Beszélgetés a stúdiónkban: vajon a Bizottság beavatkozik-e a magyar politikai életbe?

A Szeretünk, Brüsszel? legújabb epizódjában a vendégek izgalmas eszmecserét folytattak arról, hogy milyen irányba tart Magyarország uniós tagsága. Emellett a műsorban szó esett a Magyarországra kirótt migrációs bírságról, valamint a legfrissebb országjelentés tartalmáról is.

Merre halad Magyarország és az Európai Unió kapcsolata? E kérdésre kerestük a választ vendégeink segítségével az Euronews brüsszeli stúdiójában. A Szeretünk, Brüsszel? című műsorunkban részletesen áttekintettük a legfontosabb konfliktusokat. A jogállamisági eljárás és az uniós támogatások felfüggesztése kapcsán Tóth-Bíró Zsófia, a European Conservative főszerkesztő-helyettese úgy fogalmazott, hogy Ursula von der Leyen szándéka Orbán Viktor leváltása.

"Itt politikai vitáról beszélünk. És ki merem mondani, hogy ennek a politikai vitának a végső célja a kormányváltás előidézése Magyarországon.A jogállamisági eljárást legtöbbször tisztán politikai fegyvernek használják, amit akkor és úgy alkalmaznak, hogy az a politikai riválist legjobban sebezze. Sok esetben megsértve a tagállami szuverenitást, sok esetben pedig a baráti tagállamok legsúlyosabb jogsértéseit figyelmen kívül hagyják" - érvelt Tóth-Bíró Zsófia.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint ennek a feltételezésnek ellentmond az, korábban a Von der Leyen Bizottság abba is beleegyezett, hogy a magyar választások után lépjen csak életbe a pénzügyi szankciókkal végződő jogállamisági eljárás.

"Ha igaz lenne, hogy a Bizottság kormányváltást akar, akkor 2020-ban miért állapodott meg Ursula von der Leyen Orbán Viktorral abban, hogy a kondicionalitási eljárást nem fogják megindítani a 2022-es kampány előtt? " - kérdezte Lattmann Tamás.

Tóth-Bíró Zsófia véleménye szerint a helyzet hátterében az állt, hogy Magyar Péter még nem volt jelen a politikai színtéren. Ennek következtében a kormányváltásra nem állt rendelkezésre valódi alternatíva. Zsófia úgy gondolja, hogy Márki-Zay Péter által irányított ellenzéki összefogás nem nyerte el az Európai Unió bizalmát.

Lattmann Tamás határozottan kijelentette: "Kétségem sincs afelől, hogy a Bizottság szándéka nem a magyar kormány váltása." Ezzel zárta le a vitát.

A magyar uniós tagság jövője izgalmas kérdéseket vet fel. Az ország integrációja az Európai Unióval folyamatosan fejlődik, és számos politikai, gazdasági és társadalmi tényező befolyásolja. Az uniós források kihasználása, a közös piacon való részvétel, valamint a jogi és gazdasági normákhoz való alkalmazkodás mind fontos aspektusok. A jövőbeni irányvonalak, mint például a digitális átalakulás és a zöld átmenet, szintén nagy hatással lesznek Magyarország uniós tagságára. Miközben a kihívásokra és lehetőségekre reagál, a magyar kormány és a társadalom együttműködése kulcsfontosságú lesz a sikeres jövő érdekében.

A résztvevők konszenzusra jutottak abban, hogy a közeljövőben nem valószínű jelentős változás a magyar kormány uniós pozícióival kapcsolatban.

Lattmann Tamás megjegyezte: "Jelenleg Magyarország a periféria stabil pontján helyezkedik el. Ez Orbán Viktor és a magyar kormány számára kedvező helyzetnek számít. Valószínű, hogy nem is kívánnak mélyebbre merülni, ugyanakkor a távolodástól is ódzkodnak. A belső tér szűkössége miatt itt, ezen a kis szemétdombon a kiskakas lehet az úr."

Tóth-Bíró Zsófia véleménye szerint Magyarország helye az Európai Unióban stabilnak mondható, ám úgy látja, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmaz bizonyos helyzetekben.

Úgy vélem, Magyarország számára rendkívül fontos hely jutott az Európai Unióban. A Patrióták a harmadik legnagyobb politikai erőként vannak jelen az Európai Parlamentben. Amikor a jogállamiság kérdéséről beszélünk, és arról, hogy kinek milyen lehetőségei vannak Brüsszelben érvényesülni, érdemes feltenni a kérdést: mi történik a jogállamisággal Brüsszel szívében? Hogyan lehetséges, hogy a harmadik legnagyobb párt nem kapta meg az alapszabályban meghatározott bizottsági helyeit?

Körömi Csongor, a Politico Europe újságírója kifejtette, hogy gyakorlatilag kizárt, hogy Magyarország a kilépés irányába mozdulna el. Ugyanakkor számos olyan kezdeményezés létezik, amelyből az ország kívül reked.

"Magyarország nem fog kilépni az Európai Unióból, nem hiszem, hogy a magyar lakosságot meg lehetne győzni arról, hogy az uniós tagságból hátráljon ki, az egy másik kérdés, hogy az uniós tagállamok alkotnak-e egy olyan szövetséget, akár, amit látunk most a védelmi intézkedésekkel, az Akaratra Készek Koalíciójával, hogy az uniót megkerülve hozzanak létre szövetségeket. Az biztos, hogy a magyar kormány a következő 9-10 hónapban nem fog változtatni az álláspontján, mert kampány van."

A műsor második felében a résztvevők alaposan megvitatják a Magyarországot érintő migrációs ügyek kapcsán kiszabott rekordbírságot, valamint szóba kerül a legfrissebb országjelentés is, amelyet az Orbán-kormány ismételten támadásként értékelt. Amennyiben kérdéseik vagy észrevételeik lennének a műsorral kapcsolatban, kérjük, írjanak nekünk a [email protected] címre.