Svájcban a közelmúltban lebonyolított népszavazáson a választók döntő többsége elutasította a radikális zöld politikai irányvonalat, ezzel kifejezve óvatosabb megközelítést a környezetvédelem terén. A szavazás során a polgárok hangot adtak aggodalmaiknak,

Egyértelmű többséggel elutasította Svájcban a lakosság egy a napokban tartott népszavazáson a Green Deal radikális zöld politikáját, a voksoláson nemet mondtak a svájciak az emissziós limitek további szigorítására, amire e helyi "zöld" párt politikusai tettek javaslatot - számolt be több hírforrás, köztük az europeanconservative.com is.
Bár Brüsszelben a bürokraták továbbra is szent tehénként kezelik az unió versenyképességét, és a radikális Green Deal politikájuk, amely sok esetben az emberek jólétét is veszélyezteti, a többségi lakosság akaratával szemben áll, a kontinens egyes pontjain biztató jelek bukkannak fel. Ilyen például a legutóbbi svájci népszavazás, amely világosan jelezte, hogy az emberek türelme nem végtelen. Az uniós vezetés azonban nem feltétlenül fogja ezeket a jeleket komolyan venni, hiszen az Európai Unió nem a svájci típusú közvetlen demokrácia színtere, és úgy tűnik, hogy Brüsszelben a népakaratot megjelenítő demokrácia elveit csupán papíron tisztelik, amikor az a saját érdekeiknek kedvez.
Svájc, a biztonság, a jólét és a (viszonylag) közvetlen demokrácia mindenkori etalonja, még a 21. században is. Az ország, ahol rendszeresen és viszonylag nagy gyakorisággal tartanak népszavazásokat nagyobb horderejű és regionális jelentőségűnek tűnő kérdésekben egyaránt. Mi több, ezek eredményeit nemcsak, hogy iránymutatónak, de kötelező érvényűnek is veszi a helyi kormányzat, nem úgy, mint ahogy az EU-ban lassan gyakorlattá válik, miszerint "kényes", vagyis olyan kérdésekben, ahol esetleg "az elvárásoknak nem megfelelő" eredmény születhetne inkább meg sem kérdezik a választókat. Ahol pedig "nem elvárt" eredményről tanúskodik a népakarat, azt valamilyen mondvacsinált okra hivatkozva gyorsan érvénytelenítik. Példát sajnos sokat lehetne felhozni, a teljesség igénye nélkül, a Lisszaboni szerződés átkényszerítésétől kezdve, a közvetlenül választott nemzeti kormányzatok szuverén döntéseinek megkérdőjelezésén és szankcionálásán át a közelmúlt romániai választásaiig bezárólag.
Brüsszel - a Green Deal politika részleteiben is megfogalmazott - álláspontja ugyanis némileg sarkítva az, hogy a pórnép ne utazzon nyaralni repülővel, hanem inkább kerékpárral menjen ki a közeli tóhoz, ne egyen húst, hanem váljon vegetáriánussá vagy egyen lisztkukacport, ha netán összespórolna egy autóra, akkor nagylelkűen megengedik, hogy dupla vagy triplaáron vegyen egy fűnyírómotoros legó-autót vagy egy villanyos dodzsemet, egyébként pedig álmából felkeltve is meggyőződéssel vallja: a háborút folytatni egyenlő a béke akarásával, a cenzúra tulajdonképpen a biztonságot szolgálja és persze legfőképpen, hogy a szolgaság igazából szabadság. Ismerős?
Svájcban a mostani népszavazáson a résztvevők 69,8 százaléka és összesítésben mind a 26 kanton mondott nemet erre, a a Green Deal politika további szigorítására, konkrétan arra, hogy a következő évtized során a 2018-as szint 10 százalékára csökkentsék az állítólag a klímaváltozásban komoly szerepet játszó gázok kibocsátását. A híressé vált mondás után szabadon: kis lépés Svájcban, de nagy lépés a józan ész szempontjából. A voksolás eredménye a berni székhelyű GFS kutatóintézet a swissinfo.ch portálnak nyilatkozó szakértője szerint egyértelműen megmutatta: a radikális zöld politika csak baloldal körében népszerű, ám a társadalom széles rétegei nem támogatják ezeket a drasztikus megszorításokat. Hoppá, micsoda újdonság!
Kétségtelen, hogy Svájcot - akárcsak sok más országot - jelenleg kötik a párizsi klímaegyezmény keretében megfogalmazott célok, beleértve a "zéró-kibocsátás" 2050-re való elérését, ami inkább a groteszk humor birodalmába tartozik. Ha a jelenlegi technológiai lehetőségeket nézzük, ennek a megvalósítása gyakorlatilag visszavetné Európát a kőkorszaki energiafogyasztás szintjére. Csakhogy míg őseink fával fűthettek, addig a jövőbeli generációk számára ez valószínűleg már nemcsak elképzelhetetlen, hanem tilos is lesz.