Tehetünk valamit? – Az extrém hőség súlyos veszélyt jelenthet Európa lakóira, milliók életét fenyegetve | nuus.hu

Brutális lehetőségre figyelmeztettek a kutatók: az extrém hőség Európában több millió embert pusztíthat el. A század végére tarolhatnak a szélsőséges hőmérsékletek.

Egy új kutatás riasztóan figyelmeztet arra, hogy az extrém hőséghullámok akár milliók életét is veszélyeztethetik Európában.

A szakértők figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges hőmérsékletek, különösen a megnövekedett hőség, Európában várhatóan 2,3 millió ember életét követelhetik a század végére. Ez a drámai helyzet elkerülhető lenne, ha a országok hatékonyabban csökkentenék a szén-dioxid kibocsátást, és alkalmazkodnának a fokozódó hőmérsékleti viszonyokhoz.

Jelenleg nem a szélsőséges hőség a legnagyobb veszélyforrás.

A mai napig a hideg időjárás több életet követel Európában, mint az extrém hőség. A London School of Hygiene and Tropical Medicine kutatói azonban különböző klímaszimulációs forgatókönyveket alkalmaztak, hogy részletesen elemezzék 854 város halálozási statisztikáit.

Megfigyelték, hogy a hideg időjárás következtében bekövetkező halálesetek száma fokozatosan csökken, azonban a hőhullámok gyorsan dominálni kezdhetnek a jövőben.

Képesek leszünk megbirkózni az elviselhetetlen forrósággal?

Az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásának mérséklése nem mutatkozik jelentős eredménynek, és az olyan viszonylag egyszerű alkalmazkodási intézkedések, mint például a légkondicionálók és hűtőközpontok használata, drámai emelkedést hozhatnak Olaszországban, Dél-Spanyolországban és Görögországban az éghajlatváltozás következtében bekövetkező hőhalálok számában.

A hőség hatásai - az emberi test nem képes ilyen körülményekhez igazodni A szélsőséges hőmérsékletek komoly kihívást jelentenek az emberi szervezet számára. Az extrém hőség hatására a testünk nehezen tudja fenntartani a normál működését, ami különböző egészségügyi problémákhoz vezethet. A hőmérséklet-emelkedés következtében fokozódik a verejtékezés, a szívverés felgyorsul, és a test energiafelhasználása is megváltozik. Ezek a változások sok esetben nem elegendőek ahhoz, hogy megbirkózzunk a forrósággal, különösen, ha a hőmérséklet huzamosabb ideig magas. A hőség következményeként kialakuló dehidratáció, hőguta vagy hőkimerülés komoly veszélyt jelenthet, így fontos, hogy figyeljünk a testünk jelzéseire, és megfelelő intézkedéseket tegyünk a hőség ellen.

A másik oldalon Skandinávia és az Egyesült Királyság területe található, ahol várhatóan csökkenni fog a hőmérséklethez köthető halálesetek száma. Ennek fő oka a mérsékelt hideg időjárás, amit a Nature Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány is megerősített.

Még a legoptimistább forgatókönyvek esetén is - amellett, hogy a szén, az olaj és a gáz szén-dioxid-kibocsátásának meredeken csökken és erőteljes lesz az alkalmazkodás - a hőmérséklettel összefüggő halálozások nettó növekedése tapasztalható a világ felmelegedésével - hívta fel a figyelmet Pierre Masselot, a tanulmány vezető szerzője, környezeti epidemiológus és statisztikus.

Északon a hideg miatt elhunyt emberek számának csökkenése azokon a helyeken jelentkezik, amelyek nem annyira lakottak, mint a délebbre eső helyek - utóbbiban a hőség fájó betörésére lehet számítani - jegyezte meg a szakember.

A Földközi-tenger igazi éghajlati forrópontként funkcionál, hiszen itt a hőmérséklet emelkedése jóval gyorsabb, mint a bolygó más területein. Málta pedig ennek a forrongó régiónak a szívében helyezkedik el.

„Tedd különlegessé a szövegedet!” – mondta Masselot.

A tanulmány előrejelzése alapján Máltán a hőmérséklet emelkedésével összefüggésben a halálozási arány várhatóan 269 fővel nő majd 100 ezer lakosra vetítve a század végére.

Ezzel szemben Írországban enyhén csökken majd, 100 ezer fő esetén 15-re.

Általánosságban elmondható, hogy a gazdagabb Nyugat-Európa jobban jár, mint Kelet-Európa - tette hozzá a szakember.

A halálozási statisztikák továbbra is aggasztóan magasak.

Az utóbbi évek során számos hőhullám sújtotta Európát, amelyek következtében több ezer ember vesztette életét. Különösen emlékezetes volt a 2003-as esemény, amely körülbelül 70 ezer halálesetet eredményezett, ezzel a legtragikusabbnak számítva a kontinens történetében.

A Földközi-tenger partján elhelyezkedő nagyvárosok, ahol sűrűn laknak emberek, a közeljövőben számos halálesettel nézhetnek szembe.

A kutatás eredményei alapján a legrosszabb forgatókönyv szerint Barcelonában akár 250 ezerrel is megnövekedhet a halálesetek száma az extrém hőség következtében, míg Róma és Nápoly esetében ez a szám körülbelül 150 ezerre rúghat.

A Masselot csapata alaposan elemezte, hogy mi történne egy olyan forgatókönyv keretein belül, ahol a szénszennyezés kissé romlik a jelenlegi tendenciáknál, és nem történik különösebb alkalmazkodás a hőmérséklet-emelkedéshez.

Az éghajlatváltozás következtében több mint 5,8 millió esetben regisztráltak túlzott hőmérséklet miatti halálozást, míg a hideg időjárás okozta halálesetek száma körülbelül 3,5 millióval alacsonyabb volt.

A kutatók megállapították, hogy Európa, amely régi lakásállománnyal és korlátozott légkondicionáló használattal rendelkezik, jelentős alkalmazkodási lépésekre szorul az extrém hőmérsékletek kezelésében.

Így például a központokban levegő, több zöldfelület és hűtőközpontok kellenek, hogy a kontinens csökkentse az előrejelzett halálozási arányokat „Tedd különlegessé a szövegedet!” – mondta Masselot.

Megjegyezte, hogy Észak-Amerikában valószínűleg nem lesz olyan intenzív a fenti tendencia.