Sg.hu - Trump bemutatta a mesterséges intelligencia szabályozási tervét: a technológiai szektor szabadon cselekszik, amit csak szeretne.
A Trump-adminisztráció nyilvánosságra hozta a mesterséges intelligenciával kapcsolatos cselekvési tervét, amely egy sor kezdeményezést és szakpolitikai ajánlást tartalmaz. E célja, hogy az Egyesült Államokat a globális élvonalba helyezze egy olyan technológiai területen, amely várhatóan olyan jelentős hatással lesz a jövőre, mint amilyet az internet már elért.
A Fehér Ház ambiciózus célkitűzései között szerepel a mesterséges intelligencia szabályozásának mérséklése, amelyet a Szilícium-völgy iránti kedvező hozzáállás jellemez. Külön figyelmet kap egy MAGA-barát kezdeményezés, amely a politikai elfogultság kiküszöbölésére összpontosít az MI rendszerekben. A stratégia három alapvető pillérre épül: az innováció gyorsítására, az MI-infrastruktúra fejlesztésére az Egyesült Államok területén, valamint az amerikai hardver és szoftver egységes platformmá alakítására a globális MI-újdonságok támogatására. A terv hangsúlyozza, hogy a szövetségi kormány által beszerzett nagyméretű nyelvi modelleknek "objektívnek" kell lenniük, és mentesek a politikai ideológiák befolyásától, ahogyan azt a Fehér Ház a közelmúltban közzétett, 28 oldalas dokumentumában kiemelte.
A Trump-adminisztráció legújabb kezdeményezése a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának és beruházásainak kiterjesztésére irányul az Egyesült Államokban. Ez újabb bizonyíték arra, hogy a kormányzat kiemelt prioritásként kezeli, hogy Kínát megelőzze ezen a területen. "Jelenleg globális verseny zajlik a mesterséges intelligencia vezető szerepéért" - nyilatkozta David Sacks, a Fehér Ház mesterséges intelligencia cárja egy újságírókkal folytatott telefonos konferencia során. "A mesterséges intelligencia egy forradalmi technológia, amelynek messzemenő hatásai lesznek a gazdaságra és a nemzetbiztonságra egyaránt, így kiemelten fontos, hogy Amerika megőrizze vezető pozícióját ezen a területen."
Donald Trump szerda este Washingtonban, a "Winning the AI Race" (Az MI-verseny megnyerése) című esemény keretében osztotta meg mesterséges intelligenciával kapcsolatos elképzeléseit. Az esemény házigazdája az "All-in Podcast" volt, amely üzleti és politikai kérdésekkel foglalkozik, és amelynek társszervezője Sacks mellett számos iparági szereplő és a Hill & Valley Forum is, amely egy technológiai és politikai konferenciát rendező csoport. Ezt a csoportot Jacob Helberg, az USA-Kína Gazdasági és Biztonsági Felülvizsgálati Bizottság korábbi biztosa, valamint Delian Asparouhov és Christian Garrett befektetők alapították. Trump kormánya a technológiai szektor érveit figyelembe véve arra a következtetésre jutott, hogy minimális védőkorlátozások mellett kell engedni a technológiai fejlődést, ezzel biztosítva Amerika dominanciáját a technológia által formált új korszakban. Ez a megközelítés éles kritikával találkozott más országok, például az Európai Bizottság részéről, amelyek szigorúbb szabályozásokat vezettek be a technológiai fejlesztések terén.
"Akár tetszik, akár nem, hirtelen egy gyors ütemű versenybe keveredtünk, hogy megépítsük és meghatározzuk ezt az úttörő technológiát, amely oly sokat fog meghatározni magának a civilizációnak a jövőjéről" - fogalmazott Trump az esemény során. "Amerika az az ország, amely elindította a mesterséges intelligencia versenyt. És mint az Egyesült Államok elnöke, ma azért vagyok itt, hogy kijelentsem: Amerika győzni fog ebben a versenyben." Trump azt is hangsúlyozta, hogy szeretné csökkenteni az MI fejlesztésére vonatkozó korlátozásokat és szabályozásokat, mondván, hogy az iparág "egy gyönyörű baba, amely most született. Gondoskodnunk kell erről a babáról, és lehetőséget kell adni a fejlődésére. Nem állíthatjuk meg. Politikai intézkedésekkel nem gátolhatjuk meg, ostoba szabályokkal pedig végképp nem" - tette hozzá Trump, bár megjegyezte, hogy nem kedveli a "mesterséges intelligencia" kifejezést, mert "nem szeretek semmit, ami mesterséges."
