Fedezd fel Kréta szívében, Herakleion városának varázslatos világát! Ez a főváros nem csupán a sziget kulturális központja, hanem egy élénk és pezsgő hely, ahol a történelem és a modern élet tökéletes harmóniában találkozik. Sétálj végig a festői utcákon,

Fedezd fel a természet csodáit: varázslatos kirándulások, izgalmas utazások, lenyűgöző túrák a hegyek magasságában, titokzatos völgyek mélyén, rejtett barlangok sötétjében, és mesés várak történelmi falai között!

Kréta, nyár, nyaralás. Nézzünk most egy várost. Iraklion, Iráklio, Irakleio, Herakleion, sőt Ηράκλειο - ez mind egy várost jelent, Kréta fővárosát. Mai neve Irakleio, ógörögös neve Herakleion. Kréta legnagyobb és legforgalmasabb városa. Itt van a sziget központja, itt száll le a legtöbb repülőgép, itt kötnek ki a hatalmas szállodahajók, innen indulnak távolsági buszjáratok a sziget minden szegletébe, és itt található a sziget több ezer éves múltját feltáró múzeum és a közelben a Knossosi palota is. Elismerem, vannak Herakliontól hangulatosabb városok is Krétán, de azért egy látogatást megér, elvégre ez a főváros. A Knosszoszi palotával összekötve már egy egész napos program. Mutatom milyen. Tartsatok velem.

Hol található? Görögország gyönyörű Kréta szigetén, az északi part vonzó tájain. Térképen ezt a helyet ITT találod.

Megközelíthető autóval, busszal, repülővel. A szigeten jó a tömegközlekedés is, a nyaralóhelyekről távolsági busszal is jöhetünk, a buszállomás a belváros közelében a tengerparton található. Ha autóval érkeznénk, akkor ezeket a táblákat kell követni. Aki ismeri a cirill betűket, a felső szót is el tudja olvasni. :-)

Irakleio szívében egy varázslatos sétálóutca terül el, amely tele van élettel: üzletek, kávézók és éttermek sorakoznak egymás mellett. A látogatók többsége ide vonzza a tekintetét, és ritkán merészkedik tovább. Én is itt töltöttem el az időmet, de bőségesen akadt látnivaló ezen a kis területen is, amelyeket mindenképpen érdemes felfedezni. Engedjétek meg, hogy bemutassam nektek a helyszín rejtett kincseit!

Az Augusztus 25. utca már a velencei korban is a város egyik legjelentősebb utcája volt, bár akkor még nem így hívták. Az út a kikötőt köti össze a Szent Márk térrel, a velencei herceg palotájával.

A sétálóutca legfelső részén terül el az impozáns oroszlános szökőkút, amely már 1628 óta díszíti a teret. Ez a helyi közösség és a látogatók számára egyaránt fontos találkozóhely Heraklion szívében. A tér körül hangulatos üzletek, éttermek és kávézók sorakoznak, amelyek kellemes atmoszférájukkal vonzzák a vendégeket.

A szökőkút építésében többen részt vettek, de Francesco Morosini volt az, aki felügyelte és tervezte annak a vízvezetéknek az építését is, amely az Archanioti-szoros forrásaiból Heraklion központjába vezette a vizet. A szökőkút naponta több mint 1000 hordó vízzel látta el a várost. Az építkezés több mint 14 hónapig tartott, majd a szökőkutat 1628. április 25-én avatták fel, Velence védőszentjének, Szent Márknak ünnepén. A medencék domborművei a görög mitológiából származó témákat ábrázolnak, mint például a delfinek és a nimfák, valamint a Velencei Köztársaság címerét.

Az oszmán megszállás idején a szökőkutat a lakosság igényeinek megfelelően átalakították. A szökőkút körül márványoszlopokat állítottak fel és lyukakat fúrtak, hogy az emberek könnyebben tisztálkodhassanak, mielőtt beléptek a mecsetbe imádkozni. Ezeket a módosításokat aztán később eltávolították, és Kréta függetlenné válása után a szökőkutat visszaállították eredeti formájára.

