Természetesen! Íme egy egyedi szöveg a témáról: **Szele Tamás: Kína és a pragmatizmus** Kína, mint a világ egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő országa, számos filozófiai és politikai irányzat hatását magán viseli. A pragmatizmus, amely a csele
A nyugat-európai emberek számára kihívást jelent Kína, Ukrajna és Oroszország bonyolult kapcsolatrendszerének megértése, míg a balkániak esetében ez valamivel egyszerűbb. A Balkán történelme alatt, amikor a török uralom dominált, elterjedt az a mentalitás, amely szerint "azt mondunk, amit akarnak, és azt teszünk, amit mi szeretnénk". Ez a hozzáállás párhuzamba állítható Peking és Moszkva politikai játékaival is.
A két főváros, a különböző megállapodások értelmében, egymás legszorosabb szövetségeseiként, sőt, talán még házastársként is léteznek a képzelet szintjén. A valóságban azonban Kína Ukrajna legfőbb hadiszállítója, ami új dimenzióba helyezi a helyzetet. Igaz, hogy Kijev védekezését Moszkva ellen nem támogatja ingyen, de ez mindenképpen árnyalja az események összképét. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy a drónok és alkatrészek kereskedelmének arányainak módosításával Peking könnyedén befolyásolhatná a háború kimenetelét bármelyik fél javára. Most pedig nézzük meg, mit állít erről Alekszej Csigadajev sinológus a Riddle: Russia hasábjain.
Az ukrán vezetés folyamatos kritikája ellenére Kína továbbra is Ukrajna egyik legfontosabb drónszállítója. A harctéren az ukrán hadsereg aktívan használja a kereskedelmi forgalomban kapható kínai drónokat felderítésre és orosz állások elleni támadásokra. Ugyanakkor Kijev és Peking hivatalos kapcsolata mély válságban van: Kína demonstratív módon távol tartja magát a háborútól, míg az ukrán diplomácia nyilvánosan elítéli ezt az álláspontot.
Az ilyen ellentmondások, amelyek a nyíltan kínaiellenes politikai retorika és a kínai alkatrészek iránti kritikus függőség között húzódnak, komoly feszültséget generálnak az együttműködés terén. Jelenleg a politikai közeledés lehetősége nem tűnik reálisnak. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok folyamatosan fejlődnek és erősödnek.
A 2022-es évben a Kínából származó drónellátás dinamikus növekedésnek indult, ami új dimenziókat nyitott a légi technológia piacán. A globális kereslet növekedése, valamint a drónok sokfélesége és alkalmazási lehetőségei hozzájárultak ahhoz, hogy a kínai gyártók kiemelkedő szereplőkké váljanak a nemzetközi piacon. A drónok nem csupán a szórakoztatás terén, hanem az ipari, mezőgazdasági és logisztikai szektorokban is egyre nagyobb szerepet kapnak, így a kínai gyártók innovációi és versenyképes árazása jelentős hatást gyakorol a globális trendekre.
A teljes körű háború első hónapjaiban az ukrán hadsereg súlyos drónhiánnyal küzdött. A frontvonal igényeit részben civil drónokkal igyekeztek kielégíteni, amelyek többsége a DJI, a kínai gyártó, termékeiből állt. A DJI a kereskedelmi drónok piacának vezető szereplője, és a kompakt Mavic és Phantom modellek rendkívül kedvező árukkal, egyszerű kezelhetőségükkel és könnyű hozzáférhetőségükkel hamar népszerűvé váltak az ukrán erők körében. 2023 októberében Denys Shmyhal, Ukrajna akkori miniszterelnöke bejelentette, hogy az ország akár a világ DJI Mavic gyártásának 60%-át is hajlandó lenne megvásárolni. Az ukrán Védelmi Minisztérium azonban nem részletezte, hogy a miniszterelnök nyilatkozatai hivatalos állami beszerzési programra vagy alternatív ellátási csatornákra vonatkoztak-e.