A terv célja, hogy megszüntesse a kormányzati tisztviselők által "bürokratikus bürokráciának" nevezett akadályokat, amelyek gátolják a mesterséges intelligencia fejlesztését. A javasolt intézkedések a magánszektor, az akadémiai világ és a civil társadalmi szervezetek ajánlásaira építenek – tájékoztatták a Fehér Ház képviselői. A cselekvési terv részeként az adatközpontok, félvezetőgyártó üzemek és energetikai infrastruktúra engedélyezési folyamatainak egyszerűsítése is szerepel. Ezen kívül a kormány együttműködik az amerikai technológiai cégekkel, hogy "teljes körű MI exportcsomagokat" – beleértve az MI modelleket, hardvereket és szoftvereket – kínáljon a szövetséges országok számára. Mindez azért történik, hogy az amerikai technológia globális mércévé váljon, és az Egyesült Államok továbbra is megőrizze vezető pozícióját a mesterséges intelligencia területén.
A törvényhozók és a technológiai vezetők megosztottak a mesterséges intelligencia szabályozásának módját illetően, kiemelve a biztonság és a sebesség egyensúlyának megteremtéséért folytatott küzdelmet. Nem sokkal hivatalba lépése után Trump hatályon kívül helyezte a korábbi elnök, Joe Biden által elfogadott átfogó végrehajtási rendeletet, amely a mesterséges intelligencia fejlesztésére és használatára vonatkozó bizonyos biztosítékokat kívánt bevezetni.
A javasolt elképzelés szerint egy állami ügynökségnek át kellene tekintenie az MI fejlesztésére vonatkozó irányelveket, hogy eltávolítsa belőlük a sokszínűséggel, méltányossággal és befogadással, valamint az éghajlatváltozással és a félretájékoztatással kapcsolatos kifejezéseket. A konzervatív politikai erők több technológiai céget azzal vádolnak, hogy olyan MI modellek létrehozásába kezdtek, amelyekben liberális elfogultságok rejtőznek. Jelenleg a legtöbb MI-modell már számos, az interneten fellelhető adatot használ, ami megnehezíti a hangsúlyok megváltoztatását. A kritikák szerint, ha nem biztosítanak megfelelő ellenőrzést, ez a technológia a csalók és szélsőségesek kezében hatékony eszközzé válhat, továbbá súlyosan károsíthatja a gazdaságot, mivel a munkahelyek automatizálása egyre inkább terjed. Hírügynökségek és művészek már jogi lépéseket tettek az MI cégekkel szemben, mivel azt állítják, hogy azok jogellenesen használták fel szerzői jogvédelem alatt álló műveket és cikkeket a technológia fejlesztéséhez. A tegnap nyilvánosságra hozott terv azonban nem tartalmazott utalást a szerzői jogi kérdésekre.
Nemrégiben, július 1-jén, az Egyesült Államok szenátusa megszavazta, hogy a republikánusok által előterjesztett átfogó belpolitikai törvényből eltávolítsák azt a rendelkezést, amely 10 éven át megakadályozta volna az egyes szövetségi államokat abban, hogy saját mesterséges intelligenciával kapcsolatos törvényeiket érvényesítsék. A technológiai ipar vezetői azzal érveltek, hogy az állami szintű szabályozások lassíthatják az innovációt és a technológiai újítások piacra jutását. Ezzel szemben a rendelkezést ellenzők attól tartottak, hogy a törvény megszüntetése gátat vethet a mesterséges intelligencia biztonságának megőrzésére irányuló erőfeszítéseknek, valamint a technológiai cégek felelősségre vonásának. Az MI cselekvési terv viszont azt javasolja, hogy a szövetségi kormány vegye figyelembe az egyes államok mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozási kereteit, amikor a MI-hez kapcsolódó programok szövetségi támogatását osztja el.
A szerda esti rendezvényen Trump még ennél is tovább ment, mondván: "egyetlen szövetségi szabványra van szükségünk, nem pedig 50 különböző államra, amelyek szabályozzák ezt az iparágat. Nem lehet olyan állam, amelynek szabványai feltartóztatóak". Michael Krastios, a Fehér Ház Tudományos és Technológiai Hivatalának igazgatója a konferenciahíváson elmondta, hogy a cselekvési tervben felvázolt valamennyi szakpolitika a következő hat hónap és egy év között megvalósítható.