A Morosini-kút Heraklion városának egyik legfontosabb műemléke a Szent Minas, Szent Titos, Szent Katalin és Szent Péter templomokkal, a Loggia gyönyörű velencei épületével és a velencei erőddel együtt.

A szökőkúttól nem messze, a sétálóutca melletti másik réten található a Szent Tito templom.

Az Agios Titos templom története a krétai Nikiforos Fokas által végrehajtott felszabadítást követően, 961-ben kezdődött, amikor is a templomot megépítették. A velencei uralom alatt a templom katolikus szenthellyé alakult, ám bizánci jellegét továbbra is megőrizte. Az épület díszítései, formája és az ortodox hagyományok, valamint a bizánci ikonográfia szerves részét képezi a templom örökségének. Valószínűleg 1446-ban egy földrengés súlyosan megrongálta a templomot, de a helyreállítási munkálatok azonnal megkezdődtek. 1557-ben, a nagy tűzvész után a templom gyakorlatilag újjászületett. Ekkor négyzet alaprajzú bazilikaként formálták meg, középen impozáns kupolával. A török hódoltság idején, hasonlóan a sziget többi ortodox templomához, mecsetté alakították át. Az oszmán időszak alatt a templom ereklyéinek jelentős része eltávolításra került, és Velencébe szállították, ahol biztonságban megőrizték őket. Kivételt képez Szent Titus koponyája, amelyet csak 1966-ban adtak vissza. A templom története egy újabb földrengéssel folytatódott 1856-ban, amely majdnem teljesen elpusztította az épületet. Ekkor Moussis építész, aki az Agios Minas templomot is tervezte, újraalkotta a templomot, így egy új fejezet kezdődött a monumentális épület életében.

A templom mecsetként működött egészen 1922-ig, amikor a nagy minaretet lebontották. 1925-től jelentős javítások és átalakítások után ismét ortodox templomként működik. Körülbelül 700 évnek kellett eltelnie Kréta velenceiek és törökök általi elfoglalása után, hogy a templom újra az ortodox keresztények kegyhelye legyen.

A bejárat közelében azonnal feltűnik a hatalmas gyertyatartó, ahol lehetőségünk nyílik, hogy egy-egy hosszú gyertyát gyújtsunk fel emlékezve a hozzánk közel álló szeretteinkre.

A templom előcsarnoka olyan tér, amely a profán világ és a szent szféra határvonalán helyezkedik el. Lelki értelemben ez a bűnbánat és a megtisztulás szentélye, ahol a lélek felkészül a szent élmények befogadására. Itt a csend és a contempláció lehetősége teremt egy átmeneti állapotot, amelyben a hívők elhagyják mindennapi gondjaikat, és magukba szívják a szentség légkörét.

A templom belseje lélegzetelállítóan csillogó, arany díszítésekkel telített. Ez a szent tér nem csupán építészeti csoda, hanem a megvilágosodás szellemi központja is. Itt találkozik a hívek közössége, ahol az igehirdetés és a fontos liturgikus szertartások eleven formát öltnek, teret adva a lelki elmélyülésnek és az együttlét varázsának.

Hátul, az ikonosztázionnál, a külső és a belső szentély határvonalán egy impozáns építmény emelkedik, amelyet szigorú rendben elhelyezett ikonok díszítenek. Ez az ajtóval ellátott struktúra a mennyei és földi világok, az isteni és emberi dimenziók közötti kapcsolódás szempontjából különleges jelentőséggel bír, gazdag szimbolikus mondanivalóval rendelkezik.

Mint szinte minden görögkatolikus templomban, itt is van egy szent kép, Mária és gyermeke, melyhez imádkoznak, melytől csodákat várnak és melynek köszönetet mondanak az ide betérők. Az alulra feltűzött ezüst lapocskákon kezek, lábak, egyéb szimbólumok láthatóak, melyek a kérésekre vagy a csodás gyógyulásokra utalnak.