A kínai fél reakciója figyelemre méltó volt, hiszen a későbbiekben is többször megismétlődött. A DJI képviselője a Defense Newsnak így fogalmazott: "Teljesen váratlanul ért minket az ukrán miniszterelnök nyilatkozata, mivel ő nem rendelkezik betekintéssel a DJI gyártási folyamataiba. E kijelentésnek semmi köze a valósághoz, és teljes mértékben félrevezető a DJI termékeinek ukrajnai felhasználásával kapcsolatban. Az állítás nem tükrözi a tényeket, és teljesen téves információkat sugall a termékeink alkalmazásáról Ukrajnában." A vállalat szóvivője hangsúlyozta, hogy minden DJI-forgalmazó és viszonteladó szerződésben kötelezte magát arra, hogy rendszeresen megerősíti a harci célokra való forgalmazás tilalmának betartását, ellenkező esetben veszélyezteti üzleti kapcsolatát a céggel.
2022-ben Ukrajna kínai drón-vásárlása kaotikus volt: sürgősen, nagy mennyiségben és különböző csatornákon keresztül történt, beleértve a kínai e-kereskedelmi platformokon történő közvetlen beszerzéseket is. 2023 elejére Ukrajna harmadik országokon keresztül rendszeres drónellátási útvonalakat hozott létre. Az ukrán vámstatisztikák alapján csak 2023 első hat hónapjában több millió kínai pilóta nélküli légi jármű és alkatrész érkezett Ukrajnába - főként európai közvetítőkön keresztül. A szállítmányok drónokat és azok működéséhez szükséges alkatrészeket (akkumulátorokat, kamerákat, motorokat) is tartalmaztak. Az ukrán erők széles körben használják a népszerű modelleket, mint a DJI Mavic, Matrice és Autel - a tüzérségi tűz korrekciójától a gránát ledobásával járó csapásmérő küldetésekig. A Royal United Services Institute (RUSI) becslései szerint 2023 májusában Ukrajna havonta több száz ilyen drónt vesztett el az orosz légvédelem és elektronikus hadviselés miatt, ami új szállítmányok folyamatos beszerzését tette szükségessé. Ilyen körülmények között a kínai drónok fogyóeszközzé váltak, és az ukrán ellenállás fenntarthatósága részben attól függött, hogy képesek voltak-e pótolni ezeket a veszteségeket.
Az import folyamata jelentős egyszerűsítése érdekében 2023 februárjában Volodimir Zelenszkij elnök jóváhagyta a 8360. és 8361. számú törvényeket. Ezek a jogszabályok mentesítik a helikopterek, hőkamerák, éjjellátó eszközök és rádiók behozatalát az áfa és vám terhei alól. Január elején a kormány szintén lépéseket tett a pilóta nélküli légi járművek importjának megkönnyítése érdekében, lehetővé téve, hogy azokat a fuvarozók által készített papíralapú vagy elektronikus nyilatkozatok alapján hozzák be. Továbbá, eltörölték a garancialevelek benyújtásának kötelezettségét, és megszüntették a nem tarifális szabályozásokat. 2025 júniusában Zelenszkij újabb törvényjavaslatokat írt alá, amelyek a hadiállapot időszakában szintén eltörölték az áfát és az importvámokat a drónokhoz szükséges anyagokra, alkatrészekre, berendezésekre és szerelvényekre vonatkozóan.
A szállítmányok összegzése alapján figyelemre méltó, hogy 2022-ben Ukrajna mindössze 0,25 kg súlyú kis drónokat importált, összesen 530 030 darabot, ami 26,5 millió dolláros értéket képviselt. Ezt követően 2023-ban drámai változások történtek: az import mennyisége több mint húszszorosára emelkedett, és a termékpaletta is szélesebb lett. Ekkor 190 780 drón érkezett, összesen 705,7 millió dollár értékben, köztük 175 210 darab (91,8%) a 0,25-7 kg-os súlycsoportból. A 2024-es évre vonatkozóan is megfigyelhető, hogy a 0,25-7 kg-os drónok továbbra is domináltak, a teljes import 95,7%-át képviselve: 622 200 egységből 595 570 ebbe a kategóriába tartozott, és az értékük elérte az 1,286 milliárd dollárt. Kiemelendő, hogy 2022 és 2025 között Kína a pilóta nélküli légi járművek Ukrajnába irányuló importjának több mint 90%-át biztosította.
