Új korszakot nyitott a béremelés: a tanári pálya mostantól egyre csábítóbb választás.

A cikk megosztásához egyszerűen kattintson ide, vagy másolja ki ezt a linket, és küldje el emailben: https://demokrata.hu/magyarorszag/egyre-vonzobb-a-tanari-palya-1058139/

Szeptemberben körülbelül 90 ezer első osztályos diák lépett be az általános iskolai életbe. Érdekes megfigyelni, hogy ez a szám már évek óta stabilan ennyin mozog.

Az elmúlt húsz év során a születések száma viszonylag állandónak mondható, ami az iskolák létszámának stabilitásában is megmutatkozott. Azonban a jelenlegi adatok alapján várható, hogy az elsősök száma 2029-re és 2030-ra csökkenni fog, ami összefüggésben áll a 2023-as és 2024-es években tapasztalt születésszámok mérséklődésével.

- Tanévkezdéskor jó ideje visszatérő téma, hogy van-e elég pedagógus a magyar köznevelési rendszerben. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024-es helyzetértékelése alapján arra hivatkozott, hogy a tavalyihoz hasonlóan a 2025/2026-os tanév kezdetén is legalább 16 ezer pedagógus hiányzott a rendszerből. Hogyan lehetséges ez?

Az MNB jelentős lépést tett a PSZ támogatására, amikor olyan szerzőket vont be a tanulmány elkészítésébe, akik a szakszervezetek hivatalos oldalainak információira támaszkodtak. Azonban a 16 ezres tanárhiányról elterjedt híresztelések meglehetősen alaptalanok. A szakszervezetek ugyanis azt a téves feltételezést táplálják, hogy minden nyugdíjas pedagógus, aki tovább dolgozik, egy újabb tanárhiányt takar. Ezzel szemben a valóság az, hogy a pedagógiai pályán a nők aránya meghaladja a 80%-ot. A Nők 40 program keretében a pedagógusok már az 50-es éveik végén nyugdíjba vonulhatnak, így a helyzet sokkal bonyolultabb annál, mint ahogy azt a szakszervezetek gondolják. A 2023-as évben bevezetett új pedagógus életpálya-törvény lehetővé teszi, hogy az aktívan dolgozó pedagógusok a munkabérük mellett a nyugdíjukat is élvezzék, így már nem szükséges választaniuk e két jövedelem között. Ez a jogszabályi lehetőség sokakat ösztönöz arra, hogy folytassák a tanítást, amennyiben megvan bennük a fizikai és szellemi frissesség, valamint az elhivatottság a pálya iránt, és ha az igazgató is elégedett a teljesítményükkel. Miért ne tanítanának tehát a nyugdíjkorhatár eléréséig, vagy akár azon túl is, ha a körülmények kedvezőek?

- Vagyis a szakszervezetek az említett 16 ezer főbe beleszámolják a visszafoglalkoztatott pedagógusokat is?

Nem csupán az állandó tanárokról van szó, hanem az óraadókról is, akik nem minden esetben kívánnak főállásban tanítani. Az óraadók helyzete nem feltétlenül a hiányzó pedagógusok helyettesítéséről szól. A szakszervezetek évek óta hangoztatják a 16 ezer fős létszámot, és ez a kommunikációs stratégia nyilvánvaló: ha egy állítást elégszer ismételnek, az előbb-utóbb elfogadottá válik. Ha a statisztikai adatokat szemügyre vesszük, egyértelmű, hogy utoljára csaknem húsz éve, a 2006/2007-es tanévben volt ennyi pedagógus a magyar köznevelésben és a szakképzésben, mint napjainkban. Ezt követően a második Gyurcsány-kormány jelentős létszámleépítéseket hajtott végre, ami valóban megmutatta a létszámcsökkentést. Azóta viszont a pedagóguslétszám viszonylag állandónak mondható, még akkor is, ha a diákok száma jelentős mértékben csökkent. Ennek eredményeként az elmúlt húsz év során az alapfokú oktatásban az egy pedagógusra jutó tanulók száma 10,4-ről 9,7-re emelkedett.