1897. augusztus 25-én tragikus események tanúi lehettünk, amikor a török fanatikusok brutálisan meggyilkoltak körülbelül 500 keresztényt és 17 brit katonát. Az erőszak nemcsak az emberek életét követelte, hanem súlyos károkat is okozott a helyi épületekben és emlékművekben. E szomorú évfordulóra emlékezve nevezték el az utcát, amely mára a történelmi események örökségét hordozza. E brutalitás hatására felgyorsultak a tárgyalások a Krétai Unióról, amelynek célja a sziget Görögországgal való egyesítése és a török csapatok eltávolítása volt.

A 20. század elején, miután Kréta végleg megszabadult a török uralomtól, az August 25. utca Heraklion városának legismertebb és leglátványosabb sugárútjává vált. Ekkoriban új épületek nőttek ki a földből, amelyek célja a különféle kormányzati hivatalok elhelyezése volt, ezzel pedig a város lenyűgöző arculatának bemutatása a tenger felől érkező látogatók számára. Azonban az impozáns homlokzatok mögött, a színfalak mögött, nem mindig ugyanolyan grandiózus látvány fogadta a lakókat. Az elrejtett valóság miatt a helyiek az utcát "illúzió utcájának" vagy "Odos Planis"-nak keresztelték, utalva arra, hogy a külső pompázás mögött sokszor szürkébb élet valósult meg.

A velencei kultúra évszázadokon át bontogatta szárnyait a város szívében, és ennek öröksége a mai napig élénken tükröződik a régi épületek egyedi stílusában, lenyűgöző építészeti megoldásaiban és gazdag színeiben.

Időről időre érdemes nem csupán a házakra fókuszálni, hanem a lábunk elé is pillantani, hiszen a járdák gyakran gyönyörű mintákkal díszítettek.

Ahogy folytatjuk sétánkat a főutcán, hamarosan egy lenyűgöző épület tűnik fel előttünk. Ez a Loggia, mely az olasz "lodge" kifejezésből ered, Kréta egyik legjelentősebb építészeti emléke a velencei korszakból. Az épület egyfajta úri klubként funkcionált, ahol a tehetős nemesek és főurak gyűltek össze, hogy élvezzék a társasági életet. Az impozáns struktúra 1541 környékén készült el, majd 1628 után Francesco Morosini irányításával nyerte el mai, grandiózus formáját.

A Loggia a város gazdasági és társadalmi életének szívveréseként működött, ahol az előkelőségek találkoztak, hogy politikai diskurzusokat folytassanak, vagy csupán élvezzék a társaságot és a pihenést. A középkor folyamán szinte minden olasz városban megtalálható volt egy hasonló helyszín, amely a közösségi élet fontos színterévé vált.

A török hódoltság időszakában a terület fegyverraktárként funkcionált, ami súlyos károkhoz vezetett. 1961-ben indult el az emlékmű végleges helyreállításának folyamata, melynek befejezése nem sokkal 1979 utánra tehető.

Ma a Loggia adja otthonát a Városházának, és örömmel értesítjük a közönséget, hogy elnyerte a legjobban restaurált és felújított műemléknek járó kitüntetést is.

Heraklion történelmi kincsei sajnos a háborúk viharaiban súlyosan megsérültek, ezért, összehasonlítva a sziget más neves városaival, mint Chania és Rethymno, itt viszonylag kevesebb megmaradt látnivaló található. Ennek ellenére a város még mindig számos felfedezni való érdekességet kínál a látogatóknak.

Manapság az Augusztus 25. utca a világ minden tájáról fogadja a turistákat. A látogatók információs központokat, utazási irodákat, kiskereskedelmi és ajándékboltokat, valamint bankokat és más virágzó vállalkozásokat találnak itt.