Néhányan éles kritikát fogalmaztak meg a Trump-kormányzat programja ellen, amely a technológiai szektor érdekeit helyezi a középpontba, elhanyagolva a mesterséges intelligencia biztonságával kapcsolatos kérdéseket. Az aggodalmak között szerepel a munkahelyek elvesztése és a gyermekek védelme is. A magánélet védelméért küzdő csoportok, szakszervezetek és egyéb civil szervezetek egyesítették erejüket, és népi cselekvési tervet követelnek a Trump-adminisztráció javaslatai ellen. A támogatók között megtalálható az Electronic Privacy Information Center, a Writers Guild of America East, valamint az AI Now Institute kutatóintézet is.
A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője bejelentette, hogy több mint 10 000 válasz érkezett "különböző" forrásokból és ágazatokból a Fehér Ház felhívására, melyben információkat kértek a tervezet kidolgozásához. A javasolt terv célja a szövetségi közbeszerzési irányelvek aktualizálása, hogy a kormány kizárólag olyan nagy nyelvi modellek fejlesztőivel lépjen szerződéses viszonyba, akik garantálják, hogy rendszereik mentesek az elfogultságtól és a felülről érkező ideológiai befolyásoktól. Szakértők azonban figyelmeztetnek arra, hogy az elfogultság fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat, így a szabályok betartatása komoly kihívások elé állíthatja a kormányt. Emellett ez a megközelítés gátat is szabhat az innovációnak, mivel a technológiai cégeknek, akik a kormányzati megbízásokért versenyeznek, új és szigorúbb irányelveknek kell megfelelniük.
A szerdai események egy sor olyan befektetést és bejelentést követnek, amelyek a mesterséges intelligencia és a technológia világában zajlanak, és amelyek a Trump második hivatali ideje alatt valósultak meg a magánszektor részéről. Július 15-én az elnök bejelentette, hogy több mint 90 milliárd dollárt fektetnek be különböző technológiai, energetikai és pénzügyi vállalatok, céljuk pedig Pennsylvania mesterséges intelligencia központtá való fejlesztése. Trump második ciklusát a Stargate névre keresztelt, 500 milliárd dolláros MI-infrastruktúra projekt beindításával kezdi, amely az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman, a SoftBank vezetője, Masayoshi Son és az Oracle elnöke, Larry Ellison együttműködésével valósul meg. Az elnök a Biden-adminisztráció alatt bevezetett MI-chip exportkorlátozások feloldásáról is beszélt, és az Nvidia nemrégiben kapott engedélyt arra, hogy újra értékesíthesse H20 MI-chipjeit Kínában.
Tágabb értelemben Trump arra ösztönzi a technológiai óriásokat, hogy fokozzák amerikai jelenlétüket, célul tűzve ki az amerikai gyártás fellendítését, új munkahelyek teremtését, valamint a Kínától való függőség csökkentését a termelési folyamatokban. Ugyanakkor a szakértők kétségeiket fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy ezek az ambiciózus törekvések valóban sikerrel járnak-e. Trump az Apple és a TSMC beruházásait politikai diadalnak titulálta, de valószínű, hogy legalább néhány ilyen kezdeményezés függetlenül is megvalósult volna, a Trump által gyakorolt nyomás nélkül.
A technológiai ágazat és a Fehér Ház közötti együttműködés nem újkeletű jelenség; már a Biden-adminisztráció idején és jóval korábban is megfigyelhető volt. Azonban Trump első hat hónapjában a technológiai óriások és a kormányzat közötti kapcsolat különösen intenzívvé vált, jelentős hatással a döntéshozatalra. Az IT-szektor és a Fehér Ház közös erőfeszítései egy világos cél irányába mutattak: Kína mesterséges intelligenciával kapcsolatos előretörésének megakadályozása. Az év elején a DeepSeek kínai startup által bemutatott R1 modell, mely nagy teljesítményével és állítólagos költséghatékonyságával sokkolta a piacokat és a Szilícium-völgyet, aggodalmat keltett, mivel jelezte, hogy Kína talán a vártnál is gyorsabb ütemben halad az AI fejlődésében.
A mesterséges intelligencia terén a Capitol Hillen már régóta napirenden van az előnyök megőrzésének dilemmája, miközben a biztonsági szempontokat is hangsúlyozzák. Májusban a Microsoft, az OpenAI, a CoreWeave és az AMD vezetői a szenátusi bizottság előtt tárgyalták e kérdéseket. „A legfőbb tényező, amely döntő szerepet játszhat abban, hogy az Egyesült Államok vagy Kína kerül-e előnybe ebben a versenyben, az az lesz, hogy kinek a technológiáját fogadják el a legszélesebb körben a világ többi részén” – nyilatkozta Brad Smith, a Microsoft alelnöke és elnöke a meghallgatáson.