A drónszállítások jövője 2025-re izgalmas új lehetőségeket kínál. A technológia fejlődésével a drónok egyre inkább megbízhatóbbá és hatékonyabbá válnak, lehetővé téve, hogy gyorsan és egyszerűen juttassunk el csomagokat a címzettekhez. A városi környezetben történő alkalmazásuk különösen ígéretes, hiszen a forgalmi dugók elkerülésével jelentősen csökkenthetjük a szállítási időt. Ezen kívül a fenntarthatóság is kulcsszerepet játszik a drónszállítások jövőjében. A legtöbb új modell elektromos hajtással rendelkezik, ami csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és hozzájárul a környezet védelméhez. A helyi termelők és kisvállalkozások számára új lehetőségeket teremt a gyorsabb és hatékonyabb termékforgalmazás. A drónszállítások elterjedésével azonban nemcsak a logisztikai ipar változik meg, hanem a fogyasztói szokások is. Az emberek egyre inkább elvárják, hogy a megrendelt termékek szinte azonnal a rendelkezésükre álljanak, ami új kihívásokat jelent a kereskedők számára. Összességében 2025-re a drónszállítások nem csupán egy új szállítási módot jelentenek, hanem egy olyan innovatív megoldást, amely átalakítja a kereskedelem és a logisztika világát. A jövőben ezek a légies segítők egyre inkább a mindennapjaink részévé válnak.
A Kommerszant Ukraine hírei alapján 2025 első felében Ukrajna 725 millió dollár értékben vásárolt kínai drónokat. Az ukrán állami vámhatóság statisztikái azt mutatják, hogy 2024 első feléhez viszonyítva a Kínából Ukrajnába érkező drónok értéke 34,3%-kal, míg a fizikai mennyiségük 46,1%-kal emelkedett.
A "Szlovo i Dilo" portál által közölt információk alapján 2025 januárja és júliusa között Ukrajna 352 530 drónt importált, amelynek összértéke 1,056 milliárd dollárra rúgott. E drónok közül 341 840, azaz a teljes mennyiség 97%-a 0,25-7 kg közötti súlyú volt. Ezek a légijárművek elsősorban videofelvételek készítésére szolgáló multikopterek formájában érkeztek.
2025. május 27-én Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy Kína felfüggesztette a DJI Mavic drónok Ukrajnába történő szállítását, miközben a szállításokat Oroszország felé növelte. Egy magas rangú európai tisztviselő, aki névtelenséget kérve nyilatkozott, megerősítette ezt az információt. Ráadásul hírek szerint Kína csökkentette a drónok alkatrészeinek exportját a nyugati országokba is. Azonban a 2025. szeptember végére vonatkozó hivatalos statisztikák eddig még nem tükrözik ezeket a fejleményeket.
Üzlet és politika: Külön úton járva Az üzleti világ és a politikai szféra gyakran külön utakon halad, mégis elkerülhetetlenül érintkeznek egymással. Míg az üzleti döntések a profit maximalizálására és a versenyképesség növelésére összpontosítanak, a politikai döntések általában a közérdek és a társadalmi jólét szempontjait helyezik előtérbe. Az üzlet számára a hatékonyság és a gyors döntéshozatal kulcsfontosságú, míg a politika gyakran lassabb és körülményesebb, hiszen a közvélemény és a választói akarat is befolyásolja. Ennek ellenére a két terület közötti kölcsönhatás elkerülhetetlen: például a gazdasági szabályozások és a politikai döntések nagymértékben hatással vannak egymásra. Bár az üzlet és a politika külön pályán mozoghat, a határok elmosódnak, amikor az érdekek találkoznak, és a társadalmi felelősségvállalás egyre nagyobb szerepet kap a vállalatok stratégiáiban. Az üzleti vezetőknek nemcsak a gazdasági helyzetet, hanem a politikai és társadalmi környezetet is figyelembe kell venniük ahhoz, hogy sikeresek legyenek. Ez a dinamikus kapcsolat folyamatosan formálja a jövőnket, és új kihívások elé állít minket, amelyekre mind az üzleti, mind a politikai szférának reagálnia kell. Az együttműködés és a párbeszéd kulcsfontosságú ahhoz, hogy mindkét terület a társadalom javára fejlődjön.