Rengeteg ajándékbolt kínálatából válogathatunk magunknak vagy szeretteinknek valami kis krétai specialitást vagy emléket. Ami egészen biztosan megéri, az a krétai olívaolaj. Nagyon finom, nagyon más, nagyon eredeti. Praktikus fémdobozban is árulják, amit nyugodtan betehetünk a feladott bőröndbe. Viszont ha csak kézipoggyászunk van, akkor érdemesebb a repülőtéren, bent megvenni. (Máskülönben nem tudjuk felvinni a gépre.)

Az Augusztus 25. utcán sétálva hamarosan a tengerpartra érkezünk. A part mentén egy forgalmas út húzódik, amely mellett a hatalmas kikötők sorakoznak. A város, a jelentős népessége és a sok autó miatt, igencsak nyüzsgő, utcái és belvárosa a sziget legélénkebb részei közé tartoznak. Ha autóval érkezünk, a belvárosi parkolás nem éppen a legegyszerűbb feladat, hiszen a legtöbb parkolóhely fizetős, de már parkolóházak is elérhetők. Az utcán megállva az autók sérülésveszélyének kockázata meglehetősen magas, így bérelt autóval érdemes inkább parkolóházat vagy nagyobb, fizetős parkolót választani. Az egyik parkolóház különlegessége, hogy a bejáratnál át kell adnunk az autónkat az ott dolgozó személyzetnek, akik aztán elhelyezik nekünk az épületen belül. Cserébe kapunk egy cédulát, amely segítségével visszanyerhetjük az autónkat, amikor visszatérünk. Ez igazán praktikus megoldás, hiszen így nem kell bolyonganunk a parkolóház területén, keresve a helyet, ahová leparkoltunk, és végül az autónkat is könnyedén megkaphatjuk. :)

A velencei időszakban Candia, a Kréta északi partján fekvő város, gyorsan a térség egyik kulturális központjává nőtte ki magát, Chania és Rethymno mellett. Ekkoriban a művészetek virágzása, a tudományos felfedezések és a gazdasági fellendülés jellemezte a várost. Érdekes módon azonban ebben az időszakban még nem Candia, hanem Chania volt a sziget fővárosa.

1462-ben Candia falait megerősítették a törökök egyre erősebb tengeri haderejének fenyegetése miatt. Új, még erősebb falakat emeltek, melyeket masszív védőbástyákkal egészítettek ki. A valamikori városfal több helyen ma is látható.

A forgalmas út mentén haladva a járda a régi városfal impozáns boltívei alatt kanyarog. Itt található a buszállomás, valamint a közeli hajókikötő, ahol a vízi járművek várakoznak, hogy utasaikat elvigyék a csodás tájakra.

Ha valaki a legjobb étkezési élményekre vágyik Heraklionban, nem lesz nehéz dolga. Itt olyan éttermeket talál, ahol a minőség világszinten garantált. Azonban javaslom, hogy ne hagyja ki a krétai ínycsiklandó specialitásokat és a friss halételeket, amelyeket a helyi kis vendéglők kínálnak. Ezek az autentikus fogások valóban megérdemlik, hogy felfedezze őket!

Az utcákon szobrok és szökőkutak díszítik a teret, mesés atmoszférát teremve. A különleges tükrös épület pedig egy bank titkait rejti magában.

Ez az épület rendőrségnek látszik (persze csak az autók miatt), de a felirat szerint a Krétai régió hivatalai vannak benne.

Lépjünk vissza a kikötő világába. A belvárostól nem messze elterülő kisebb kikötő tele van apró halászbárkákkal, amelyek minden reggel friss tengeri finomságokat hoznak a helyi vásárlóknak. A hajók lágyan ringatóznak a vízen, miközben a nap első sugarai aranyszínűre festik a hullámokat. Érdemes korán kelni és ellátogatni ide, hiszen a reggeli levegőben a sós tengeri szellő keveredik a friss hal illatával, ami igazán egyedi hangulatot teremt.

Heraklion legjobb látnivalói közé tartozik még a Rocca A Mare erőd, ami több néven is ismert. Hívják velencei erődnek, Kastello del Molo-nak és Koules-nek is. Ez majdnem szemben van a sétálóutcával.

