Április hónapban tovább csökkent a magyar vállalkozások száma.

A hazai vállalkozások helyzete áprilisban továbbra is kedvezőtlen képet mutatott, az Opten céginformációs rendszer legfrissebb adatai szerint a társas vállalkozások száma már tizenkilenc hónapja folyamatosan csökken. A jelenség nem meglepő, hiszen a KSH által közzétett első negyedéves GDP-adatai is stagnálást, sőt, kisebb mértékű visszaesést jeleznek, ami nem kedvez a cégalapítási szándékoknak. Jelenleg az aktív társas cégek száma még meghaladja az ötszázezer főt, azonban ha a tendencia nem változik, májusra akár a félmilliós határt is átléphetjük lefelé. Áprilisban közel ezer újabb vállalkozás szűnt meg, míg az év eleje óta a számuk már több mint 4 ezerrel csökkent, főként a kereskedelmi és építőipari szektorokban tapasztalható visszaesés miatt.

A vállalkozási formák között egy érdekes átrendeződés figyelhető meg: míg a társas vállalkozások száma csökken, addig az egyéni vállalkozók tábora folyamatosan bővül. Március végére közel 12 500 új egyéni vállalkozás alakult, leginkább a szolgáltatási szektorban. A háttérben sok esetben nem csupán egy egyszerű "átváltás" áll a társas formából, hanem új szereplők lépnek be a piacra. Az egyéni vállalkozás mellett szóló érvek közé tartozik a kedvezőbb fenntartási költség és az egyszerűbb adminisztráció, amely a jelenlegi, költségérzékeny gazdasági helyzetben jelentős előnyt nyújt. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy ez a forma nagyobb személyes felelősségvállalást is igényel.

A trend mögött meghúzódik a gazdasági szereplők alkalmazkodása is, a szolgáltatások területén sokkal könnyebb belépni kisebb tőkével, míg az ipari és beruházásigényes szektorok továbbra is inkább a társas vállalkozási formát igénylik. Érdekes megfigyelés, hogy például a kereskedelemben és az építőiparban az egyéni vállalkozók számának növekedése közel lekövette a társas vállalkozások csökkenését, ami részben közvetlen átstrukturálódásra is utalhat.

Az áprilisi hónapban alapított új társas vállalkozások száma 2000 alatt maradt, csupán 1,7 ezer körüli értéket ért el. Ez a szám 13%-os csökkenést mutat márciushoz képest, és továbbra is elmarad a tavalyi év azonos időszakától. A visszaesés főként a kereskedelmi, valamint a szakmai és műszaki ágazatokat érinti, amelyek tipikusan projektalapú működésük révén érzékenyebbek a piaci kilátások változásaira.

A megszűnések száma szintén csökkenő tendenciát mutat, áprilisban nem érte el a 2,7 ezret, ami 8 % körüli visszaesés az előző év azonos időszakához képest. Ez azonban nem feltétlenül stabilizációra utal, sok esetben elhúzódó leépülések, vagy nem rendezett megszűnések állnak a háttérben, amiben az építőipar most is az élen járt.

Az új cégbírósági eljárások száma áprilisban enyhén csökkent, azonban az év eleje óta összesen több mint 15 ezer indult. Az eljárások harmada végelszámolással zárul, míg a többiek gyakran rendezetlen pénzügyi helyzettel, tartozásokkal lépnek ki a piacról. A legkockázatosabb szektor továbbra is az építőipar, míg a legstabilabbnak az oktatás tekinthető, utóbbinál a megszűnések többsége szabályosan zajlik.

Áprilisi adatok tükrében egy fokozatos, ám határozott szerkezeti változás bontakozik ki a hazai vállalkozói szférában. A gazdasági szereplők egyre inkább tudatosan alkalmazkodnak a működési költségekhez, a finanszírozási nehézségekhez és a bizonytalan gazdasági környezethez. A kérdés az, hogy 2025 második negyedévében bekövetkezik-e a régóta várt fordulat, vagy egy tartósabb struktúraváltás küszöbén állunk – fogalmazott Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.