Évtizedek elteltével végre véget ért egy jelentős korlátozás, ami sokakat arra ösztönzött, hogy akár tízszer is átgondolják és átírják a végrendeletüket.
Fél évszázadon át a házastársak nem végrendelkezhettek közös dokumentumban, ezért a bíróságoknak - akár legjobb meggyőződésük ellenére is - rengeteg végintézkedést kellett érvénytelennek minősíteniük. 2014-től azonban újra megnyílt ez a lehetőség - nemcsak a házasfelek, hanem az élettársak előtt is. Viszont több buktatóra figyelni kell. Mutatjuk, hogy melyekre.
Az örökhagyó halála esetén szabadon rendelkezhet vagyonáról vagy annak egy részéről végrendelet formájában. A 2014. március 15-én életbe lépett polgári törvénykönyv (Ptk.) kiemelten kezeli a végrendeleti öröklést, a törvényes öröklési szabályok elé helyezve azt. A jogszabály értelmében, amennyiben az örökhagyó végintézkedést hagyott hátra, ez a dokumentum határozza meg az öröklés menetét.
A végintézkedés szabadságának kereteit a kötelező rész határozza meg, amely biztosítja, hogy az örökhagyó közvetlen leszármazói, házastársa és szülei védve legyenek a végrendelet esetleges kizárásával szemben. Ezek a jogosultak akkor is részesednek, ha nem szerepelnek az öröklési listán. A kötelező rész mértéke a törvényes örökösök öröklési jogának egyharmadát jelenti. Például, ha a végrendelet értelmében az egyik törvényes örököst kizárják, akkor az a személy a hagyaték 1/6-ára tarthat igényt.
A végrendeletek többsége általában saját kezűleg, míg kisebb része jogi szakemberek, mint ügyvéd vagy közjegyző, közreműködésével készül. Az örökhagyók többsége jellemzően csupán egyszer fogalmazza meg végakaratát, ám egyre gyakoribb, hogy az emberek frissítik és aktualizálják végrendeletüket. Ennek hátterében gyakran a családi viszonyok változása áll, például egy új gyermek vagy unoka születése, illetve konfliktusok, mint amikor az egyik gyermek nem gondoskodik az idős szülőről. Továbbá, gyakori ok egy új vagyontárgy, mint egy lakás vagy nyaraló megszerzése, vagy egy élethelyzet radikális megváltozása. Azok, akik rendszeresen frissítik végrendeletüket, általában több alkalommal teszik ezt életük során, átlagosan két-három alkalommal, de előfordult már, hogy közjegyzők olyan örökhagyóval találkoztak, aki egy évtized alatt tíz új végrendeletet készített.
A közjegyzői okiratba foglalt és letétbe helyezett végintézkedések információi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában találhatók. Amennyiben valaki érdeklődni szeretne mások végrendeletei iránt, sajnos nem lesz lehetősége arra, mivel ez a nyilvántartás nem nyilvános. Csak a hagyatéki ügyekben eljáró közjegyzők kérhetnek adatokat a nyilvántartásból.
A legfontosabb végrendeleti formák a következők:
2014 márciusa előtt a magánvégrendelet érvényessége szorosan összefonódott a végintézkedés helyének feltüntetésével. Azonban azóta a jogi keretek megváltoztak, így most már alaki szempontból érvényesnek számít a végrendelet, ha a készítése időpontja egyértelműen kiderül az okiratból, továbbá ha a végrendelkező azt...
A gépírással készült végrendelet érvényességéhez mindenképpen szükség van két tanúra. Azonban fontos megjegyezni, hogy a gyorsírással, illetve a hagyományos írástól eltérő bármilyen jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendeletet még a tanúk sem tudják érvényesíteni.
Érdekességként említhetjük, hogy a végrendelet tanúja is lehet a kedvezményezett. Ez azonban csak abban az esetben lehetséges, ha az örökhagyó ezt a konkrét részt saját kezűleg írta meg és aláírta. Érdemes megjegyezni, hogy a tanú számára juttatott örökség érvényessége nem kérdőjelezhető meg akkor sem, ha az érintett tanú mellett két másik tanú is részt vett a végrendelet létrehozásában.
Több mint öt évtizeden át nem volt lehetőségük a házastársaknak arra, hogy közösen végrendelkezzenek. Ez a korlátozás 1960. január 1-jétől 2014. március 14-éig érvényben maradt. Az 1959-es Polgári Törvénykönyv megalkotói az alábbi érvek mentén indokolták a közös végrendelkezés tilalmát:
Azóta viszont a házastársak megint tehetnek egyazon okiratba foglalt végintézkedést. De csak ők és a bejegyzett élettársak, mert két vagy több más személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen. Így például nem végrendelkezhetnek együtt a testvérek vagy más rokonok sem.
A házastársak és a bejegyzett élettársak által, az életközösség időtartama alatt, közösen készített és egyetlen okiratba foglalt végrendelet érvényessége akkor áll fenn, ha
Két különleges körülmény esetén a törvény automatikusan érvényteleníti a házastársak vagy bejegyzett élettársak közös végrendeletét:
Fontos megérteni, hogy a magyar öröklési jogban lényeges különbség van a házastársak és az élettársak jogai között. A törvényes öröklési rend értelmében a házastársat megilleti a közösen használt ingatlanon és az ahhoz tartozó berendezési tárgyakon haszonélvezeti jog, míg a tulajdonjog az elhunyt gyermekeihez kerül. Az özvegynek ezen kívül a hagyaték más részeiből is jut egy gyermekrész. Ezzel szemben az élettársak nem tekinthetők törvényes örökösöknek, így végrendelet hiányában nem részesülnek semmiben a párjuk után. Ha pedig nincs közös tulajdonuk az ingatlanban, az örökösök akár el is bocsáthatják őket.