Az első, kezdetleges erőd itt még az arabok keze nyomán épült a 10. század tájékán, ám a régió gyakori földrengései súlyos károkat okoztak benne, ami miatt többször is újjá kellett építeni. A középkor folyamán, amikor a város a kereskedelem egyik jelentős központjává vált, a velenceiek mindent elkövettek, hogy megvédjék a szárazföld és a tenger irányából érkező fenyegetésektől. Bár ekkoriban még nem Candia volt Kréta fővárosa, a kikötőben már állt egy kisebb épület, amely a katonák elhelyezésére szolgált.

A Rocca A Mare erőd építése 1523-ban vette kezdetét, amikor a régmúlt alapjaira új falakat emeltek. Az erőd 1540-re készült el, és a kikötő bejáratának védelmét szolgálta, remélve, hogy hatékonyan megóvja a területet a támadásoktól. Azonban a tenger hullámainak örökös ostromlása és a kalózhajók váratlan támadásai miatt az erőd folyamatos karbantartásra szorult, így mindig készen állt a védelemre.

A kétszintes Rocca A Mare erőd alsó szintjén raktárhelyiségeket alakítottak ki, ahol az élelmiszerek és fegyverek tárolása zajlott, míg a felső szinten az ágyúk és a katonaság várták a támadásokat. Kezdetben az erőd sikeresen védte meg a várost a kisebb ostromok során, de az oszmán birodalom félelmetes tengeri ereje végül felülkerekedett. Hosszas ágyúzás után a törökök 1669-ben bevették a várat, ezzel megszállva a környéket. A következő 22 évben tartó harcok során a törökök végül sikeresen kiszorították a velenceieket a szigetről. Ekkor a város török neve, Candia, Kandiye-re változott, jelezve a megszállás új korszakát.

A mólón kisétálva jobbra lehet bemenni az erődbe, balra pedig megkerülhetjük azt és tovább sétálhatunk ki egy hosszú hullámtörő gáton.

Az Oszmán Birodalom az erőd elfoglalása után a saját szükségleteikhez igazította az épületet: egyes helyiségeket börtönné alakították, emellett belső terét egy minarettel is gazdagították. A Koules név a törököktől ered, akik ezt az erődöt folyamatosan karbantartották, így soha nem hanyagolták el. 1897 után, amikor Kréta felszabadult, a Rocca A Mare erőd hosszú időn át üresen állt, de mára Heraklion egyik legismertebb szimbólumává vált.

A mólóról lenyűgöző panoráma tárul elénk, ahonnan a főváros fényei ragyognak, míg nyugaton a hegyek impozáns sziluettje emelkedik a horizont fölé. Közben a tenger lágy zúgása körülölel minket, megteremtve a tökéletes, nyugodt atmoszférát.

És ugye említettem már a tenger hullámainak folyamatos ostromát... Itt először azt gondoltam, hogy az aszfaltozásnál a megmaradt aszfaltot ilyen furcsát terítették szét. Ami mondjuk kicsit viccesnek tűnt. A valószínűbb viszont, hogy ezt a részt rendesen leaszfaltozták, azonban a tenger hullámai már részben lemosták az aszfaltot a betonról. Hát ilyen ereje van a víznek.

A Velencei Erőd hátsó falán jól megfigyelhető a jellegzetes velencei szárnyas oroszlán domborműve, mely alatt egy nyitott könyv fekszik. A helyi hagyomány szerint a szárnyas oroszlán lábánál található könyvet békeidőszakban nyitva, míg háborús időszakokban csukva szokták ábrázolni. Ez a mítosz azonban nem rendelkezik megbízható írásos alapokkal, így valóságtartalmát nehéz megítélni.

A mólóról csodálatos kilátás nyílik a kikötőre, ahol a nyári időszakban a hatalmas szállodahajók sorakoznak. Miután a hajók kikötnek, az utasokat buszok várják, hogy elkalauzolják őket Kréta nevezetességeihez, mint például a híres Knosszoszi palotához. A nap végén pedig visszaviszik őket a kikötőbe, hogy folytathassák útjukat a következő szigetre.

