A pártja kitartott az országát zűrzavarba sodró dél-koreai elnök mellett, és bojkottálta a leváltásáról szóló szavazást.
"Árulók, gyertek vissza" - kiabáltak az ellenzéki képviselők azoknak, akik az eljárás megkezdése előtt elhagyták az üléstermet a parlamentben.
Megkezdődött a plenáris ülés a szöuli parlamentben, ahol a képviselők a legújabb fejlemények miatt arról vitatkoznak, hogy vádat emeljenek-e Jun Szogjol dél-koreai elnök ellen. Az elnök kedden szükségállapotot hirdetett, majd azt aznap visszavonta, ám ezzel komoly belpolitikai feszültséget generált az országban. A döntés körüli tájékozódás és viták máris feszültséget sz szítottak a politikai életben.
A BBC jelentése szerint a dél-koreai elnök pártjának, a törvényhozásban kisebbségben lévő Népi Erők Pártjának (PPP) több tagja elhagyta az üléstermet, hogy ezzel bojkottálják az államfő leváltásáról zajló szavazást. Az ellenzéki képviselők hevesen követelték visszatérésüket, kiabálva: "Árulók, gyertek vissza!" Ennek következtében a parlament határozatképtelenné vált.
Az alkotmány értelmében ha Jun Szogjol lemond vagy vád alá helyezik, akkor az általa kinevezett miniszterelnök lesz az ország ügyvezető elnöke. Ha az elnök távozik hivatalából, mielőtt 2027 májusában lejár ötéves mandátuma, akkor az alkotmány értelmében a távozását követő 60 napon belül elnökválasztást kell tartani. A parlamentnek a kormányon lévő Demokrata Pártnak (DP) nyújtott be indítványt Jun Szogjol felelősségre vonására. A DP vezetői közölték, hogy ha az indítvány elbukik, akkor azt újra beadják.
A dél-koreai elnök elnézést kért, amiért a hét elején szükségállapotot hirdetett.
Mint arról beszámoltunk, Jun Szogjol helyi idő szerint kedd este egy élőben közvetített tévéműsorban hirdetett rendkívüli szükségállapotot és katonai jogrendet, arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a kormányzati munkát bénító, általa "szégyentelenül Észak-Korea-pártinak" titulált erőket. Döntése mögött belpolitikai okok is állhattak, ugyanis az államfő nem tudja a javaslatait átvinni a parlamentben többséggel rendelkező Demokrata Párton.
Az elnök és az Demokrata Párt között konfliktus alakult ki, miután utóbbi fel akarja menteni tisztségéből az ország több magas rangú ügyészét, és elutasítja a kormányzat által beterjesztett költségvetési tervezetet is. Bár a hadsereg a bejelentés után betiltott minden politikai tevékenységet, az elnöki döntés ellen a kormányzó Demokrata Párt és az ellenzék egy emberként lázadt fel, az ellenzék vezetője összehívta a parlamentet, ahol a 300-ból 190, vagyis az összes jelenlévő képviselő megszavazta katonai jogrend eltörlését. Amíg a törvényhozás épülete előtt a tüntetők nekifeszültek a kivezényelt rohamrendőröknek, bent parlamenti képviselők bútorokkal torlaszolták el a bejáratot, megakadályozandó, hogy katonai egységek vegyék át az irányítást az ország politikai élete felett.
Jun Szogjol pénteken, három nap elteltével kért bocsánatot a szükségállapot miatt, és leszögezte, hogy nem lesz több ilyen intézkedés. Hozzátette, a történtekkel kapcsolatban minden jogi vagy politikai felelősséget vállal, és közölte, hogy a pártjára bízza az ország stabilizálásának ügyét. Azt állította, intézkedése az állami ügyekért felelős legfőbb döntéshozóként érzett, végső kétségbeeséséből fakadt. Az ellenzék azonban úgy véli, Jun Szogjol azért hirdetett szükségállapotot, hogy kibújjon az ellene és a családja ellen folyó nyomozás alól.
A dél-koreai politikai életben jelentős fordulatot hozott az ellenzék által benyújtott indítvány, amely az államfő leváltását célozza. A helyzet egyre feszültebbé válik: a katonai jogrendet hamarosan feloldják, ami új reményeket ébreszt a demokratikus értékek helyreállítására. Jelenleg szükségállapot van érvényben, és a parlamenti képviselők éppen blokkolják az elnök terveit, miközben a szöuli törvényhozás épülete előtt hatalmas tömegek gyűlnek össze, hogy kifejezzék tiltakozásukat.
