Orbán Viktor szombat reggelét azzal indította, hogy bejelentette: vétót helyez kilátásba az Ukrajnát támogató uniós fegyverszállítással kapcsolatban.
A Válasz Online értesülései alapján Antonio Costa, az EU Tanácsának elnöke levelet kapott, amelyben arra szólítják fel, hogy a március 6-án tartandó brüsszeli csúcstalálkozón a tagországok vezetői tartózkodjanak az Ukrajnát érintő írásbeli következtetések elfogadásától.
"Az írásbeli következtetések az Európai Unió nyelvezetén olyan határozatokat takarnak, amelyeket az EU tagállamainak vezetői általában egy-egy csúcstalálkozót követően bocsátanak ki. Ezek a dokumentumok szolgálnak alapul a Bizottság számára a szövegben rögzített intézkedések végrehajtásának megszervezéséhez" - olvasható a cikkben.
Orbán levelében kifejti, hogy nem tudja támogatni a következtetések tervezetét, mivel az annyira eltér a saját nézeteitől, hogy úgy érzi, nincs értelme a szöveg átdolgozásának vagy a módosításokról való tárgyalásnak.
A Válasz Online arra hívja fel a figyelmet, hogy a tervezet alapján az Európai Unió újabb fegyverszállítmányokat juttatna el Ukrajnának, egy 20 milliárd eurós új alap keretében. A tervezett támogatás részeként különböző légvédelmi rendszerek, lövedékek és rakéták is szerepelnek a listán.
Orbán ehelyett azt a megoldást javasolja, hogy az Európai Unió inkább az Egyesült Államok politikai irányvonalát kövesse, és kezdjen el közvetlen tárgyalásokat az orosz vezetőkkel a béke elérése érdekében. Az EU többsége azonban ezt a lehetőséget azonnal elutasítja, különösen Ukrajna figyelembevételének mellőzése miatt. Az ajánlását mindössze néhány órával azután tette, hogy az Egyesült Államok elnöke egy történelmi találkozón nyomás alá helyezte az ukrán elnököt, állítása szerint azért, hogy mihamarabb véget vessenek a konfliktusnak.
A hazai politikai diskurzusban a nemzeti szuverenitás hangsúlyozása már-már közhelyszámba megy, különösen a miniszterelnök szájából. Legutóbbi levelében azt javasolja, hogy az Európai Unió csupán az ENSZ Biztonsági Tanácsának február 24-i határozatát támogassa, amely a felek békekötésére szólít fel. Érdekes módon azonban a dokumentum nem nevezi meg Oroszországot agresszorként, és nem is ítéli el annak cselekedeteit.
A BT-határozatról folytatott szavazás során a résztvevő európai államok – köztük az állandó tagok, mint Franciaország és Nagy-Britannia, valamint a rotálódó tagok, Dánia, Görögország és Szlovénia – mindannyian tartózkodtak. Ezzel szemben a többi BT-tagország, köztük Oroszország, az Egyesült Államok és Kína, egyértelműen támogatta a javaslatot.
