A Nobel-díj, ikercsontváz és a világmindenség új értelmezése – ez a három fogalom izgalmas és sokszínű kapcsolatokat rejt magában. A Nobel-díj, mint a tudományos és művészeti teljesítmények legmagasabb elismerése, nem csupán az egyes felfedezések fontossá

Kétszáz éve alapították a Magyar Tudományos Akadémiát, és az évforduló alkalmából született meg a Varázshatalom című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat egyedülálló időutazásra hív: a humanista tudósok műhelyeitől a legmodernebb laboratóriumokig követhetjük nyomon a magyar tudomány fejlődését és az Akadémia történetét.

**5+1 tárgy, amit mindenképpen nézz meg az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia kiállításán** Ahogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200. évfordulóját ünnepli, érdemes felfedezni azokat a különleges tárgyakat, amelyek nemcsak a tudomány történetét tükrözik, hanem a magyar kultúra gazdagságát is. Íme egy lista azokról a kiemelkedő darabokról, amelyeket semmiképpen ne hagyj ki! 1. **Kéziratos tudományos művek** Ezek a rég elfeledett, de mégis alapvető fontosságú kéziratok betekintést nyújtanak a tudományos gondolkodás fejlődésébe Magyarországon. Olyan művek, amelyek a 19. századi gondolkodók, mint például Eötvös József vagy Semmelweis Ignác keze nyomán születtek. 2. **Az Akadémia alapító okirata** Ez a dokumentum nemcsak a tudományos élet kezdetét jelöli Magyarországon, hanem az ország szellemi fejlődésének egyik kulcsfontosságú pillanata is. A kézirat megtekintése lehetőséget ad arra, hogy a látogatók átéljék a tudományos közélet születését. 3. **Tudományos műszerek** Az Akadémia gyűjteményében számos régi tudományos eszköz található, amelyek a kutatás és felfedezés eszközeiként szolgáltak. Ezek között megtalálhatók mikroszkópok, teleszkópok és egyéb érdekes műszerek, amelyek bemutatják a tudomány fejlődését az évszázadok során. 4. **Nobel-díjasok emlékére készült relikviák** A Magyar Tudományos Akadémia büszke arra, hogy több Nobel-díjas tudós is tagja volt az intézménynek. Az ő munkásságukat és eredményeiket bemutató tárgyak nemcsak inspirálóak, hanem emlékeztetnek a magyar tudomány nemzetközi elismertségére is. 5. **Tudományos konferenciák plakátjai** A kiállítás részeként megtekinthetők a legjelentősebb tudományos konferenciák plakátjai, amelyek a magyar tudományos élet dinamikáját és sokszínűségét tükrözik. Ezek a plakátok a múlt és a jelen találkozását idézik fel. **+1: Interaktív bemutatók** A kiállítás különlegessége az interaktív elemek, ahol a látogatók kipróbálhatják a korabeli tudományos kísérleteket, és a legújabb technológiák segítségével mélyebb betekintést nyerhetnek a tudomány világába. Ez a lehetőség különösen izgalmas a fiatalabb generáció számára, akik így élményszerűen ismerkedhetnek meg a tudományos felfedezésekkel. Ezek a tárgyak és élmények nemcsak a Magyar Tudományos Akadémia gazdag örökségét idézik fel, hanem arra is ösztönöznek, hogy értékeljük a tudományban rejlő lehetőségeket és kihívásokat. Ne hagyd ki ezt az egyedülálló kiállítást!

Kétszáz évvel ezelőtt jött létre a Magyar Tudományos Akadémia, és ennek jeles évfordulójára készült a Varázshatalom című kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Múzeumban várja a látogatókat. Ez a tárlat egy különleges időutazásra invitál: a humanista tudósok műhelyeitől egészen a legújabb kutatólaboratóriumokig követhetjük a magyar tudomány fejlődésének lenyomatát és az Akadémia történetének fordulópontjait. A több mint 800 kiállított tárgy nem csupán a tudományos eredményekről mesél, hanem arról is, hogyan őriztük meg és gazdagítottuk a magyar tudomány örökségét a történelem különböző, békés és viharos időszakaiban. Íme 5+1 olyan különleges tárgy, amit mindenképpen érdemes megtekinteni a kiállításon.

Van egy könyv, amely nem csupán a csillagászat területén hozott forradalmasító változásokat, hanem az emberiség egész világnézetét is alapjaiban formálta át. Ez a különleges mű Az égi pályák forgásáról címmel ismert, amelyben Nicolaus Copernicus először vetette papírra a heliocentrikus világképet: a gondolatot, hogy nem a Nap forog a Föld körül, hanem éppen fordítva. A 16. században ez a nézet szinte szentségtörésnek számított, míg ma már a modern tudományos gondolkodás egyik sarokkövének tekintjük. A könyv a kiállítás első termében, A tudás ligetei névre keresztelt egységben található, ahol a korai tudósok intellektuális világát idézik meg kéziratok, könyvritkaságok és korabeli tárgyak gazdag gyűjteményén keresztül.

