Több száz rendőr vonult fel, hogy feloszlassa a tömegtüntetéseket Tbilisziben, Grúzia fővárosában.
Tbilisziben hetek óta felerősödtek a lakossági tiltakozások az október végén lezajlott parlamenti választások eredményei miatt, de a valódi feszültség csak az utóbbi napokban tört ki, amikor a választási bizottság közzétette a hivatalos végeredményt. A hét eleje óta a rendőrség erőteljes intézkedésekkel próbálja megfékezni a demonstrálókat.
Kedd éjjel több ezer ember vonult utcára Tbilisziben, hogy tiltakozzon a választási eredmények érvénytelenítése érdekében. A feszültség a választási bizottság bejelentése után nőtt, amely hivatalosan is az oroszbarát kormányzópárt győzelmét ismerte el. A demonstrálók elkötelezettek abban, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek és követeljék a tisztességes választások tiszteletben tartását.
A hétvégén a tiltakozók Tbiliszi szívében felállították sátraikat, és bejelentették, hogy nem távoznak, amíg az új választások kiírása meg nem történik Grúziában.
A Grúz Álom nevű párt, amely eddig is irányította az országot, egy Oroszországban meggazdagodott grúz milliárdos által jött létre. A párt célja egyértelműen az orosz vezetés támogatásának elnyerése, miközben kormányzása egyre inkább tekintélyelvű vonásokat mutat. Az október végi választások során a hivatalos eredmények szerint sikerült többséget szereznie a törvényhozásban.
Az uniós integrációt támogató grúz államfő határozottan elutasította a legutóbbi parlamenti választások eredményeit, és az ellenzéki pártokkal együtt a kormánypárt csalásaira hívta fel a figyelmet.
Az uniós politikusok közül csak az EU soros elnökségét adó Magyarország miniszterelnöke gratulált a Grúz Álom választási győzelméhez, illetve ahhoz, hogy - mint fogalmazott - az Európa-párti politika érvényesítése közben a párt nem engedte, hogy az ország második Ukrajna legyen.
A Grúz Álom uniós csatlakozási kérelme és annak oroszbarát mivoltáról szóló diskurzusok számos elemzőt megosztanak. A geopolitikai helyzet és a mindennapi politikai események összefonódása tovább bonyolítja a kérdést. Az exit pollok körüli nagy eltérés is figyelemre méltó: míg az ellenzéki közvéleménykutatók a párt támogatottságát körülbelül 40 százalékra becsülték, addig a kormányhoz közel álló intézetek 56 százalékot jelöltek meg. Ezzel kapcsolatban széles körű konszenzus van a manipuláció gyanújáról, és a szakértők hangsúlyozzák, hogy a választások előtt pár héttel a Grúz Álom támogatottsága mindössze 35-40 százalék körül mozgott. Az ilyen jelentős eltérések nem csupán a választási rendszer integritását kérdőjelezik meg, hanem a Grúz Álom politikai stratégiáját is újraértékelésre késztetik.
A grúz politikai táj rendkívül bonyolult, és az oroszbarát irányvonal nehezen találhatja meg a helyét a közvéleményben. Az elmúlt másfél évszázad tragikus eseményei, amelyek során Grúzia és Oroszország számos konfliktuson ment keresztül, mély nyomot hagytak a grúz társadalom kollektív emlékezetében. A legfrissebb közvéleménykutatások szerint a grúz lakosság 69 százaléka Oroszországot tekinti a legfőbb fenyegetésnek. Ez a helyzet lehetőséget teremt arra a politikai erő számára, amely a reálpolitika eszközeivel próbálja magyarázni az oroszokkal való kapcsolatok fenntartásának szükségességét. A háborútól és az orosz befolyástól való félelem kétségtelenül fontos szerepet játszik a grúz emberek gondolkodásában, és ez a félelem alapozhatja meg a politikai diskurzusokat. Az oroszbarát politika tehát nem csupán egy egyszerű választási stratégia, hanem a történelmi tapasztalatok és a jelenlegi geopolitikai helyzet következményeként is megjelenik.