Kína továbbra is dominálja Ukrajna importpiacát, hiszen 2023-ban a teljes import volumene 63,5 milliárd dollárra rúgott, melyből 10,4 milliárd dollár Kínából érkezett. Az előrejelzések szerint 2024-ben az import összértéke 70,7 milliárd dollárra növekszik, míg Kína részesedése 14,4 milliárd dollárra emelkedik. Fontos megjegyezni, hogy az ukrán vámhatóság adatai és a kínai Általános Vámigazgatási Hivatal (GACC) statisztikái között jelentős eltérések mutatkoznak. A kínai források szerint az Ukrajnába irányuló export 2023-ban mindössze 2,78 milliárd dollár, míg 2024-re 3,7 milliárd dollárra nőtt. 2025 első nyolc hónapjában Ukrajna összesen 52,6 milliárd dollár értékű árut importált, amelyből 11,6 milliárd dollár Kínából származott. Ez az arány messze felülmúlja a második és harmadik helyezett kereskedelmi partnerek, Lengyelország (5 milliárd dollár) és Németország (4,2 milliárd dollár) importját.
Az ukrán és a kínai importstatisztikák közötti eltérések a módszertani és könyvelési gyakorlatok eltérőségeiből adódnak. Az ukrán vámhatóság rögzíti az áruk származási országát, még akkor is, ha az adott szállítmány először más országokba, például Lengyelországba, Németországba vagy Törökországba érkezett, és onnan került Ukrajnába. Számukra ez a szállítmány Kínából érkező importnak számít, míg a kínai statisztikákban az ilyen áruk közvetítő országba irányuló exportként jelennek meg. A költségszámítási módszerek eltérése is jelentős hatással bír. Ezen felül az áruosztályozás sajátosságai is befolyásolják az adatokat. Például a drónalkatrészek vagy a kettős felhasználású elektronikai eszközök a kínai jelentésekben különböző kódok alatt szerepelhetnek, és nem minősülnek készterméknek, míg Ukrajnában ezeket Kínából származó importként könyvelik el. Az adatok hiányosságának fő oka az, hogy sok szállítmány kerülőutakon érkezik. Így a vámhatósági adatok közötti eltérések alapján megbecsülhető az Ukrajnába irányuló "szürke" import mértéke is.
De hogyan illeszkednek ezek az erős gazdasági kapcsolatok a politikai párbeszéd szinte teljes befagyasztásához?
Jelenleg Kína és Ukrajna lényegében párhuzamos univerzumban létezik. A kínai diplomácia elsősorban a globális nagyhatalmakkal – mint az Egyesült Államok, az EU és Oroszország – való együttműködésre összpontosít, Ukrajnát pedig csupán a Nyugattal való feszültségkeresés részeként kezeli, figyelmen kívül hagyva, hogy az ország független befolyásoló tényező lehetne a kínai érdekek szempontjából. Ezzel szemben Ukrajna vezetése határozott és éles kritikát fogalmaz meg Peking felé. Volodimir Zelenszkij kifejtette, hogy "Ukrajnának nincsenek szoros kapcsolatai Kínával, mivel Kína ezt nem kívánja". Kijev több alkalommal is próbálta felhívni Peking figyelmét, meghívta Hszi Csin-pinget a "béketerv" megvitatására, és egy Ukrajnával foglalkozó nemzetközi csúcstalálkozó megszervezésére is tett javaslatot. Azonban ezek a taktikák, amelyek demokratikus országok esetében sikeresek lehetnek, az autoriter Kínával szemben nem bizonyulnak hatékonynak.
