A 14. havi nyugdíj bevezetése mögött számos gazdasági tényező húzódik meg. Az extra juttatás finanszírozása érdekében adóemelésekre, a költségvetési hiány növelésére, vagy akár komoly átcsoportosításokra is szükség lehet. A Pénzcentrum elemzése rávilágít

Lázár János egy vidéki fórum keretein belül arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány aktívan dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésének lehetőségén. Ezzel kapcsolatban Farkas András, nyugdíjszakértő a Pénzcentrumnak kifejtette, hogy a megvalósítás technikailag lehetséges, mivel a költségvetés képes finanszírozni mindazt, amit a kormány elhatároz. A Nyugdíjguru szakértői becslése szerint a plusz egy havi nyugdíj bevezetése körülbelül 585 milliárd forintos többletkiadást jelentene a költségvetés számára, így elkerülhetetlenül szükség lesz a prioritások újrastrukturálására.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a Pénzcentrum kérdésére reagálva kifejtette, hogy a jelenlegi költségvetési helyzet tükrében egy ekkora összeg kigazdálkodása komoly nehézségeket okozhat. Az államháztartás mozgástere meglehetősen korlátozott, és a kormányzat határozottan elkötelezte magát a hiánycélok betartása, valamint az államadósság csökkentése iránt. Egy ilyen nagyságrendű, váratlan kiadás fedezése alapvetően három lehetséges módon valósulhat meg:

Általánosságban megfogalmazva, a jelenlegi költségvetési keretek között egy ilyen méretű kiadásnak nincs előre tervezett finanszírozása. Az ilyen kiadás bevezetése elkerülhetetlenül a hiánycél átértékelését vagy a kiadási és bevételi struktúra jelentős átalakítását követelné meg.

- fogalmaztak.

Virovácz Péterhez hasonlóan a GKI is úgy látja, a 14. havi nyugdíj kifizetése komoly hatással lenne a magyar gazdaságra. Mint mondták, egy ilyen mértékű, a lakossághoz közvetlenül kiáramló transzfernek érdemi makrogazdasági következményei lennének, különösen, ha az a jövő áprilisi választást megelőző időzítéssel valósulna meg.

A nyugdíjasok körében megfigyelhető a magas fokú fogyasztási kedv, ami azt jelenti, hogy jövedelmük jelentős részét jellemzően alapvető szükségleteik kielégítésére fordítják. Ezért a plusz egy havi juttatás szinte azonnal és teljes mértékben megjelenne a kiskereskedelmi forgalomban, ami egy jelentős, de átmeneti keresletnövelő hatást gyakorolna. E rövid távú hatás kedvezően befolyásolná a GDP-t a fogyasztási oldalról.

A GKI megjegyezte, hogy a hirtelen fellépő kereslet a kínálati oldalra árfelhajtó nyomást gyakorolhat. A kereskedők és szolgáltatók, észlelve a lakosság körében megjelenő többletforrást, könnyen hajlamosak lehetnek az árak emelésére.

Ez a hatás különösen az élelmiszerek és a napi fogyasztási cikkek piacán lenne érezhető, amelyek a nyugdíjasok fogyasztói kosarában nagy súlyt képviselnek. Az április előtti időzítés a húsvéti időszak miatt tovább erősítheti ezt a szezonális inflációs nyomást

- tájékoztatott a GKI.

A nyugdíjasok 14. havi juttatása még nem garantált, viszont a rendvédelmi dolgozók 2026 elején meg fogják kapni a hathavi juttatásuknak megfelelő fegyverpénzt, ami várhatóan serkentheti a piaci keresletet. Fontos azonban megjegyezni, hogy a GKI elemzése alapján ennek a juttatásnak a hatásmechanizmusa és mértéke eltér a nyugdíjasok számára tervezett támogatásoktól.

Bár a kedvezményezettek csoportja jóval kisebb, mint a nyugdíjasoké, az egy főre jutó juttatás jelentősen magasabb összegű. Valószínű, hogy ennek a jövedelemnek egy része nem azonnali fogyasztásra megy el, hanem inkább nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek, például autók vagy műszaki eszközök beszerzésére, lakásfelújításra, hiteltörlesztésre, vagy megtakarítások képzésére fogják felhasználni. Így a fogyasztásra gyakorolt hatásuk várhatóan elhúzódóbb és különböző szerkezetű lesz, mint amit a nyugdíjak esetében tapasztalhatunk.

Kifejtették véleményüket arról, hogy az intézkedés inflációs hatása a nemzetgazdaság szintjén enyhébb, mint a 14. havi nyugdíj esetében. Ennek oka, hogy a kifizetett összeg összességében alacsonyabb, és a kedvezményezettek köre is szűkebb.

Ugyanakkor bizonyos piaci szegmensekben (pl. használt autók, elektronikai cikkek, építőanyagok) okozhat egy érezhető, de valószínűleg átmeneti keresleti és árnyomást. A két intézkedés együttesen, rövid időn belül történő megvalósítása felerősítené a fent vázolt keresletélénkítő és inflációs hatásokat