A kormány tervei szerint push-üzeneteket fognak küldeni a lakosságnak, hogy hatékonyabban tájékoztathassák az állampolgárokat. A rendszer várhatóan 2026-ban lép életbe, azonban a részletek még nem ismertek. A kezdeményezés célja, hogy gyors és közvetlen i

Külföldön már régóta elterjedt gyakorlat, hogy mobiltelefonokra érkező push-üzenetek segítségével értesítik a lakosságot vészhelyzetek esetén. Most Magyarországon is tervezi a rendszer bevezetését a 24.hu beszámolója szerint. A cél, hogy természeti katasztrófák vagy terrortámadások idején a lakosság gyorsabb és hatékonyabb tájékoztatást kapjon. Jelenleg hazánkban csupán SMS-ben érkeznek figyelmeztetések, ami nemcsak elavult technológia, hanem jelentős korlátokkal is bír.

Az új jogi kereteket egy Semjén Zsolt által benyújtott salátatörvény-tervezet határozná meg, amely nemcsak a kívánt rendszert, hanem számos más témát is érint, mint például a kábítószer-ellenes intézkedések és a sportbiztonság. A javaslat értelmében az új rendszer nem helyettesítené teljes mértékben az SMS-eket, hanem azok működését kiegészítené, figyelembe véve a nemzetközi szabványokat. Ezek a szabványok fogják meghatározni, hogy a riasztórendszer a klasszikus GSM-hálózaton vagy mobilinternet segítségével működjön, és biztosítják, hogy még gyenge hálózati lefedettség mellett is eljussanak a fontos üzenetek a címzettekhez.

A rendszer bevezetésével kapcsolatban több jogi és adatvédelmi kérdés is felmerül.

Az értesítések mind magyar, mind angol nyelven elérhetők lennének, lehetővé téve ezzel, hogy a külföldiek is időben tájékozódjanak a veszélyhelyzetekről.

A rendszer működtetése a három vezető hazai mobilszolgáltató (Telekom, Yettel, One) feladatává válna, mindezt térítésmentesen. Ezek a szolgáltatók biztosítanák a technikai kapcsolatot a riasztásokért felelős állami hatóságokkal, és az előfizetők számára is ingyenesen kellene továbbítaniuk az értesítéseket. A jogszabály értelmében, ha nem teljesítik a kötelezettségeiket megfelelően, akár az éves árbevételük 0,25%-ának megfelelő bírságot is kiszabhatnak rájuk - ami a Telekom esetében akár 2 milliárd forintot is jelenthet.

A jogi szakértők szerint a rendszer technikailag nem jelentene komoly megterhelést, és a szolgáltatók akár közösen is kialakíthatnák azt. Ugyanakkor aggályokat vet fel, hogy mi számít pontosan "védelmi és biztonsági eseménynek": a törvény szövege szerint akár előre be nem jelentett tüntetés is indokolhat riasztást, ha azt a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető eseménynek ítélik. Ilyen esetekben politikai visszaélések lehetősége is felmerülhet, mivel a döntést nem jogilag, hanem csak politikailag lehet megkérdőjelezni.

A riasztási rendszer bevezetése 2026. július 1-től várható, de ehhez előbb végrehajtási rendeletre van szükség, amelyben részletezik a technikai követelményeket. Ezek kidolgozása és társadalmi egyeztetése 2025 őszére várható. A kisebb, virtuális mobilszolgáltatók helyzete továbbra is kérdéses, különösen a költségek és az esetleges díjszabás miatt.

A Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság (NMHH) tájékoztatása szerint a rendszer üzemeltetéséhez kizárólag a Védelmi Igazgatási Hivatal kap hozzáférést, és hangsúlyozták, hogy politikai célokra nem használható fel. A három legnagyobb szolgáltató eddig nem adott hivatalos választ a megkeresésekre.