Először az Európai Unió történetében egy tagállam 13 órás munkanapot fog bevezetni, ami jelentős változást hozhat a munkaidő struktúrájában és a munkavállalói jogok terén.

Görögországban mostantól lehetőség nyílik arra, hogy a munkavállalók akár 13 órát is dolgozzanak egy nap. E lépés mögött legfőképpen a munkaerőhiány áll, ami komoly kihívás elé állítja az országot. Ezt a szabályozást elsősorban a külföldi munkavállalók fogják kihasználni, akik a helyi munkaerőpiacra érkeztek, és így hozzájárulhatnak a gazdaság fellendítéséhez.

Görögországban az utóbbi időszakban komoly munkaerőhiány lépett fel.

A vendéglátás, a szakmunkák és a mezőgazdaság területén tapasztalható a legnagyobb munkaerőhiány, sőt, az informatikai szakemberek iránti kereslet is folyamatosan növekszik - olvasható az Ekathimerini című görög újságban. A toborzási folyamatot azonban jelentős bürokratikus akadályok nehezítik, hiszen a külföldi munkavállalók munkavállalási engedélyének beszerzése akár kilenc hónapot is igénybe vehet.

A jobbközép kormány célja, hogy Görögország munkaerőpiacát Európa egyik legdinamikusabb rendszerévé formálja. A tervezett módosítások szerint a gyári munkások, pénztárosok és szállodai dolgozók hamarosan hosszabb műszakokban végezhetik feladataikat.

A parlament szerdán szavaz a vitatott törvényjavaslatról, miközben a szakszervezetek országos tiltakozásokra készülnek, és már kedden is tartottak egy általános sztrájkot: aznap a tömeges tiltakozások miatt a közösségi közlekedés és a legtöbb közszolgáltatás is leállt. A növekvő ellenállás dacára a javaslat várhatóan könnyedén átmegy a kormányzó Új Demokrácia párt szavazataival.

A görögök döntése ellentétes azzal az európai irányzattal, amely a rövidebb munkahét bevezetésére törekszik. A kormány érvelése alapján viszont...

A közszolgáltatási szektor munkavállalóit képviselő ADEDY szakszervezet határozottan kifogásolta a kormány intézkedéseit, amelyeket közleményükben éles kritikával illettek. Állításuk szerint a "rugalmas munkaidő" fogalma valójában nem más, mint a hagyományos nyolcórás munkanap eltörlése, amely súlyosan veszélyezteti a családi és társas kapcsolatok egészségét, továbbá lehetőséget ad a túlzott kizsákmányolás legitimálására is - tudósít a Politico.

A legújabb jogszabály szerint a munkavállalók jogai és kötelezettségei átalakulnak.

A 40 órás munkahét továbbra is a munkavégzés fő keretének számít, és a túlórákért 40%-os pótlékot kell biztosítani.

A görög Munkaügyi Minisztérium hangsúlyozta, hogy a 13 órás munkanap önkéntes alapon történik, és senkit sem kötelezhetnek túlórára. A szakszervezetek viszont azzal érvelnek, hogy

A jogszabály további lehetőségeket kínál, lehetővé téve, hogy az éves szabadságot több mint két részletben osszák el. Emellett rugalmas heti munkabeosztások bevezetésére is van lehetőség, valamint rövid, akár két napos munkaszerződések kötésére. A törvény értelmében a vállalatok sürgős munkaerőigényeinek kielégítése érdekében gyorsított eljárással, akár mobilalkalmazás útján is toborozhatnak új munkavállalókat.

Görögország gazdasági helyzete az utóbbi években látványos fejlődésen ment keresztül, miután a 2009-ben kezdődött és 2018-ig tartó súlyos pénzügyi válság hosszú évei után sikerült talpra állnia. A válság csúcsán a munkanélküliségi ráta megdöbbentő 28%-ot ért el, de 2024 augusztusára ez a szám 8,1%-ra csökkent. Ezzel szemben az Európai Unió átlagos munkanélküliségi rátája 5,9% volt, ami jól mutatja, hogy Görögország folyamatosan dolgozik gazdasága stabilizálásán és a munkahelyteremtés elősegítésén.

Görögország helyzete az Európai Unió keretein belül továbbra is aggasztó, hiszen a különböző gazdasági mutatók alapján nem sikerült felzárkóznia a közösség többi tagjához. A bérek szintje továbbra is az EU legalacsonyabbjai közé sorolható, ami sok görög állampolgárt arra kényszerít, hogy két munkát vállaljon, hogy elboldoguljon a megélhetés egyre emelkedő költségeivel – különösen a lakhatás terén tapasztalható magas árak miatt. Az Európai Szociális Jogok Bizottságának 2024-es jelentése rávilágít arra, hogy az ország vásárlóereje az utolsó előtti helyen áll az unióban, és a háztartások majdnem fele képtelen fedezni az alapvető szükségleteit.

Az OECD 2023-as jelentése szerint Görögország az éves ledolgozott órák számát illetően a világ ötödik helyét foglalja el, megelőzve olyan országokat, mint Kolumbia, Mexikó, Costa Rica és Chile.

Niki Kerameus, a Új Demokrácia párt munkaügyi minisztere, határozottan kiállt az új jogszabály mellett, hangsúlyozva, hogy az "lendületet ad a magánszektornak" és "megerősíti a munkavállalók helyzetét." Kiemelte, hogy a 13 órás munkanap kifejezés félreérthető lehet, mivel azt sugallja, hogy mindenki minden nap, egész évben 13 órát dolgozik. "Ez nem így van. Ilyen mértékű munkavégzés évente legfeljebb 37 napon fordulhat elő, ami havonta csupán három napot jelent. Ráadásul ehhez a munkavállalók beleegyezése is szükséges" - tette hozzá a miniszter.

Niki Kerameus többször hangsúlyozta,

A törvény ellenzői éles kritikával illették a kormányt. Dimitrios Mantzos, a PASOK szocialista párt parlamenti képviselője, határozottan megfogalmazta vádjait, miszerint a jogszabály gyengíti a munkajogi védelmet, növeli a munkahelyi instabilitást, és megbontja a munka és a magánélet közötti harmóniát.