A Századvég Kutatóközpont legfrissebb elemzése rávilágít arra, hogy egyre több olyan pedagógus oktat szaktárgyakat, akik nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel. A Hun-Ren Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont 2023-as kiadványának adatai alapján az idegen nyelvet oktató, képesítéssel nem rendelkező tanárok aránya 2010 óta jelentős mértékben, 3%-ról 9%-ra nőtt. A természettudományok terén a helyzet még drámaibb: itt a képesítéssel nem rendelkező tanárok aránya majdnem háromszorosára emelkedett, míg a matematikai tantárgyak esetében ez a növekedés több mint hétszeres. E probléma kezelésére több irányból lehetne lépéseket tenni. Először is, a pedagógiai képzés reformja elengedhetetlen, hogy a jövő tanárai megfelelő szaktudással és pedagógiai ismeretekkel rendelkezzenek. Másodsorban, a meglévő tanárok folyamatos továbbképzése és szakmai fejlődése is kulcsfontosságú lenne, hogy fel tudják venni a versenyt a modern oktatási követelményekkel. Továbbá, a köznevelési intézményekben érdemes lenne olyan programokat indítani, amelyek a szaktanárok hiányát hivatottak enyhíteni, például ösztöndíjak vagy mentorprogramok formájában. Az oktatás minőségének javítása érdekében elengedhetetlen, hogy a tanárok rendelkezzenek a szükséges képesítésekkel és tudással, hogy a diákok a lehető legjobb oktatást kaphassák.

- Az új pedagógus-életpályáról szóló törvényben ezért vezettünk be sávos bérrendszert, és a béremelések során ezért emeltük nagyobb mértékben a hiányterületeken dolgozó pedagógusok bérét, ezek az intézkedések ezt a tendenciát megfordították.

- Mit mutatnak a KSH legfrissebb statisztikai adatai a pedagógusok létszámának alakulásáról?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint 2023 októbere és 2024 októbere között a pedagógusok száma közel 3000 fővel emelkedett. Bár az idei októberi adatokra még várnunk kell, a Köznevelési Információs Rendszer tanévkezdési statisztikái alapján már látható egy körülbelül 2000 fős növekedés az előző évhez képest. Érdekes azonban, hogy a szakszervezetek nyilatkozataiban ez a növekedés nem tükröződik, mivel ők továbbra is a 16 ezres mínuszt emlegetik.

Az utóbbi három évben egy figyelemre méltó tendencia figyelhető meg: országszerte folyamatosan emelkedik a pedagógusképzésekre első helyen jelentkezők száma. Az idei évben a tavalyi adatokhoz viszonyítva már több mint 15 százalékos növekedést tapasztaltunk, ami azt jelzi, hogy ez a terület egyre népszerűbbé válik a fiatalok körében. Ugyanakkor néhány kritikus hang megjegyzi, hogy a számok mögött nem csupán a frissen érettségizettek állnak, hanem a mesterszakon továbbtanulni szándékozó, már diplomával rendelkező pedagógusok is. Felmerül a kérdés: vajon ez befolyásolja-e a tanárképzések iránti növekvő érdeklődés hitelességét?

A 22 éves, esetleg már diplomával is rendelkező pedagógusjelöltek számunkra éppolyan értékesek, mint a frissen 18 évesek. A statisztikák, amelyek mindig az adott évben felvett hallgatók teljes számát tükrözik, világosan mutatják a trendeket: 2002 és 2010 között, a szocialista kormányok idején, évente átlagosan 4931 főt vettek fel pedagógusképzésre, ami figyelembe véve a nagyobb létszámú évfolyamokat is, egyértelműen rávilágít a helyzetre. Ebben a számadatban nem csupán a 18 éves fiatalok szerepelnek, hanem minden korosztály. Ezzel szemben a 2011-2025-ös időszak átlagában már 9137 fő jelentkezett az általános eljárások keretein belül, míg az idei évben abszolút csúcsot döntöttünk, hiszen közel 17 ezren vágnak neki a pedagógusképzésnek. A kiváló eredményünket próbálják meg elbagatellizálni azzal az érveléssel, hogy nem mindenki 18 éves. Ez pedig igazán csak savanyú szőlő.

Tehát létezik lehetőség arra, hogy új tagok csatlakozzanak?

- Igen, van. 2013 és 2024 között 40 ezer pedagógus vonult nyugdíjba, ugyanezen időszakban 117 ezer diplomát állítottak ki a pedagógusképzés területén, a nyugdíjba vonulók helyére tízezrek tudnak akár azonnal belépni, és ilyen bérekkel be is lépnek.

A hivatás iránti növekvő érdeklődés szoros kapcsolatban áll a kormány által 2024. január elsejétől bevezetett béremelési programmal?

