A herpesz vírus életképessége meglepő lehet: a macska nyálában akár több órán át is életben maradhat. Ezért fontos, hogy figyeljünk a jelekre, és óvatosak legyünk, ha gyanús tüneteket észlelünk.

A macskák herpeszvírusa nem terjed át az emberekre, így nem kell aggódnunk a fertőzéstől. Emellett, ha a vírus a környezetünkbe kerül, a megfelelő fertőtlenítőszerek hatékonyan képesek elpusztítani azt, ha odafigyelünk a higiéniai intézkedésekre.

A herpeszvírus-fertőzés, vagy más néven macska vírusos rhinotracheitis (FVR), egy olyan fertőző betegség, melyet a macska herpeszvírus 1-es típusa (FHV-1) idéz elő. Hasonlóan más herpeszvírusokhoz, ez a vírus is rendkívül fajspecifikus, kizárólag a házi- és vadmacskákra nézve okoz megbetegedést. A vírus bármely életkorú macskát képes megfertőzni, azonban leggyakrabban fiatal kölyökmacskák esetében figyelhetők meg heveny légzőszervi tünetek, amelyek komoly kellemetlenséget okozhatnak.

Az FVR a macskák felső légúti megbetegedéseinek egyik legfontosabb kiváltó tényezője, emellett a kötőhártya-gyulladás, amely a szem körüli szövetek, különösen a szemhéjak és a harmadik szemhéj nyálkahártyájának gyulladását jelenti, leggyakoribb forrása is.

A macskák esetében a vírusfertőzés közvetlen érintkezés útján történik, amikor a fertőzött állat nyálával, illetve a szeméből és orrából származó váladékkal találkozik egy másik macska. A VCA Állatkórház szakértői hangsúlyozzák, hogy a fertőzés akkor lép fel, amikor egy érzékeny macska kapcsolatba kerül egy már fertőzött egyeddel, vagy olyan élettelen tárgyakkal érintkezik, mint például ruházat, ételek, víz, edények vagy bútorok, amelyek vírusrészecskékkel szennyezettek.

Amint egy macska megkapja az FVR vírust, általában két-öt napon belül, a betegség lappangási időszakának végén, kezdik el mutatni a fertőzés jeleit.

A macska ebben a lappangási időszakban megfertőzhet más macskákat. A legtöbb esetben a tünetek megjelenése után az aktív fertőzés körülbelül 10-20 napig tart.

"Mindegyik FVR-rel érintett macska a vírus terjesztőjévé válik..."

A FVR-rel fertőzött macskák mindegyike a vírus hordozójává válik. A legtöbb esetben ezek a hordozók látens állapotban vannak, ami azt jelenti, hogy a vírus inaktív formában marad a macska szervezetében. Stresszes helyzetek vagy egyéb betegségek hatására azonban a vírus újból aktiválódhat, és ilyenkor a macska ismét fertőzővé válik. Amikor a vírus újra aktiválódik, a macska gyakran légúti fertőzés jeleit mutathatja, de nem minden esetben tapasztalhatóak a betegség tünetei. Fontos megjegyezni, hogy azok a macskák, amelyek aktívan ürítik a vírust, potenciális veszélyt jelentenek a többi macska számára.

Amikor egy fertőzött macska nyála vagy váladéka szennyezi a környezetet, a vírus életben maradhat az anyagban addig, amíg az nedves állapotban van. Szerencsére a váladék általában viszonylag gyorsan kiszárad, és miután ez megtörténik, a vírus elpusztul. A kézre vagy más bőrfelületre került vírusrészecskék általában körülbelül fél órán át képesek fertőzni, míg a szennyezett tárgyak, mint az étkező- vagy itatóedények, az alomdobozok, takarók, tisztítókendők és macskajátékok akár 18 órán át is megtarthatják a fertőzőképességüket, amennyiben a rajtuk lévő váladék nedves marad. Normál körülmények között azonban a váladék néhány órán belül kiszárad, csökkentve ezzel a fertőzés kockázatát.

