a kikapcsolódás időszaka, hanem a rugalmas munkavégzés új dimenzióit is hozza magával. Egyre többen választják, hogy a görög szigetek, horvát tengerpartok vagy éppen a Balaton partján végzik el feladataikat – őket hívhatjuk digitális nomádoknak, még ha magyar céges státusszal is rendelkeznek. De vajon mennyire szabályos ez a gyakorlat, és nem hordoz-e magában adó- és társadalombiztosítási kockázatokat? A Niveus szakértői segítenek eligibilis választ adni erre a kérdésre.

A magyar adózási rendszer alapján a személyi jövedelemadó (szja) kötelezettsége akkor is érvényes lehet, ha egy magánszemély külföldön végzi a munkáját - hívja fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus szakértője. A belföldi illetőség általában megmarad abban az esetben, ha a magánszemély egy naptári évben több mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén. Ez könnyedén elérhető távmunkával vagy akár rövidebb nyaralások révén is.

Amennyiben valaki hosszabb időn át, például hónapokig dolgozik külföldön – legyen az Horvátország vagy Görögország –, akkor nem csupán a kettős adózási egyezmények alapos áttekintése szükséges (hiszen Magyarország már több mint 80 ilyen megállapodást kötött), hanem fontos, hogy pontosan meghatározzuk, hol végzi a tevékenységét. A belföldön befizetett adó terhére ugyan beszámítható a külföldön már megfizetett adó, de gyakran előfordul, hogy a magyar adófizetési kötelezettség teljes mértékben nem kerülhető el.

Társadalombiztosítás: Ahol lakóhely található, ott tb-kötelezettség is fennáll.

Magyarországon a társadalombiztosítás akkor is kötött, ha valakinek magyar lakcíme van, még akkor is, ha tengerparti Airbnb-ből dolgozik. Az EU-n belül ez az EU szociális koordinációs rendelet alapján történik: csak egy ország biztosítási rendszerébe lehet tartozni, de ha a munka főként külföldön történik, akkor kérdéses lehet, hogy melyik országé a jogosultság.

EGT-n kívüli ország esetén (például Szerbia vagy Törökország) a kétoldalú tb-egyezmény szabályozza, de a tb-szabályozás bonyolult lehet - különösen, ha a bejelentési kötelezettségek nem teljesülnek. A mulasztás komoly anyagi terhet jelenthet - a NAV és az egyéb hatóságok (például OEP) akár utólagos befizetéseket és bírságot is elrendelhet.

A munkajogi és munkaügyi kockázatok olyan tényezők, amelyek befolyásolják a munkavállalók jogait és a munkahelyi környezet biztonságát. Ezek a kockázatok széles spektrumot ölelnek fel, a munkaszerződések betartásától kezdve a munkavédelem hiányosságain át a diszkriminációval kapcsolatos problémákig. Fontos, hogy a munkáltatók és a munkavállalók egyaránt tisztában legyenek ezekkel a kockázatokkal, hogy megfelelően tudják kezelni őket, és biztosítani tudják a munkahelyi normák betartását. Az elővigyázatosság és a jogi ismeretek bővítése kulcsfontosságú a biztonságos és jogszerű munkakörnyezet megteremtésében.

A "munkahely" fogalma nálunk hagyományosan irodához, cégtelephelyhez kötődik. Ha azonban valaki Görögországból dolgozik magyar főnökének, akkor felmerül, hogy mely ország joga szerint szabályos a díjazás, és hol követelhetik be a bérekhez kötődő járulékokat. A munkahely szerinti jogállás, a helyi munkaügyi törvények és munkaszerződés szerinti szabályozás mind érintettek.

Ezenkívül a különböző hatóságok szigorúan figyelemmel kísérik a külföldi munkavégzést, mivel a külföldi jövedelmekről szóló információkat gyakran eljuttatják a NAV-hoz.

Kapcsolódó adóegyezmények: Mire figyeljünk és mikor? Az adóegyezmények világszerte kulcsszerepet játszanak a nemzetközi adózásban, és fontos eszközök a kettős adóztatás elkerülésére. De mikor és milyen szempontokat érdemes figyelembe venni? Először is, érdemes alaposan áttanulmányozni az adott ország adóegyezményeit, melyek befolyásolhatják a jövedelemadózást. Különös figyelmet kell fordítani a forrásadó mértékére, hiszen ez jelentős hatással lehet a külföldi jövedelmek után fizetendő adóra. Másodszor, a helyi adózási szabályok és a nemzetközi eljárások közötti összhangra is érdemes ügyelni. Az adóegyezmények gyakran tartalmaznak speciális rendelkezéseket, amelyek eltérhetnek a hazai jogszabályoktól. Végül, a határidők és a nyilatkozatok benyújtásának időpontjai is kulcsfontosságúak. Az adóegyezmények kihasználása érdekében fontos, hogy időben tájékozódjunk a szükséges adminisztratív lépésekről, hogy elkerüljük a büntetéseket és a nem kívánt pénzügyi terheket. Ezeket a szempontokat figyelembe véve sokkal sikeresebben navigálhatunk az adóegyezmények világában, és maximálisan kihasználhatjuk azokat az előnyöket, amelyeket kínálnak.

♦ Az Európai Unió területén: Amennyiben Magyarországon több mint 183 napot tartózkodunk, de külföldi munkaviszonyban állunk, a külföldön megfizetett adókat figyelembe lehet venni a magyar adófizetési kötelezettségünk során.

♦ Kettős adózás elkerülése: Magyarország több mint 80 országra kiterjedő egyezményekkel rendelkezik, amelyek célja a kettős adóztatás elkerülése. Ezek az egyezmények segítenek meghatározni, hogy melyik országban kell adóznunk, így biztosítva a pénzügyi terhek optimalizálását.

♦ Egyezmény nélküli országok: Ilyen például az USA 2024-től - itt mindkét állam adóztathat. A külföldön befizetett adót beszámíthatjuk, de az adófizetési kötelezettség Magyarországon is megmaradhat (például tőkejövedelmeknél legalább 5 százalékos mértékben).