Pusztadoboson a határ a csillagokkal díszített égbolt.
Elindult a Pusztadoboson a Nemzeti Művelődési Intézet támogatásával a szalmafonás szakkör, ahol már az első mesterművek, a gyönyörű boronák is elkészültek – számolt be az intézmény. A szalmafonás hagyománya Magyarországon a XVIII. századra vezethető vissza, amikor az aratás végén díszes aratókoszorúkat, boronákat és esőcsigákat készítettek. E természetes alapanyagból különleges és esztétikus díszek születnek. "A szalmafonás egy ősi kézműves mesterség, amely lehetőséget ad arra, hogy egyszerű, természetes anyagokból csodálatos dísztárgyakat és használati eszközöket alkossunk. Ez a tevékenység nem csupán kreatív szórakozást kínál, hanem a hagyományok ápolását is lehetővé teszi. A fonás során őseink tudását és kultúráját őrizzük meg. A közös alkotás pedig közösséget teremt, miközben tisztelettel adózunk a múlt értékeinek. A szalmafonás tehát egyszerre ad teret az alkotói örömnek és mélyebb kapcsolatot teremt gyökereinkkel" – olvasható a pusztadobosi közösségi színtér posztjában.
Híres tudósok, művészek nevei az űrben, kíváncsi fiatalok a közösségi színtéren
Nem sokkal ezelőtt izgalmas csillagászati felfedezőtúra zajlott a könyvtár falai között. A "Csillagászkodj!" nevű felhívásra számos fiatal lelkesedett, köztük Fejes Zsolt, aki ismert ismeretterjesztő és amatőr csillagász. Ő egy lenyűgöző, vetítéssel kiegészített előadással kalauzolta a hatodikosokat a Naprendszer csodáiban. Szó esett a bolygók titkairól, a lenyűgöző üstökösökről, a meteoritok rejtélyeiről, és nem feledkezett meg a híres magyar tudósok által elnevezett kisbolygókról sem. A fiatalok lelkesen figyelték az égbolt csodáit, és aktívan hozzászóltak a tematikához. A legügyesebb résztvevő, Lakatos Dominik, külön elismerésben részesült, hiszen könyvjutalomban részesült a tudásáért és aktív részvételéért.
A magyarlegek.webnode.hu részletesen bemutatja, hogy milyen magyar nevekkel találkozhatunk a világűr felfedezése során. A magyar személyekről elnevezett kráterek a különböző égitesteken találhatók, és mindegyik név egy-egy jelentős magyar tudós, művész vagy történelmi személyiség emlékét őrzi. Az ilyen elnevezések nemcsak a magyar kultúra gazdagságát tükrözik, hanem hozzájárulnak ahhoz is, hogy a világűr felfedezése során a magyar örökség is megjelenjen.
A Hold felfedezése és tanulmányozása számos neves tudós nevét idézi fel. Ilyen például Petzval, Zach, Fényi, Hell, Izsák és Weinek, akik a csillagászat területén kiemelkedő munkát végeztek. Emellett a Nobel-díjas Békésy, Hevesy és Zsigmondy neve is a tudományos élet legmagasabb elismerésével forrt össze. A matematikai és fizikai tudományokban pedig Eötvös, Kármán, Szilárd, Neumann és Bolyai, valamint Segner munkássága emelkedik ki, hozzájárulva a természet és a világmindenség mélyebb megértéséhez. Ezen kiváló elméjűek öröksége a tudományos gondolkodás alapköveit képezi, inspirálva a jövő generációit a felfedezésekre.
Merkúr: Bartók Béla (a zene új irányzatainak mestere), Jókai Mór (a magyar irodalom kiemelkedő alakja), Liszt Ferenc (a romantikus zene virtuóz zongoristája)
Vénusz: Jászai Mari, a magyar színjátszás kiemelkedő alakja, Klafsky Katalin, a lenyűgöző operaénekes, valamint Orczy Emma, a tehetséges író, mindannyian hozzájárultak a magyar kultúra gazdagságához és sokszínűségéhez.
Mars: Kármán Tódor (matematikus és gépészmérnök) Kármán Tódor, a tudomány világának kiemelkedő alakja, a matematikai elméletek és a gépészmérnöki innovációk terén végzett munkájával vált ismertté. Munkássága nemcsak a tudományos közösséget, hanem a mérnöki gyakorlatot is alapjaiban formálta meg. Az ő nevéhez fűződik számos fontos felfedezés, amelyek hozzájárultak a modern technológia fejlődéséhez. Kármán Tódor öröksége ma is inspirálja a jövő generációit a tudomány és a mérnöki pályák választásában.