A helyzet igencsak ellentmondásosnak tűnik: az élénk kereskedelmi tevékenység, amelybe bele tartozik az ukrán hadsereg számára létfontosságú kínai drónok és elektronikai berendezések szállítása, éles ellentétben áll a politikai kapcsolatok minimális szintjével és a kölcsönös bizalom teljes hiányával. E paradoxon hátterében részben a globális politikai környezet áll. Peking igyekszik elkerülni Moszkvával való viszonyának megromlását, és Ukrajnát az Egyesült Államokkal való feszültség szempontjából szemléli. Kijev viszont a Nyugathoz való szorosabb kötődést keresi, és nem hajlandó lényeges engedményeket tenni egy esetleges kínai támogatásért cserébe. Ennek következtében mindkét fél megtartja a meglévő állapotot, folytatja a gazdasági együttműködést (a tehetetlenség és a kölcsönös előnyök miatt), de távol tartja magát a politikai közeledéstől.
Ahhoz, hogy jobban megértsük Kína számára mennyire lényeges a helyzet "lokális" szintű feltérképezése a kínai üzleti érdekek képviselete érdekében, érdemes figyelemmel kísérni Ma Shengkun, Kína új ukrajnai nagykövetének legutóbbi találkozóit. 2024 decemberétől kezdődően a nagykövet találkozott Ukrajna agrár- és élelmiszerügyi miniszterével, Vitalij Koval-lal (aki 2025 júliusában távozott a posztjáról), az Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, Gennagyij Csizzikovval, az Ukrajnai Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Állami Szolgálat vezetőjével, Szerhij Tkacsukkal, a gazdasági miniszterrel, Julija Szviridenko miniszterrel (aki 2025. január 14-től állt a tárca élén, majd júliusban miniszterelnök lett), valamint Kijev polgármesterével, Vitali Klicskóval is. Ezen kívül a nagykövet különböző ukrán megyékbe is ellátogatott, például Vinnyicába, Kárpátaljára és Cserkasziba.
Különleges helyzet bontakozik ki: az ukrán üzleti élet és bizonyos területek számára a Kínával való gazdasági együttműködés ígéretes és indokolt lehetőségeket kínál. Ez nem csupán a mezőgazdasági termékek Kínába irányuló exportjára vonatkozik, hanem a kínai befektetések vonzását is célul tűzi ki. Mindazonáltal, ezek a kezdeményezések nem találják meg a szükséges támogatást a központi politikai vezetés részéről.
A semlegesség fogalma sokszor csak egy elvont eszme, amelyet papíron könnyű hangoztatni, de a valóságban sokkal bonyolultabb. Az elméleti síkon a semlegesség azt jelenti, hogy egy személy, szervezet vagy állam nem foglal állást egyik oldal mellett sem, és igyekszik megőrizni a pártatlanságot. Azonban a gyakorlatban ez a koncepció gyakran ütközik a valós politikai, társadalmi és gazdasági érdekekkel. A valódi semlegesség megvalósítása sokszor kihívások elé állít minket. A döntések, amelyeket hozunk, a környezetünkből, a kultúránkból és a múltunkból erednek, és ezek befolyásolják a semlegesnek tűnő választásainkat is. A papíron megfogalmazott semlegesség tehát gyakran csak egy idealizált kép, amely elmosódik a valóságos interakciók során. Ahhoz, hogy a semlegesség valóban megvalósulhasson, szükség van arra, hogy tudatosan törekedjünk a pártatlanságra, és folyamatosan reflektáljunk saját előítéleteinkre és elfogultságainkra. Csak így érhetjük el, hogy a semlegesség ne csupán egy elméleti konstrukció maradjon, hanem valóban érvényesüljön a mindennapi életünkben.
Hogyan lehet, hogy Kína, amelyet Kijev lényegében "Oroszország szövetségesének" tekint, fokozza a drónok, alkatrészek, járművek és elektronikai eszközök szállítását Ukrajnába? És miért nem képes Oroszország ezt megakadályozni?
A kínai drónok importja Peking hivatalos nyilatkozata ellenére folyik, amely hivatalosan megtiltja a pilóta nélküli légi járművek közvetlen értékesítését a konfliktusban álló felek számára. 2022 tavaszán a DJI bejelentette, hogy leállítja termékeinek szállítását Oroszországba és Ukrajnába. Azonban a valóságban ez a tilalom könnyedén megkerülhető: több kereskedő és önkéntes alap drónokat vásárol harmadik országokban, majd ezeket a frontra juttatja.
