Putyin elnök határozott utasítást adott, ám ez a lépés súlyosan megterhelheti az orosz mezőgazdaságot.
Hogyan befolyásolja az évek óta tartó háború az orosz mezőgazdaságot? A szektor valójában nem annyira stabil, mint ahogyan azt sokan gondolják.
Oroszország háromnapos háborúra készült Ukrajna ellen, ehhez képest északkeleti szomszédunk már bő három és fél éve állja a sarat a támadókkal szemben. A fegyveres konfliktus mindkét harcoló fél gazdaságát megrengette, az elvileg sokkal stabilabb és gazdagabb hátországgal rendelkező Oroszország is már a recesszió határán billeg (ez technikailag GDP-csökkenést jelent két egymást követő negyedévben).
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy a megemelt katonai költségvetés ellenére az orosz gazdaság nem képes növekedésnek indulni. Az infláció márciusban elérte a 10,3%-ot, és szeptemberben is 8%-on stagnált, ami jelentősen eltér a korábban várt 4%-tól. A helyzet ellenére az orosz központi bank folytatja a kamatok csökkentését; legutóbb október 24-én hajtották végre ezt a lépést, de a jegybanki alapkamat így is 16,5%-on áll.
A munkaerőpiac helyzete komoly kihívásokkal küzd, és ezek a nehézségek a mezőgazdaságot sem kímélik. Jelenleg az orosz agrárszektor évente 150 ezer munkavállalót veszít, és a háború következményei miatt a pótlásukra szinte semmilyen lehetőség nem adódik. Ez a helyzet gyakorlatilag lehetetlenné teszi az élelmiszertermelés növelését. Hiába hirdette meg Vlagyimir Putyin elnök, hogy 2030-ra a mezőgazdasági termelést 25, az exportot pedig 50 százalékkal kellene emelni a 2021-es adatokhoz képest, a célkitűzések megvalósulásának reális esélyei rendkívül csekélyek.
Sokan vannak, mégis kevesen.
Az extrém időjárás Oroszországban idén különösen kedvezőtlen hatásokat gyakorolt a mezőgazdaságra, hiszen a legfontosabb termőterületeken a fagy és az aszály következtében 13 éve nem tapasztalt alacsony napraforgótermést könyvelhetnek el. Emellett a nyugati szankciók is súlyosan érintik az ágazatot, hiszen a minőségi importált vetőmagokhoz való hozzáférés gyakorlatilag megszűnt. A helyzet javítására az automatizálás ígéretes megoldás lehetne, ám ebben a tekintetben még a világ legfejlettebb régiói is kezdeti stádiumban vannak. A szakminisztériumi adatok szerint Oroszország agrárszektorában jelenleg 6,4 millió ember dolgozik, ami a teljes munkaerő 5 százalékát teszi ki, de ez a hatalmas szám is alig elegendő a kihívások leküzdésére.
A gazdaságok, üzemek általában 30-50 százalékos munkaerőhiánnyal küzdenek, feltehetőleg azért is, mert a férfiak jelentős része a fronton harcol. A modern technikákat és technológiákat ismerő agrárszakemberek terén pedig még égetőbb a hiány. Az egykori mezőgazdasági miniszter Alekszandr Tkacsev már 2024-ben arra figyelmeztetett, hogy a munkaerő vészes apadása a szektort katasztrófába sodorhatja.