A török uralom 1897-ben ért véget, amikor a sziget görög lakossága föllázadt és a Görögországgal való egyesítést követelte. Iráklion a krétai nemzetközi protektorátus része volt (1897-1913), előbb a független krétai állam, majd 1913-tól a Görög Királyság része lett. A függetlenség elnyerésekor a közelben létezett római kikötőre Heracleumra utalva a város nevét Heraklionra, Herkules városára változtatták. A város középkori neveit pedig a helyi lakosság a megszállás emléke miatt nem szívesen emlegette.

Mára Heraklion Kréta legnagyobb és legfontosabb városává nőtte ki magát, és 1971 óta a sziget fővárosa is egyben.

A hosszú hullámtörő gáton találjuk Nicos Kitsikis szobrát, aki a 20. század vezető építészmérnöke volt Görögországban. Mögötte látszik milyen hosszú a gát, hosszan be lehet sétálni rajta a tengerbe. Sőt akár a falra is fel lehet menni, de azért csak óvatosan, mert elég magas; a perem - amin lehet menni - keskeny, és mindig van szembeforgalom is.

Heraklion gazdag látnivalói között kiemelkedő helyet foglal el a Természettudományi Múzeum, amely Kréta szigetén a legnagyobb zárt terű múzeumok egyike. A háromszintes épületben a látogatók számos izgalmas kiállítással találkozhatnak, amelyek a természettudományok széles spektrumát ölelik fel, és mélyebb betekintést nyújtanak a mediterrán térség gazdag állat- és növényvilágába. Az interaktív tárlatok és lenyűgöző bemutatók garantáltan több órás felfedezésre csábítanak. A múzeum 1980 óta működik a Kréta Egyetem felügyelete alatt, és az évek során nemcsak a sziget, hanem az egész Görögország legjobbjai közé emelkedett. Különleges látnivalói közé tartoznak a szárazföldi és tengeri élőlények kitömött és élő példányai, valamint a hatalmas dinoszauruszok, amelyek valódi szenzációnak számítanak. Emellett a látogatók egy földrengés szimulátorral is próbára tehetik bátorságukat. A múzeum könnyen megközelíthető a tengerparton, az Augusztus 25. utcán sétálva a part felé, majd balra kanyarodva, körülbelül 800 méterre a körforgalomtól. Nyitvatartási ideje hétfőtől péntekig 9-től 17 óráig, hétvégén pedig 10-től 18 óráig terjed. A belépőjegy ára 7,50 Euro (2022). Ne hagyja ki ezt a felejthetetlen élményt, amely a természet csodáit hozza közelebb!

Heraklionban található Kréta legfontosabb kikötője, amely a sziget kereskedelmi és turisztikai életének középpontjában áll.

Heraklion földrajzi elhelyezkedése miatt sajnos nem büszkélkedhet igazán szép saját stranddal. A tengerpart sziklás, ráadásul a város hatalmas kikötője is itt található, ami nem kedvez a fürdőzési lehetőségeknek, sem a vízminőségnek. Azonban néhány kilométerre nyugatra és keletre már csodás strandok várják a látogatókat. A leglátványosabb partszakaszok keletre, a repülőtér közelében találhatóak, például a Karteros beach és az Arena beach, illetve a közeli Kokkini Hani faluban is felfedezhetjük a gyönyörű strandokat. Itt a víz sekélyebb és tisztább, a part pedig homokos, ideális a napozásra és a fürdőzésre.

A hosszú gátról és a Velencei erődtől visszatérve a városhoz érdemes még a tengerparton elsétálni (ebből a szögből nézve) jobbra, hiszen arra van a Természettudományi Múzeum is és a Krétai Történelmi Múzeum is (Historical Museum).