2023 nyarán Kína szigorította az exportellenőrzést, és engedélyezési korlátozásokat vezetett be a 30 km-nél nagyobb repülési hatótávolságú és 7 kg-nál nagyobb teherbírású drónok exportjára. 2024. szeptember 1-jétől ezeket a korlátozásokat kiterjesztették az összes dróntípusra és azok kulcsfontosságú alkatrészeire (vezérlők, motorok, navigációs kamerák), amelyeket Oroszországba és Ukrajnába szállítanak. Ezeket az intézkedéseket azzal az ürüggyel hirdették meg, hogy megakadályozzák a kínai pilóta nélküli légi járművek harci műveletekben való felhasználását. A DJI széles körű jelenléte a frontvonalakon azonban azt mutatja, hogy Kína szankciói korlátozott hatással bírnak.
Lehetséges, hogy Oroszország titkon kifejezte aggodalmát a kínai gyártmányú drónok Ukrajnába történő szállítása miatt? Igen, elképzelhető, hogy folytak ilyen tárgyalások, de a közvetítők hálózata mindig lehetőséget biztosít a drónok beszerzésére. A leghatékonyabb korlátozó intézkedés ebben a helyzetben az lenne, ha Kína politikai vezetése arra kötelezné a dróngyártókat, hogy figyelemmel kísérjék a végfelhasználókat. Úgy tűnik, Peking vagy figyelmen kívül hagyta Moszkva ilyen irányú kérését, vagy arra hivatkozott, hogy a végfelhasználók nyomon követése lehetetlen feladat (ami valóban nem csekély kihívás). Ennek következtében az Oroszország és Kína között hangoztatott "örök barátság" nem talál valódi tükröződést a kínai "szövetséges" tetteiben.
Ironikus módon Peking, miközben a semlegességét hirdeti, valójában kulcsszereplője a katonai játszmának. A technológiai láncok irányításával képes befolyásolni a háborúzó felek katonai képességeit. Kína jelentős hatással lehet az erőviszonyokra, hiszen ha drasztikusan korlátozza a drónok és alkatrészek exportját Ukrajnába, Oroszországba, vagy akár mindkét ország irányába, akkor alapvetően formálhatja a konfliktus menetét.
A kapcsolatok jövője: pragmatizmus vagy konfliktus? A modern társadalmakban a kapcsolatok dinamikája folyamatosan változik, és a jövőbeli irányvonalak között két markáns lehetőség bontakozik ki: a pragmatizmus és a konfrontáció. Míg a pragmatikus megközelítés az együttműködésre, kompromisszumra és a közös célok keresésére összpontosít, addig a konfrontatív hozzáállás a feszültségekre, ellentétekre és az érdekek érvényesítésére helyezi a hangsúlyt. Egy világban, ahol a globális kihívások – mint a klímaváltozás, a gazdasági egyenlőtlenségek és a politikai polarizáció – napról napra égetőbbé válnak, a pragmatizmus lehet a kulcs a sikeres együttműködéshez. Az emberek közötti párbeszéd, a nyitottság és a közös megoldások keresése segíthet áthidalni a nézeteltéréseket, és erősítheti az összetartozás érzését. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a konfrontáció lehetőségét sem. A határok feszegetése, a konfliktusok vállalása és a saját álláspontunk védelme sok esetben elengedhetetlen lehet, hogy megőrizzük identitásunkat és érdekeinket. A kérdés tehát az, hogy a jövőben melyik irányba mozdulunk el: a pragmatikus együttműködés felé, vagy a feszültségek és ellentétek erősödése felé. A választásunk nem csupán egyéni döntés, hanem a társadalmi normák, értékek és a közösségi tudat tükröződése is. Az, hogy hogyan formáljuk a kapcsolatok jövőjét, végső soron rajtunk múlik.