Valóban, a számok magukért beszélnek. 2021-ben csupán 400 ezer forint körüli bruttó átlagbér jellemezte a pedagógusokat, míg idénre már 840-850 ezer forint közé emelkedést prognosztizálunk. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt négy évben a bérek több mint duplájára nőttek. A tavalyi 32,2%-os, valamint az idei januári 21,2%-os béremelést követően a pedagógusok keresetei további emelkedés előtt állnak: a teljesítményértékelés eredményei alapján 2025. szeptember 1-jétől, majd 2026. január 1-jétől újabb emelések várhatóak. A kormány célja, hogy minden év elején olyan mértékű béremelést valósítson meg, amely biztosítja, hogy a pedagógusok átlagbére meghaladja a diplomás átlagbér 80%-át. Ez a vállalás 2031-ig terjed, de a jövőben is hatályban maradhat. A családi adócsökkentések is kedvezően hatnak a pedagógusokra: a családi kedvezmény duplájára nő, és a három, majd a kétgyermekes anyák adómentességet élveznek. Ugyanakkor a Tisza körüli adóemelési tervek aggasztóak lehetnek, hiszen ezek átlagosan havi 30 ezer, éves szinten pedig 364 ezer forinttal csökkenthetnék a tanárok jövedelmét.

- Augusztusban olyan hírek jelentek meg a baloldali sajtóban, hogy veszélybe került a tanévkezdés, mert az alacsony bérek folytán az Oktatási Hivatalban (OH) dolgozó szakemberek tíz százaléka, összesen 120 munkavállaló mondott fel az elmúlt fél évben. Emiatt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) bértárgyalásokat kezdeményezett a Belügyminisztériummal. Milyen új fejleményekről tud beszámolni?

Örömteli hír, hogy a házon belül már sikerült elérni a megállapodást az érdekképviselet és az OH vezetése között, ami miatt további bértárgyalásokra már nem volt szükség. Érdekes módon a baloldali sajtó nem számolt be arról, hogy az OH-nál a leépítések mellett új munkaerőt is felvettek, így a statisztikai létszám valójában csupán 16 fővel csökkent az első nyolc hónapban. Ennek köszönhetően az OH folyamatosan és zavartalanul végezte a feladatait, így a tanévkezdés soha nem került veszélybe.

A baloldali sajtó véleménye szerint az iskolai év kimenetele nagymértékben függ attól, hogy a diákokat hagyományos osztálytermekben vagy konténertantermekben oktatják. A kritikai hangvételű írások kiemelik, hogy az eddigi 43 konténertanterem mellett tavaly 13, idén pedig további 25 új helyszínre telepített konténertantermeket a kormány. Felmerül a kérdés: miért nem a meglévő iskolák felújítását választották ahelyett, hogy konténerekben biztosítanák a tanulás feltételeit?

- Természetesen hagyományos módszerekkel is építünk, és a felújítások is folyamatosak, Pest megye növekvő gyermeklétszáma miatt azonban néhány esetben előfordul, hogy szeptemberben az érintett iskolákban új osztályokat kell indítani a már meglévők mellé. Mivel a következő tanévre történő beiratkozások ideje áprilisra esik, könnyen belátható, hogy a tanévindításig hátralévő 3-4 hónapban már nincs lehetőség hagyományos tantermek építésére. A konténertantermek ugyanakkor gyorsan telepíthetők, kiválóan felszereltek, klimatizáltak. Idén egy speciális esetünk is van: a gyömrői Fekete István Általános Iskola, amelynek mintegy 600 diákja egy 26 tantermes, korszerűen felszerelt, ebédlővel és tornacsarnokkal is ellátott konténerépületbe költözött az eredeti, valóban leromlott állagú oktatási intézmény bontásának és teljes újjáépítésének idejére.

- A hírek szerint az ideiglenes konténeriskolát az eredeti intézménytől és a városközponttól távol helyezték el. Miért?

- A helyi önkormányzat ragaszkodott hozzá, hogy az új, hagyományos falazatú iskola a belvárosban található, lebontásra ítélt régi iskola területén épüljön fel, ezért a gyerekeket a munkálatok idejére el kellett költöztetni egy alkalmas helyre, ahol fel tudtuk építeni a több száz főt befogadó ideiglenes konténeriskolát. A helyszínt a helyi önkormányzat jelölte ki.

A konténertantermek kialakítása mellett a kormány hány hazai településen valósított meg korszerűsítési projekteket, és ezeknek a felújításoknak milyen mértékű volt a hatása?