Egy másik izgalmas és neves múzeum, amely érdemes a figyelemre, az Archeológiai Múzeum. A tengerparttól némileg távolabb, a város szívében, a házak között bújik meg. Ez a múzeum valóban impozáns, számtalan régészeti kincset őriz, amelyek a múlt titkait idézik meg. Érdekessége, hogy a belépőjegy itt kombinálható a híres Knossos-i palota látogatásával is, így egy különleges utazásra invitál a történelem világába.

2014-ben teljeskörű felújításon esett át a múzeum épülete és a kiállítás is. Az alábbi kép még előtte készült, a google street view 2014-es fotói alapján az épület ma már sárga színű.

A 1937-ben megalapított világhírű múzeum egyedülálló gyűjteménye a Kr. e. II. évezredből, a minószi civilizáció időszakából származó műalkotásokat vonultat fel. Itt találhatóak lenyűgöző kerámiák, szobrok, vázák, fegyverek, ékszerek, kőedények és freskók, valamint épületek homlokzatai. Kiemelkedő helyet kap a knósszoszi palota híres freskóinak kiállítása, és a múzeum őrzi a legendás fesztoszi korongot is, amely az ókor egyik legfontosabb emléke. Különösen figyelemre méltó a Bikafejes rúton, egy Kr. e. 16. századi edény, valamint a Kígyós istennő, egy fajanszszobor nőalak, amely szintén ebben az időszakban készült. Az itt látható tárgyak nem csupán művészeti értékük miatt különlegesek, hanem a minószi kultúra gazdag történelmét is tükrözik.

Görögország egyik legnagyobb, Európa egyik legfontosabb régészeti múzeumában tehát betekintést kaphatunk a 3500 évvel ezelőtti mindennapokba, az első virágzó európai civilizáció életébe. Újabb kiállítási tárgyak is vannak, egészen a római korig. Elég színvonalas múzeum, jó leírásokkal, elrendezéssel és a tárgyak jó megvilágításával. Kb. 2-3 óra alatt járható be.

Nyáron, a perzselő hőségben mindig jó ötlet beugrani ide, hiszen itt legalább elkerülhetjük a tűző napot és a forró aszfaltot. :-)

A nyitvatartás kicsit szokatlanul alakul: hétfőn, szerdán és vasárnap 8-tól 20 óráig várják a látogatókat, míg kedden 10-től 20 óráig lehet ellátogatni. Ami a belépőjegyek árát illeti, április 1. és október 31. között 12 euróra, november 1. és március 31. között pedig mindössze 6 euróra számíthatunk (2022-es adat). Érdemes tudni, hogy a múzeum ingyenesen látogatható a következő különleges napokon: március 6., április 18., május 18., a szeptember utolsó hétvégéje, október 28., valamint télen minden hónap első vasárnapján. Remélem, jól értettem a weboldaluk információit! 😊

A főváros épületei külső megjelenésükben szinte teljesen azonosak bármely más görög település házaival. Egy közös vonásuk azonban van: a tetőkön elhelyezett víztartály, amely a meleg víz előállításáért felelős. A nagyobb szállodák esetében ez nem olyan tipikus, de a kisebb panziók és apartmanok esetében érdemes odafigyelni, mikor indulunk zuhanyozni, hiszen a meleg víz gyorsan elapadhat. :-)

Remélem, hogy felkeltettem az érdeklődéseteket Kréta fővárosa iránt! Ha Krétán jártok, mindenképp érdemes elmerülni Heraklion varázsában – néhány óra igazán megéri! A Természettudományi és Archeológiai Múzeum felfedezése könnyedén eltölthet egy egész délutánt, annyi érdekességgel vár. Ráadásul Knósszosz látogatása is remekül összeköthető a fővárosi kalanddal. Ne hagyjátok ki!

A krétai kalandok izgalma továbbra is tart! Ha nem szeretnétek kimaradni az új bejegyzésekből, érdemes követni a Kiránduló Facebook oldalát. Itt lehetőségetek van kommentálni, és örömmel várom a saját élményeiteket is!

Az információk egy részét a következő források alapján gyűjtöttem össze: https://www.destinationcrete.gr, https://kretasziget.hu és Wikipedia.