Grönland sorsfordító döntés előtt áll, miközben geopolitikai létét komoly fenyegetések sújtják.

Emlékezetes, nemrégiben Donald Trump amerikai elnök többször is kijelentette, hogy az Egyesült Államok el akarja foglalni a szigetet. A stratégiai fekvésű, nyersanyagokban gazdag területre már első elnöki ciklusa idején is szemet vetett a politikus. A dán és a grönlandi kormány ahogy akkor, úgy most is határozottan visszautasította az ajánlatot. Szatirikus reakció is jött a trumpi ötletre; ugyanakkor be is keményítettek, meggátolandó a Trump felőli esetleges befolyásolási kísérleteket.

Grönland részleges önkormányzattal bír, továbbá saját parlamenttel és a belügyeket intéző kormánnyal, de a külügyi, biztonsági és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos jogkörök a koppenhágai törvényhozásnál vannak. A ritkán lakott terület lakosság 88,1 százaléka inuit (eszkimó), 7,1 százaléka dán, a többi egyéb népcsoporthoz tartozik.

Amint Trump nyíltan kifejezte vágyát a hatalmas, jégtakaróval borított sziget megszerzése iránt, a grönlandiak többsége határozottan elutasította az amerikai identitást.

Sőt, sokan egyenesen a dánoktól is függetlenednének.

Az Inatsisartut, a parlament intézménye, mindössze 31 képviselővel büszkélkedhet, akik hat különböző politikai párt színeiben indulnak. E képviselők közül kettő a kormánykoalíció részeseként tevékenykedik.

Mivel a sarkvidéki szigeten kevés közvélemény-kutatást végeznek, nem könnyű előrejelezni, mi lehet majd az eredmény.

A Verian által januárban végzett felmérés során 497 grönlandi lakost kérdeztek meg véleményükről, hogy kire adnák voksukat a közelgő választásokon. Az eredmények szerint a baloldali Inuit Ataqatigiit párt körülbelül 31 százalékos támogatottságot élvez, ami 9 százalékponttal megelőzi a kormányzó Siumut pártot.

Ebben a forgatókönyvben az Inuit Ataqatigiit és a Siumut párt továbbra is egyesített erővel irányíthatja a kormányt, ahogyan azt jelenleg is teszik.

A miniszterelnök a legnagyobb mandátummal bíró pártból választódik, jelenleg pedig ezt a szerepet az Inuit Ataqatigiit párt tagja, Múte Bourup Egede tölti be.

A Siumut párt a választások után függetlenségi népszavazást helyezett kilátásba, ami elősegítheti, hogy több szavazót vonzzon, és talán megnyithatja az utat a számára, hogy ő adja a következő miniszterelnököt.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Naleraq azonban egyre népszerűbb a grönlandiak körében a függetlenséget támogató politikájával és nyilvánvaló hajlandóságával, hogy kész lenne az együttműködésre az Egyesült Államokkal. Ilyen színekben indul Qupanuk Olsen, Grönland legpopulárisabb influenszere.

Múte Egede, Grönland miniszterelnöke, sajátos megközelítéssel reagált Trump elképzeléseire.

"Nem kívánunk sem amerikai, sem dán identitást magunkénak vallani, hiszen mi Kalaallitok vagyunk. Ezt az amerikaiaknak és vezetőiknek is meg kell érteniük. Mi nem vagyunk eladhatóak, és nem lehet minket egyszerűen elvenni. A jövőnkről kizárólag mi dönthetünk Grönlandon" - hangsúlyozta a kormányfő.

Szűk egy héttel a grönlandi parlamenti választások előtt Donald Trump közvetlen üzenetet intézett a grönlandi néphez az amerikai törvényhozás falai között. "Határozottan melletten állunk az önök jogának, hogy saját jövőjüket alakítsák, és ha úgy döntenek, örömmel fogadjuk önöket az Egyesült Államokban" - hangzott el a volt elnök szavai.

"Önöket mindig biztonságban tudjuk, és segítünk, hogy a lehető legjobban prosperáljanak. Közösen olyan új magasságokba emeljük Grönlandot, amelyekről eddig álmodni sem mertek."

- Ezt ígérte az elnök.

A 2008-as népszavazás eredményeként Grönland autonómiája jelentős mértékben kibővült, ami a helyi inuit közösség hivatalos elismerését is magával hozta. Ezt követően nyelvüket hivatalos nyelvként kezdték használni, és lehetőségük nyílt arra, hogy saját ásványkincseik felett rendelkezzenek. Ugyanakkor a biztonságpolitikai, pénzügyi és külpolitikai kérdések továbbra is Dánia irányítása alatt maradtak. E fontos lépésekkel Grönland lehetőséget kapott arra is, hogy kinyilváníthassa függetlenségét Dániától.

Amennyiben Grönland függetlenné válna Dániától, elképzelhető, hogy egy olyan szabad társulási megállapodást kötne az Egyesült Államokkal, amely lehetővé tenné számára, hogy megőrizze saját státuszát, de mégis szorosabb kapcsolatokat építhessen ki az Egyesült Államokkal, anélkül, hogy amerikai földrésszé válna.

Az ásványkincsekben dúskáló sziget geopolitikai szempontból sem elhanyagolható: az Atlanti-óceán északi részén stratégiai fontosságú tengeri útvonalak mentén fekszik.

A jégtakaróval borított sziget mélyén számos értékes ritkaföldfém rejtőzik, amelyeket még nem fedeztek fel teljesen. Emellett a több milliárd hordónyi kőolaj is arra vár, hogy felfedezzék és kihasználják.

Grönland jégsapkája az éghajlatváltozás következtében folyamatosan zsugorodik, ami új lehetőségeket teremt a hajózás és a kereskedelem terén. A jég olvadása nemcsak a világpartok alakját formálja át, hanem a globális időjárási mintázatokra is jelentős hatással lehet – figyelmeztet a portál.