Az állami támogatások révén megvalósított és jelenleg is zajló iskolafejlesztések összértéke 2013 óta meghaladja a 1400 milliárd forintot. Ez a szám közel hatezer különböző beruházást takar.

- Szülői közösségek rendre kifogásolják, hogy az ingyenes állami tankönyvek helyett számos iskolában egyéb, önköltségi áron megvásárolható kiadványok beszerzését kérik tőlük a pedagógusok. Vannak-e arra vonatkozó felmérések, hogy milyen arányban használnak az iskolákban ingyenes tankönyveket, illetve térítéses kiadványokat?

- Nincs ilyen nyilvántartásunk. Valójában az iskolákban a tankönyvek használata nem kötelező, hiszen nem a tankönyveket tanítjuk, hanem ismereteket adunk át, és kompetenciákat fejlesztünk. A tankönyveket mellőző pedagógus tehát nem vét szabályt, de a diákok életét megnehezíti, ha tanulás során nem tud a tankönyvre támaszkodni. Fontos hangsúlyozni, hogy tankönyvnek csak a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő kiadványok számítanak. Ezeket a tankönyveket az állam minden tanulónak ingyen biztosítja. A segédanyagként használt, de nem akkreditált egyéb művek alkalmazása nem tilos az oktatási intézményekben, de ezek a kiadványok nem tankönyvek.

Az idei tanév elején két figyelemre méltó vidéki esemény is feszültséget keltett a közösségekben. A hajdúvidi diákok késlekedése miatt váltott ki aggodalmat, mivel nem tudtak időben megérkezni a tíz kilométerre fekvő hajdúböszörményi iskolához. A probléma gyökere a helyi önkormányzat és a tankerület között kialakult patthelyzet, amely a szükséges iskolabuszok biztosításáról szólt. Eközben a balmazújvárosi gyerekek is nehéz helyzetbe kerültek, hiszen a helyi közétkeztetés megszervezése nem volt zökkenőmentes, és emiatt szinte éhen maradtak. Milyen újdonságok és megoldások születtek azóta?

- Hajdúvid nem önálló település, hanem Hajdúböszörmény része, ezért a tankerületnek nincs szállítási feladata, az önkormányzat eddig is a saját döntése alapján biztosított iskolabuszt. Augusztusban jelezték a tankerületnek, hogy nem kívánják tovább működtetni az iskolabuszt. A tankerület - bár ez nem volt feladata - a Volánnal egyeztetett, szeptember 1-jére két távolsági busz is érkezett a településre, de az egyikre nem fértek fel a gyerekek, a másik pedig nem a megfelelő helyre érkezett, ezért alakult ki a fennakadás, ami azóta rendeződött, a szolgáltatást a Volán zavartalanul működteti. Ami a balmazújvárosi esetet illeti, a gyermekétkeztetés is önkormányzati feladat. Balmazújvárosban az ellenzéki képviselők bojkottálták a testületi üléseket, emiatt a polgármester nem tudta érvényesíteni a közétkeztetés elindításához szükséges szerződést, ezért leállt az étkeztetés. A Belügyminisztérium alapelve, hogy gyerek éhesen nem maradhat, ezért beavatkoztunk, egyik napról a másikra kellett 1500 gyerek ellátását megoldanunk, ami jelentős logisztikai műveletet igényelt. A feladatról két napig hideg élelem biztosításával a tankerület gondoskodott, majd a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet konyhája vállalta az étkeztetést addig, amíg az önkormányzat részéről a szolgáltatás vissza nem áll.

Mennyire kedvelik a balmazújvárosi gyerekek a börtönkonyha ételeit?

- Az ellenzéki sajtóban valóban olyan felhangokkal köszönt vissza a történet, hogy "börtönkoszttal" etetjük a gyerekeket, pedig biztosan állíthatom, hogy a diákok a gyermekétkeztetés szabályainak maximálisan megfelelő, finom és tápláló ételeket kapnak. A gyerekek visszajelzése alapján nagyon jól főznek.

A választási kampány során várhatóan kiemelkedő szerepet kap a magyar köznevelés kérdése. Ennek fényében vajon biztosak lehetünk-e abban, hogy a tanév zökkenőmentesen fog telni?

A választási kampányok időszakában gyakran előfordulnak olyan események, amelyek felboríthatják a tanév menetét. Mi azonban mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezeket a zavaró tényezőket elkerüljük, mivel fontos számunkra, hogy az oktatás zavartalanul folyjon.