A Szamos folyót súlyosan veszélyezteti az illegális sóderbányászat, amely nemcsak a környezeti egyensúlyt rombolja, hanem a vízi ökoszisztémát is súlyosan károsítja.
A Transtelex tudósítása alapján egy 360 méter hosszú sziget tűnt el, miután a cég, amely mederkotrásra kapott engedélyt, megkezdte a munkálatokat.
A Szamos romániai szakaszán folyó illegális sóderbányászat hatásainak vizsgálata nem egyszerű feladat, és komoly kihívásokkal jár – derül ki a Transtelex cikkéből. Azok, akik e problémát szeretnék alaposan feltárni, bizony nem könnyű helyzetben találják magukat.
Az erdélyi hírportál szakszerűen foglalkozik a hivatalos akadályokkal is. A cikk alapján, amikor a regionális vízügyi hatóságtól és a környezetvédelmi ügynökségtől megkérdezték a legálisan üzemelő kitermelőállomások helyszíneit és a szükséges engedélyeket, egy meglehetősen kiábrándító választ kaptak, amely nem volt éppen bőséges információkban.
"Mivel az adatokat rossz minőségben, pdf-formátumban kaptam, így sajnos nem tudtam egyszerű másolással dolgozni. Minden egyes koordinátát külön-külön be kellett gépelnem egy térképkészítő programba. Az általuk használt vetületi rendszerből át kellett alakítanom a koordinátákat egy másik rendszerbe, majd az így kapott pontokat egy harmadik programban összekötöttem. Végül sikerült térképen megjelenítenem az engedélyezett területeket" - mesélte Fülöp Tihamér, emlőskutató, aki korábban sok időt szentelt térképkészítésnek. Az első hatósági adatokból készült térkép elkészítése majdnem egy teljes napját vette igénybe.
Előfordult, hogy egyes megyei hatóságok egyáltalán nem reagáltak, még csak egy válasz sem érkezett tőlük.
A Transtelex csapata alaposan feltérképezte a bányászati vállalatok vízlefolyásait, és ahol zavaros vízfolyásokat észleltek, azonnal értesítették a vízügyi hatóságokat. A hatóság a bejelentést megalapozottnak találta, és ellenőrzéseket végeztek a cégeknél. Figyelmeztették őket, hogy sürgősen végezzenek el takarítást az ülepítő medencéikben, és tisztítsák meg a kavicsmosás során keletkezett vizet, mielőtt az visszakerülne a folyóba. A hírportál megfigyelései alapján azonban akadt olyan vállalat is, amely figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetést, és így hulladék került a vízbe.
Egy Szatmár megyei helyszínen, ahol a kitermelőtelepről származó földet a gyurgyalagok és partifecskék által lakott folyóparton terítették el, Natura 2000-es területen, a hírportál is panaszt emelt. A vízügyi hatóság és a környezetvédelmi őrszolgálat azonban úgy vélték, hogy a jelenség csupán a természetes talajerózió következménye.
A Cikói-szoros bejáratánál egy cég, amelynek engedélye volt mederkotrásra, négy év alatt egy lenyűgöző, 360 méter hosszú és 53 méter széles szigetet alakított ki.
A hírportál légi felvételekkel támasztotta alá, hogy egy ismeretlen személy az engedélyezett terület határain túl kezdett ásni. A hatóság reagálása azonban azt mutatta, hogy a bejelentés ellenére lépéseket csak akkor tudnának tenni, ha sikerülne azonosítani a cselekvőt.
Egy másik helyszínen a portál felfedte az illegális kitermelési tevékenységet. A hatóságokhoz fordultak, és a rendőrség azonnal feljelentést tett. A járőr a helyszínen találkozott a munkagép sofőrjével, valamint a cégtulajdonossal is tárgyalt. Az újságíró számára ígéretet tettek, hogy folyamatosan tájékoztatni fogják a legújabb fejleményekről.
A cikkben a következő történetet olvashatjuk: "Az illető felkeresett telefonon, és tájékoztatott arról, hogy a cégvezető elismerte, valóban olyan területen végeztek munkát, ahol nem rendelkeztek engedéllyel. Elmondta, hogy a vállalkozó ígéretet tett arra, hogy a jövőben nem fognak engedély nélküli helyen tevékenykedni. Úgy éreztem, hogy azt próbálja sugallni, talán érdemes lenne lemondanom a feljelentésről. Kértem, hogy írásban tájékoztasson az általa tett intézkedésekről, és megígérte, hogy három napon belül jelentkezik. Ám a megbeszélt időpontban nem hívott, írásban sem reagált, és a telefont sem vette fel. Később, több mint egy hónap elteltével, úgy döntöttem, hogy petíciót nyújtok be a Szatmár Megyei Rendőrfelügyelőséghez, amelyben tájékoztatást kértem az ügyben tett lépéseikről. Sajnos a törvény által megszabott harminc napos válaszadási határidő is eltelt, és semmiféle információt nem kaptam."