A vírust a környezetben könnyedén elpusztíthatjuk a megfelelő fertőtlenítőszerekkel, amennyiben azok minden szennyezett felülettel érintkeznek. Különösen hatékony megoldás a fehérítőoldat, amelyet úgy készíthetünk el, hogy 1 rész normál fehérítőt 32 rész vízhez keverünk. Ez a fertőtlenítőszer ideális a fehéríthető felületek és tárgyak kezelésére. Fontos, hogy a szennyezett eszközöket legalább öt percig áztassuk a fehérítőoldatban a maximális hatékonyság érdekében.

"A szennyezett tárgyakat minimum öt percig érdemes hipóoldatban áztatni."

A takarók és játékok tisztítása érdekében rendszeresen használhatunk mosógépet, ahol forró víz és mosószer segítségével hatékonyan fertőtleníthetjük őket. A nem fehéríthető anyagokat pedig alaposan át kell mosni bő szappanos vízben, hogy megszabaduljunk a kórokozóktól. A kárpitozott bútorok esetében a kárpittisztító samponok alkalmazása ajánlott, bár érdemes megjegyezni, hogy ezek a bútorok általában csak rövid ideig lehetnek vírusforrások, miután egy fertőzött macska érintkezett velük.

A fertőzött macskákkal való érintkezés után elengedhetetlen a kezek alapos tisztítása. Először is, használj szappant és vizet, hogy teljesen eltávolítsd a szennyeződéseket. Ne felejtsd el a körmök alatti részeket is körömkefével alaposan átdörzsölni! Ezt követően alkalmazz alkohol alapú kézfertőtlenítőt, hogy biztosítsd a kezeid maximális higiéniáját.

Minden macska megfertőződhet FVR-fertőzéssel, de a fertőzés általában súlyosabb fiatal állatoknál vagy más krónikus betegségben szenvedő állatoknál. A lappangó FVR-fertőzést hordozó macskától született kiscicák a születésük után is megfertőződhetnek. Ezeknél a kiscicáknál a tünetek általában a születés után több héttel jelentkeznek, és a fertőzés nagyon súlyos lehet.

Az FVR (fertőző rhinotracheitis vírus) jellegzetes tünetei elsősorban az orr, a torok és a szem területét érintik. Ezek közé tartozik a tüsszögés, az orrdugulás, valamint a kötőhártya-gyulladás, amelyet gyakori pislogás és hunyorgás kísérhet. A betegség során a szem és az orr váladékozása is megfigyelhető, amely a tiszta és vizes váladéktól kezdve a sűrű, gennyes (sárga vagy zöld színű) váladékig terjedhet.

A vírus keratitist, azaz a szaruhártya gyulladását és fertőzését is okozhatja, ami szaruhártya-fekélyekhez vezethet (lásd az alábbi ábrát). Krónikus vagy súlyos fertőzések esetén a keratitisz szaruhártya-hegesedéshez vagy krónikus "száraz szemhez" vezethet (további információkért lásd a "Keratoconjunctivitis Sicca (KCS) vagy száraz szem macskáknál" című kiadványt). Egyéb nem specifikus tünetek lehetnek a láz, a letargia (fáradtság), az étvágytalanság (étvágytalanság) és a megnagyobbodott nyirokcsomók.

A macskák felső légúti megbetegedéseit számos különböző fertőző ágens idézheti elő (lásd a "Macska felső légúti fertőzései" című tájékoztatót), és a különböző betegségek vizsgálati eredményei között finom eltérések figyelhetők meg. Az FVR (macska herpeszvírus) diagnózisának megállapítása elsősorban a macska korábbi egészségi állapotán, a klinikai tüneteken, valamint a fizikális vizsgálat során nyert információkon alapul, különösen akkor, ha a macskánál szaruhártya-fertőzés jelei észlelhetők. A szaruhártya fluoreszcein festékkel történő megfestése gyakori eljárás, amely segít az esetlegesen kialakult fekélyek azonosításában. Ezen kívül a Schirmer-könnypróba alkalmazása is hasznos lehet az FVR diagnózisának megerősítésére, mivel a csökkent könnytermelés gyakran összefügg az FVR által kiváltott kötőhártya-gyulladással.