Milyen irányt vehetnek Kína és Ukrajna kapcsolatai a hosszan elhúzódó háború során? A közeljövőben nem valószínű, hogy alapvető változások következnek be. Peking továbbra is kettős stratégiát követ, megőrizve a távolságot Kijev irányába, mivel igyekszik elkerülni a nyílt konfrontációt Oroszországgal. Kína közvetlen katonai támogatása Oroszország számára, amely párhuzamba állítható az EU és az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott segítségével, nem várható, hiszen ez súlyosan veszélyeztetné Peking kapcsolatait Európával, és másodlagos amerikai szankciókat is vonhatna maga után. Kína számára kulcsfontosságú, hogy gazdasági kapcsolatait ne csak Oroszországgal, hanem globális szinten is megőrizze, ezért ügyesen fog egyensúlyozni, és elkerüli a közvetlen fegyverszállítást, amely a "vörös vonalát" jelentené.
A Kreml nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek révén Pekinget nyílt beavatkozásra ösztönözhetné az orosz-ukrán konfliktusban. Kína, mint gazdasági szuperhatalom, elsősorban saját érdekeit helyezi előtérbe, amelyek nem mindig harmonizálnak Oroszország céljaival. A két nemzet közötti stratégiai együttműködés nem ideológiai alapokon nyugszik, hanem pragmatikus szempontok mentén formálódik. A gazdasági, külpolitikai vagy stratégiai környezet bármilyen változása rávilágíthat arra, hogy Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping "barátságának" mennyire vannak határai. Moszkva számára Kína már most is kulcsszerepet játszik, mint közvetett partner, aki alkatrészeket és technológiát biztosít, azonban a Kreml ennél többre nem számíthat.
Ukrajna számára kulcsfontosságú kérdés, hogy a háború lezárulta után miként alakíthatja ki a kapcsolatokat Kínával. Amennyiben Kijev gyors gazdasági növekedésre és új befektetésekre számít, azt nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a világ második legnagyobb piacát. A háború utáni újjáépítéshez jelentős erőforrásokra, korszerű technológiákra és átfogó infrastrukturális projektekre lesz szüksége, ahol Kína mint globális gazdasági hatalom nélkülözhetetlen partner lehet. A kínai vállalatok már most is fokozott érdeklődést mutatnak az ukrán nyersanyagok és a mezőgazdasági szektor iránt, ami új lehetőségeket nyithat meg a két ország között.
A háború előtt egyes kínai befektetők komoly lépéseket tettek az ukrán repülőgép-hajtómű gyártó, a Motor Sich felvásárlására, ám 2021 márciusában Volodimir Zelenszkij elnök életbe léptette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSDC) határozatát, amely a vállalat állami kézbe vételét célozta. A konfliktus utáni időszakban azonban az ilyen típusú projektek újra napirendre kerülhetnek. A kulcskérdés az, hogy vajon mindkét fél részéről meglesz-e a politikai hajlandóság a megvalósításukhoz.
A háború kimenetele és a globális helyzet dinamikája kulcsszerepet játszik a jövő alakulásában. Amennyiben Ukrajna megőrzi szuverenitását és továbbra is törekszik az európai integrációra, úgy elkerülhetetlen, hogy részévé váljon a nyugati szövetségi rendszernek, és jelentős logisztikai csomóponttá lépjen elő a Kínából az európai piacok felé vezető kereskedelmi útvonalon. E körülmények között a Pekinggel való együttműködés valószínűleg csupán kereskedelmi kapcsolatokra korlátozódik, anélkül, hogy valódi stratégiai partnerség alakulna ki. A nyugati országok gazdasági kapcsolataikat Kínával továbbra is fenntartják, és Ukrajna is várhatóan hasonló pragmatikus megközelítést fog alkalmazni a nemzetközi színtéren.
Kína stratégiája világosan érthető: számára az üzlet az elsődleges szempont. Nem kívánja, hogy Oroszország túlzottan megerősödjön, hiszen sokkal előnyösebb számára, ha Moszkva gyengül és eladósodik a folyamatban lévő konfliktus során. A háború végén pedig a számlát valószínűleg nem kímélik majd. Az orosz gazdaság jelentős része már most is kínai kezekben van, és a háború utáni maradékot is várhatóan megszerzik. Addig pedig folytatják a kereskedelmet a megbízhatóan és pontosan fizető Ukrajnával.
