Nyolcvankét év elteltével végre napvilágra került az elveszett amerikai cirkáló, mindezt pedig a sors különös fintora tette lehetővé.

Véletlenül találtak rá a tenger mélyén egy tragikus véget ért amerikai hadihajóra. A túlerőnek makacsul ellenálló USS Edsallt japán bombázók süllyesztették el az 1942-es Pearl Harbor-i támadás után néhány hónappal.

Majdnem kétszáz amerikai tengerész vesztette életét - szinte a teljes legénység -, amikor japán zuhanóbombázók végeztek a több mint száz méter hosszú rombolóval az Indiai-óceánon. Mindez hónapokkal az után történt, hogy Japán váratlanul pusztító támadást hajtott végre az amerikai Csendes-óceáni flotta fő bázisa, Pearl Harbor ellen, ahol több fontos hadihajót elsüllyesztett - amelyek a mai napig tengeri sírok.

A decemberi meglepetés támadás volt az, ami végül az Egyesült Államokat a II. világháborúba való belépésre ösztönözte.

Az Edsall elsüllyesztése a japánok további nagy hadi sikere volt, pedig az amerikai hajó próbált ellenállni a túlerőnek. A birodalmi flotta hajói 1942 márciusában lepték meg. Akkorra - egy korábbi csatában elszenvedett sérülései miatt - már nem volt harcra fogható. A tengerészek mellett 31 amerikai pilóta is a fedélzeten tartózkodott.

Az Edsall hadihajó sikeresen elkerülte a 1400 japán lövedék becsapódását, de Joshua Nix kapitány és legénysége sajnos képtelen volt megállítani a később rájuk támadó 26 bombázót. Egyetlen pontos találat elegendő volt ahhoz, hogy a hadihajó a tenger mélyére süllyedjen. A kapitány különféle irányváltó manőverekkel és füstfelhőbe burkolózva igyekezett elodázni az ellenség támadásait, egyfajta macska-egér játékot folytatva. Egy japán harcos megjegyezte, hogy az Edsall "olyan volt, mint egy táncoló egér", ezzel is kifejezve a hadihajó fürgeségét és ügyességét a harcmezőn.

A végzetes napon az Edsall, a feltételezések szerint, egy másik amerikai hajó segítségére sietett, amikor a Karácsony-szigetektől 225 mérföldre, délkeletre a japánok felfedezték. A hajó "kilátástalan" küzdelembe kezdett, szembesülve két japán rombolóval és két nehézcirkálóval. Bár visszalőtt, a japán erők túlerőben voltak. A helyzet eszkalálódásával Nagumo Csuicsí japán altengernagy, aki a Pearl Harbor elleni támadást irányította, a zuhanóbombázókat küldte az Edsallra. Közben Nix kapitány a hajó tatját a támadó japánok felé fordította, ami a haditengerészek körében a dacos ellenállás szimbóluma volt. Másfél órával azután, hogy az ellenség észlelte, az Edsall végül felborult és elsüllyedt.

Az amerikaiak éveken át nem tudtak semmit a hajó sorsáról, de később a japánoktól zsákmányolt filmet nézve értesültek róla. A hajó elsüllyedését mutató kép (cikkünk elején) ennek a filmnek az egyik kockája.

A japánok néhány szerencsétlen túlélőt kiemeltek a vízből, míg másokat sajnálatos módon hagytak, hogy a hullámok elragadják őket. A haditengerészet történészei szerint azonban egyetlen egy megmentett amerikai sem élte túl a háború borzalmait. Indonéziában később felfedezett tömegsírokban bukkantak rá lefejezett áldozataikra, amelyek a tragikus események szomorú tanúbizonyságai maradtak.

A romboló roncsára tavaly bukkant rá az ausztrál haditengerészet, ám a hír csak most jutott el a nyilvánossághoz, együtt a pontos koordinátákkal. A Sky News jelentése szerint az Edsallra teljesen váratlanul találtak rá, miközben egy másik kutatási projekt keretében vizsgálták a térséget. Az ausztrál szakértők egy autonóm robot segítségével határozták meg az elsüllyedt romboló helyét, amely jellemzően a tengerfenék feltérképezésére szolgál. Az Edsall több mint 6000 méteres mélységben pihen.

Ez a hajó "különleges helyet foglal el a történelmünkben - mondta Mark Hammond altengernagy, az ausztrál haditengerészet főparancsnoka. - Különösen a csendes-óceáni csaták első szakaszában játszott rendkívül fontos szerepet az ausztrál hadihajók oldalán. Segített partjaink védelmében és részt vett az I124-es japán tengeralattjáró elsüllyesztésében, Darwin közelében."

Az után, hogy megtalálták, az ausztrálok értesítették az amerikaiakat, akik először meg akartak bizonyosodni arról, hogy tényleg az eltűnt rombolót találták meg. Egy nappal később süllyesztettek el ugyanis a japánok egy másik amerikai rombolót, a USS Pillsbury-t. A hivatalos közlemény szerint a bizonyítékok meggyőző módon arra utalnak, hogy az Edsall a tenger mélyén fekvő roncs.

A sors kegyetlen iróniája, hogy noha a legénység bátor küzdelmet vívott, egyetlen túlélő sem maradt, aki tanúsíthatta volna ezt a hősiességet – így senki sem érdemelte ki a kongresszus által adományozott kitüntetéseket. A legénységet 1942-ben eltűntként könyvelték el, majd 1945-ben "valószínűleg elhunyt" státuszt kaptak.

Egy különleges kitüntetésről szeretnék beszámolni: Richard "Dick" Meyers hadnagy, a gépház parancsnoka halála után a Purple Heart (Bíbor Szív) sebesülési érdeméremmel tüntették ki, ezzel honorálva bátorságát és áldozatvállalását. Érdekes megjegyezni, hogy az amerikai csendes-óceáni flottában egy másik Edsall nevű hajó is szolgált, amelynek fedélzetén 1943 körül színes fényképek készültek, így megörökítve a múlt egy darabját.