Az FVR vírusrészecskék azonosítása a macskák esetében a legkülönbözőbb minták, például orrból, szemekből vagy a torok hátsó részéből nyert sejt- és váladékminták révén végezhető el. A macskaherpeszvírus DNS-ét a polimeráz láncreakciós amplifikáció (PCR) segítségével a legnagyobb érzékenységgel lehet azonosítani, így ez a legmegbízhatóbb módszer az FHV-1 fertőzés diagnosztizálására. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ha a vírus látens állapotban van, a diagnosztikai teszt általában nem ad megbízható eredményt, így a használata nem mindig indokolt.

Az FVR által kiváltott, szövődménymentes fertőzésben szenvedő macskák esetében a kezelés általában tüneti jellegű. A terápiás megközelítést a macska által mutatott egyedi klinikai tünetek és problémák határozzák meg, figyelembe véve a kisállat állapotát és szükségleteit.

A szemet érintő fertőzések hatékonyan kezelhetők helyi szemcseppekkel. Különösen fontos a szaruhártya-fekélyek gyors és hatékony kezelése, hogy elkerüljük a szem maradandó károsodását. A visszatérő FVR kötőhártya-gyulladásban szenvedő macskák esetében gyakran szükség van vírusellenes szemcseppekre vagy szájon át alkalmazható vírusellenes gyógyszerekre, mint például a famciklovir (Famvir®). Ezen kívül egyes macskák pozitívan reagálhatnak az L-lizin aminosavval történő kiegészítésére, ami segíthet mérsékelni a betegség lefolyását és a fertőzés terjedését. Fontos, hogy állatorvosa meghatározza a megfelelő adagot a kezelés során.

Elengedhetetlen, hogy a szaruhártya-fekélyeket hatékonyan kezeljük, hogy megakadályozzuk a szem tartós károsodását.

Az antibiotikumokat gyakran felírják a betegséget szövődményező másodlagos bakteriális fertőzések kontrollálására, különösen kiscicáknál. A gyakran használt antibiotikumok a doxiciklin (Vibramycin®), az azitromicin (Zithromax®) és az amoxicillin-klavulanát (Clavamox®). Fontos, hogy a doxiciklint folyékony formában adjuk be, mivel a tabletták súlyos károsodást okozhatnak a nyelőcsőben. Ha tablettát kell használni, azt bevonattal kell ellátni, és utána legalább 6 ml vizet kell adni. A FortiFlora® nevű probiotikum hatékonynak bizonyult a betegség időtartamának csökkentésében. Egy új kezelés, a poliprenil immunstimuláns (VetImmunePI™) azt állítja, hogy erősíti a macska immunrendszerét, hogy segítsen leküzdeni a vírust, és a korai tanulmányok kevesebb betegséget mutatnak ki a kezelt macskáknál.

Macskák orr- vagy légúti dugulása esetén jótékony hatással lehet a fokozott párásítás. Érdemes naponta többször, 10-15 percre bevinni őket egy gőzölgő fürdőszobába, ahol a párás környezet segíthet a légzésük megkönnyítésében. További hasznos tippeket találhatunk a "Porlasztási és párosítási technikák macskáknál" című kiadványban. Az irritáció csökkentése érdekében érdemes nedves kendővel óvatosan letörölni a macska arcáról vagy szeméről a felhalmozódott váladékot.

A légúti fertőzésben szenvedő macskák esetében gyakran tapasztalható a szaglás csökkenése, ami az étvágyukra is hatással van. Az ízletes és intenzív illatú konzerv eledel kínálata segíthet a kedvencünk étvágyának helyreállításában. Esetenként az állatorvos étvágygerjesztőket is javasolhat, hogy még inkább ösztönözze a macskát az étkezésre.

Ha a macskád kiszáradt, esetleg depresszióval küzd vagy súlyos betegségben szenved, az állatorvosa javasolhat kórházi ellátást. Ez lehetőséget ad az intenzívebb kezelésre, amely magában foglalhatja az intravénás folyadékpótlást és különféle támogató terápiákat is.