A 17. században, amikor a számítógépek még csupán álomnak számítottak, a tudósok már felfedezték a kombinatorika izgalmas világát. Quirinus Kuhlmann versíró gépe ennek a korai innovációnak egy lenyűgöző példája: a fatörzsbe rejtett, tárcsás mechanizmus lehetővé teszi, hogy egyetlen szonett több trillió különböző változata születhessen meg. Ez a különleges „gép” nem csupán a matematika és a költészet határvonalain játszadozik, hanem előrevetíti a modern mesterséges intelligencia nyelvi modellek működését is. A rekonstruált szerkezet nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem emlékeztet minket arra is, hogy a kreativitás és a logika sokszor összefonódva formálják a világot.

Kevés tárgy képes olyan mélyen és hatékonyan kifejezni a halhatatlanság iránti vágyat, mint egy halotti maszk. Kisfaludy Károly arcmásának 1830-ban készült lenyomata Magyarország első, egyértelműen azonosított ilyen típusú emléke. A romantika jeles költője nem csupán íróként, hanem szerkesztőként is meghatározó szerepet játszott a nemzeti irodalom fejlődésében. Halála után kultusza tovább élt, róla nevezték el az irodalmi élet egyik legfontosabb intézményét, a Kisfaludy Társaságot. A költő halotti maszkja egyaránt szimbolizálja az elmúlást és szolgál emlékezésünk eszközeként – Kisfaludy öröksége mára a magyar kulturális kincsek szerves részévé vált.

A negyedik teremben - amely az akadémiai eszme és örökség kézzelfogható kapcsolatát mutatja be - különös meghittség lengi körül azt a szilfából készült karosszéket, amely egykor Arany János nagykőrösi otthonához tartozhatott, és a források szerint a költő első karosszéke volt. Az áttört hátú, angol polgári stílusú bútor nemcsak esztétikus darab, hanem kapocs Arany hétköznapjaihoz. A tárlaton más híres íróink személyes tárgyai is helyet kaptak, így beleshetünk egy-egy irodalmi óriás dolgozószobájába, és elképzelhetjük, hogyan születtek azok a művek, amelyeket ma már az iskolákban tanítanak.

A kiállítás záróterme nem is végződhetne másképp, mint azzal az elismeréssel, amely a világ legnagyobb tudományos eredményeit hivatott díjazni. Karikó Katalin 2023-ban, Drew Weissmannal közösen, az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó munkájáért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat. A díjat személyesen helyezte el a kiállítás "tudomány felfelé vezető hídjának" legmagasabb pontján. Ugyanitt látható az a lézertükör, amelyet Krausz Ferenc és munkatársai fejlesztettek ki, és amely kulcsszerepet játszott a 2023-ban Krausz Ferencnek odaítélt Nobel-díj alapját jelentő áttörő kutatásokban. A két díj nemcsak a magyar tudomány kiemelkedő teljesítményeit, hanem a jövőbe vetett hitet is szimbolizálja.

Lenhossék József ikerpreparátuma egy olyan lenyűgöző orvostörténeti emlék, amely nem csupán a tudományos kíváncsiságot, hanem az emberi élet sokszínűségét is tükrözi. E különleges preparátum két ikerbaba testének egyesítésével készült, amely a 19. század orvosi kutatásainak egyik figyelemre méltó állomása. Az ikrek tanulmányozása lehetőséget adott a tudósoknak arra, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a genetika és fejlődésbiológia rejtelmeibe. Lenhossék munkája nemcsak a tudomány számára jelentett mérföldkövet, hanem felvetette az etikai kérdéseket is, amelyek a test és az élet megértésével kapcsolatosak. Az ikerpreparátum ma is emlékeztet minket arra, hogy a tudomány nem csupán a felfedezésről szól, hanem az emberi létezés mélyebb megértéséről is.

A "természetes ikercsontváz" egy különleges és emlékezetes maradvány, amely egy méhen belül, körülbelül hat hónapos magzati korban elhunyt sziámi ikerpárhoz tartozik. A két magzat a mellkasuknál, pontosabban a szegycsontnál nőtt össze, ami rendkívüli fejlődési rendellenességnek számít. E preparátumot Lenhossék József orvos készítette 1844-ben, és azóta is a magyar orvostudomány egyik megrázó emlékeként él a köztudatban. A sziámi ikrek jelensége a 19. században nagy érdeklődést és egyúttal félelmet is keltett, így sok esetben cirkuszokban és vásárokon mutatták be őket a közönségnek. Ez a csontváz tehát nem csupán tudományos jelentőséggel bír, hanem a kiállítás különlegességeként is megjelenik, emlékeztetve minket a természet rejtélyeire és az emberi élet sokszínűségére.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum közös tárlata a tudomány gazdag világát tárja elénk, bemutatva könyveket, különféle tárgyakat, műszereket, kéziratokat és személyes emlékeket. Ez a kiállítás nem csupán a tudás megőrzésére és újrafelfedezésére irányul, hanem arra is, hogy felkeltse a látogatók kíváncsiságát: milyen szerepet játszik a tudomány napjainkban, és hogyan segít eligibilis az életünk komplexitásában? A „Varázshatalom - Tudás. Közösség. Akadémia” című kiállítás 2025. október 26-ig várja az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol a tudomány iránti szenvedély és az együttműködés ereje egyaránt megjelenik.