Egy akut FVR-fertőzésben szenvedő macska a lappangási időszak alatt, valamint a tünetek megjelenését követően legfeljebb három hétig képes fertőzni más macskákat. A hordozó állatok, akik tünetmentesek, szintén folyamatosan veszélyeztethetik a többi macskát. Különösen a fiatal, oltatlan vagy krónikus betegségekben szenvedő macskák esetében nő a fertőzés kockázata. A megfelelően oltott felnőtt macskák általában enyhébb tüneteket mutatnak, és sok esetben a betegség magától is elmúlik. Fontos, hogy a fertőzött macskákat elkülönítsük a háztartás többi állatától, hogy megakadályozzuk a betegség további terjedését. Emellett ajánlott minden újonnan érkező macskát legalább egy-két hétig külön tartani a meglévő állatoktól, ezzel csökkentve a fertőző betegségek átvitelének esélyét.

A macska vírusos rhinotracheitis által okozott felső légúti fertőzés kizárólag más macskákra terjedhet. Ugyanakkor a macskák légúti problémáit különféle bakteriális fertőzések is kiválthatják, vagy ezek szövődményeként alakulhatnak ki, és egyes esetekben ezek az emberi egészségre is kockázatot jelenthetnek. A fertőzések elkerülése érdekében fontos, hogy betartsuk a megfelelő higiéniai előírásokat, például alaposan mossunk kezet minden macska kezelése után. Ezzel jelentősen csökkenthetjük a megbetegedés kockázatát, legyen szó erről vagy más fertőző betegségekről. Amennyiben a család bármely tagjánál légúti fertőzés tünetei jelentkeznek, különösen ha macskája is beteg, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.

A macskáknak adott standard alapoltások közé tartozik a macska vírusos rhinotracheitis elleni vakcina. Az FVR vakcina nem akadályozza meg teljesen a fertőzés kialakulását, ha a macska ki van téve a vírusnak, de jelentősen csökkenti a fertőzés súlyosságát és lerövidíti a betegség időtartamát. Ezekkel a vírusokkal szembeni szilárd immunitás nem hosszú távú, és nagy vírusdózissal történő expozíció esetén legyőzhető. Ezért az FVR vakcinát rendszeresen emlékeztető oltásra van szükség. Állatorvosa tájékoztatja Önt a macska életmódja és a betegség kockázata alapján ajánlott emlékeztető oltási ütemtervről.

"Állatorvosa részletes információval látja el Önt a macskája számára javasolt oltási ütemtervről, hogy biztosítsa kedvence egészségének megőrzését."

Az FVR-t hordozó macskák esetében különösen előnyös lehet az intranazális herpesz- és kalicivírus vakcina időszakos emlékeztető oltása, amelyet évente legfeljebb két-három alkalommal érdemes alkalmazni. Ez a megelőző lépés segíthet megakadályozni a vírus újbóli aktiválódását, így csökkentve a visszatérő fertőzések és a vírusürítés kockázatát.

Az állatpanziók, állatvédő szervezetek, menhelyek és macskakiállítások mind olyan környezetet jelentenek, ahol a macskák könnyen ki lehetnek téve különböző fertőző betegségeknek. Ha úgy dönt, hogy macskáját panzióban helyezi el vagy részt vesz vele egy kiállításon, fontos, hogy legalább két héttel a tervezett esemény előtt egyeztessen állatorvosával a szükséges emlékeztető oltásokról. Ezzel nemcsak a macska egészségét védheti meg, hanem más állatok biztonságát is biztosíthatja.

A macska más macskákkal való közvetlen érintkezésének elkerülése jelentősen csökkenti annak kockázatát, hogy megbetegedjen. Emellett a megfelelő higiéniai szokások, mint például a részletes kézmosás egy másik macska simogatása előtt és után, még inkább mérséklik a betegségek terjedésének esélyét. Amennyiben a macskája FVR-fertőzést kapott, fontos, hogy bent tartsa, így megelőzheti a fertőzés továbbadását a környező macskákra.

A herpeszvírus-fertőzésekre sajnos nem létezik végleges gyógymód. A kezelés fő célja a kiújulások gyakoriságának és súlyosságának mérséklése. Szerencsére a legtöbb macska jól reagál az orvosi beavatkozásokra, és képes normális, boldog életet élni. A fertőzés kockázatának csökkentéséhez elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás, amelyet állatorvos által javasolt étrend biztosít, valamint a stresszes helyzetek minimalizálása. Emellett a rendszeres oltások betartása is kulcsfontosságú a macska egészségének megőrzésében és a betegség elleni védelemben.